A csendőrség idejében ha cigány volt, ha nem, ellátták a baját! Végigvezették a ló után kötve az elkövetőt, úgy, hogy kiabálnia kellett a bűnét. Vagy ha pl valaki gyilkosságot követett el, és bizonyítható volt, a csendőrök nem egyszer verték úgy össze, hogy maga alá végezte a dolgát. Aztán 10-ből 8-szor úgyis kivégezték. De azok nem úgy bántak a fiatalokkal se. És nem csak cigányról van itt szó. Munkámból adódóan elég sokat látok a hétvégi éjszakai életből. Hót részeg 15-25 évesek randalíroznak, kukát borogatnak, verekednek. No ezt a csendőrök is megoldották annyival, hogy összeszedték, jól elverték, és elengedték. Persze akkor nem volt ennyi bolond, de akkor is megesett, hogy valaki sokat hitt magáról, és belekötött valamibe. Nekem üknagyapám volt rendfenntartó az első világháborúban. A Horvát tengerparton talán, és ott találkozott a törökökkel. De lehet, hogy másfele is volt. No hazaérvén csendőr lett. Nekem Dédi mesélt olyanokat, hogy volt hogy a gyerekek kigyújtották a nádast. A csnedőrök megfogták, jól elverték őket, hazamenve el se merték volna mondani. Állítólag keményebb bűncselekményeknél ők alkalmazták a török "technikát", amikor az elkövető talpát verték el vesszővel. Nem egy leányálom lehetett. Ha a csendőrt meglátták, akinek nem volt félnivalója, nem félt. Mert nem büntetett minden apróságért, pl ha az út szélén sétáltál, vagy ha a szekéren nem volt világítás, stb. Nem bántották a népet, voltak kisebb túlkapások, pl ha megéheztek, gond nélkül bementek bárhova ebédre. A cigányokat meg állítólag kiváltképpen nem kímélték. Volt egy tolvaj, az 1930-as években. A Hortobágyi Hídi vásárba lopkodott az állandóan. Mindig meglógott a csendőrök elől. Hanem egyszer egyet rossz paszba talált, az meg úgy volt vele, élve vagy halva, de megfogja. Élve nem sikerült, felszúrta a kardjára. Olyan, hogy jogos volt-e vagy hasonló kérdés fel sem merült. Nem emlékszem a pontos történetre, kicsi voltam amikor még Dédi mesélte. De megmaradt pár dolog. Volt valami olyan is, hogy nem akartak letelepedni, meg elkezdtek fosztogatni. Aztán a nép belefáradt, és párat meglincselt. Villával, kaszával, kinek mi volt. Állítólag ott se volt olyan, hogy nem volt jogos. Vizsgálat se indult, a csendőrök valahogy úgy jelentették az ügyet, hogy még véletlen se legyen baja senkinek. Volt még egy, amikor szintén valami lopás volt, és rágyújtották a putrit a cigány családra. Ott volt valamiféle, de nem egy túl vészes ítélet született. Ilyen apróságok miatt volt annó rend. Megoldást szintén itt kéne keresni. Erőszak nélkül látszik nem megy.