Miért hiszik az emberek, hogy kapitalizmusban élünk?
Úgy vélem, hogy az Európában, és főleg Magyarországon lévő gazdasági és társadalmi rendszereknek semmi köze a kapitalizmushoz.
Definíció szerint a kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, ahol a magántulajdont tiszteletben tartják, és a javak eloszlását javarészt a szabad piac határozza meg.
Szabad piac pedig akkor van, ha két fél között egy tranzakció csak közös akarattal és beleegyezéssel, megegyezés alapján jön létre, illetve a tranzakciót harmadik fél csak a felek kölcsönös egyetértése mellett figyelheti meg.
Nem kell sokáig agyalni, hogy rájöjjünk, Magyarországon ez nincs így. Két fél közötti tranzakció létrejöhet akkor is, ha az egyik fél nem egyezik bele, például: banki végrehajtás, adóhivatal általi számlaterhelés - nem ritkán "tévedés" alapján. Ráadásul minden legális tranzakcióról tételesen tud az állam, nem véletlenül találták ki az áfa adónemét. Vagyis, a gazdasági folyamatokat tételesen megfigyelik, és azokba erőszakkal beavatkozhatnak. Nem beszélve az adókon keresztüli "gazdaságélénkítésről", vagyis arról a folyamatról, amikor legálisan juttatnak adózás szempontjából monopol helyzetbe bizonyos cégeket.
Az emberi munkaerő alkalmazását, a cégek erős megadóztatását, a vállalkozásokra rótt szükségtelen költségeket nem véletlenül találták ki. Az a szerepük, hogy a konkurenciát, vagyis a szabad versenyt ellehetetlenítsék.
Sokan azzal érvelnek a kapitalizmus ellen, hogy túl nagy a szabadosság, és így kizsákmányolnak azok, akik monopol helyzetben vannak. Valójában szó sincs szabadosságról, erős állami szabályozásról van szó, amely nem hogy a monopólium ellen indul, hanem épp azt gerjeszti, szándékosan. Egy kapitalista rendszerben szabad piac van, nem pedig szabványok, vállalkozási illetmények, szabályozó törvények végeláthatatlan sora, teljes gazdasági megfigyelés, stb. Ami most van, az nem kapitalizmus, hanem egy oligarchikus, feudális, elitista gazdasági rendszer.
válasza:Az, amikor mindenkinek mindent, bármilyen ellenőrzés nélkül meg lehet tennie, azt vadkapitalizmusnak hívják.
"Két fél közötti tranzakció létrejöhet akkor is, ha az egyik fél nem egyezik bele, például: banki végrehajtás,"
Azt elfelejted, hogy az adós aláír egy szerződést szabad akaratából. Amit nem teljesít. Ha te nem kapod meg a munkádért cserébe a szerződés szerint a béredet, akkor mit teszel? (Igen, akár be is hajthatod a tartozást)
", adóhivatal általi számlaterhelés - nem ritkán "tévedés" alapján. "
De: ritkán. Úgy tízezerből egyszer. Szerintem ez ritka.
"minden legális tranzakcióról tételesen tud az állam, nem véletlenül találták ki az áfa adónemét."
Hát amikor a piacon kapok egy kiló akármit meg egy blokkot amin annyi van, hogy 562Ft és 27% ÁFA, abból aztán nem derül ki, hogy én mennyit meg mit vettem. De még a teszkóban sem derül ki, hogy KI vette meg azt a hat karton sört.
"Vagyis, a gazdasági folyamatokat tételesen megfigyelik, és azokba erőszakkal beavatkozhatnak. "
Mondjuk beavatkozni tényleg kell is néha, amikor a folyamatok valamiért nem úgy működnek, ahogyan az adott államnak megfelelne. Minőségirányítással foglalkozóként azt mondanám, hogy megelőző vagy helyesbítő tevékenységet végeznek, hogy újra jó irányba forduljanak bizonyos folyamatok.
"Az emberi munkaerő alkalmazását, a cégek erős megadóztatását, a vállalkozásokra rótt szükségtelen költségeket nem véletlenül találták ki. Az a szerepük, hogy a konkurenciát, vagyis a szabad versenyt ellehetetlenítsék. "
Nem nagyon tudsz mondani monopol helyzetben lévő cégeket. Ha tudsz, mert úgy érzed, hogy monopol helyzetben van, az meg nem gazdasági szempontok miatt van monopol helyzetben, hanem mert csókos (lásd pl Közgép).
"Egy kapitalista rendszerben szabad piac van, nem pedig szabványok, vállalkozási illetmények, szabályozó törvények végeláthatatlan sora, teljes gazdasági megfigyelés"
Pont az ellenőrzéssel lehet kiszűrni, hogy ne kerüljön valaki monopol helyzetbe. Például ha teszemazt a teszkó azt akarná, hogy Magyarországon csak teszkó legyen, megtehetné, a pénze meg van rá. De ezt nem hagyná az állam, nem engedné felvásárolni az összes ellenfelet. Vagy ha annyira monopol helyzetet akarna az állam, akkor minden benzinkút MOL lenne, meg nem lenne csak OTP bank. Mint írtam a minőségirányítást: szintén fontos, hogy legyenek szabványok, amiknek a terméknek meg kell feleni, hogy az egyszerű vásárló is meg tudja különböztetni egymástól a tejet, meg azt a löttyöt, amivel kimossák a tejes tárolókat (lásd tejital).
Az a baj, hogy szerinted a szabadság azt jelenti, hogy bármit lehet. Pedig pont a teljes szabadsággal lehet a legjobban korlátozni másokat. A fenti példával élve lásd Közgép. Gyakorlatilag bármit megtehet ma Magyarországon. Annyival vállalja drágábban a projekteket az előzetes tervekhez képest, amennyivel csak akarja, max 2 napig van egy kis hőbörgés. A szabadság messze nem az, hogy bármit megtehetsz. A szabadság az, hogy senki nem korlátozza a szabadságodat. Gondolkozz el azon, hogy ez pontosan mit jelent.
Ja, és a kapitalizmus nem egyenlő a szabad piaccal. A kapitalizmus azt jelenti, hogy a pénz az úr. Semmi köze a szabadsághoz. Tehát kapitalizmus van.
Szó sincs arról, hogy nem kell állami szerepvállalás. De a mai állami szerepvállalás pontosan a monopólium létrejöttét segíti elő.
Vegyünk egy példát: a flashmemóriák árait szándékosan magasan tartják a gyártók, méghozzá nem is kis mértékben. A memória fillérekért állítható elő, ráadásul az iparágban relatíve alacsonyak a belépési költségek. Hogy lehet akkor mégis, hogy nem lép be egy újabb piaci szereplő, lenyomva az árakat? A válasz: szabadalmak. Az állam szabadalom néven speciális jogokat, monopóliumot ad komoly pénzösszegért cserébe bizonyos jogi személyeknek. Ebből kifolyólag, az iparágban nincs szabad verseny, a piaci szereplők bármit megtehetnek mind a vásárlókkal, mind az alkalmazottakkal.
Ehhez a minőség ellenőrzést kár ide keverni. Az, hogy szabványosítva van, hogy mi számít minőséginek, az önmagában még nem kellene, hogy korlátozza az értékesítési jogokat. Teszem azt például: rögzítve van - a példádnál maradva - hogy mi számít tejnek. Ez nem jelenti azt, hogy csak a Piréz Minőségi Termelői Tej zrt. állíthat elő tejet. Minden cég elő kell tudjon állítani tejet, ha meg vannak a szükséges erőforrásai. Hovatovább, bármilyen, tejnek nem minősülő készítményt is elő kell hogy tudjon állítani, amennyiben az bizonyos előírásoknak megfelel. Most viszont sok iparágban az a helyzet, hogy a szabadalom birtokosa csak 2-3 cégnek engedi meg a gyártást, így meg tudnak egyezni, hogy jó borsos áron adják. Mondjuk 10.000 forintért, holott 100 forintból gyártják le. De nincs konkurencia, mivel az állam védi a szabadalmat, így ha be is lépne egy másik piaci szereplő, csak olyan terméket tudna létrehozni, ami nem felel meg a fogyasztók elvárásainak.
"De: ritkán. Úgy tízezerből egyszer. Szerintem ez ritka. "
Ahhoz képest személyesen ismerek 2 embert is, akinek "tévedésből" vettek le vagyonokat a számlájáról, aztán pedig a szó szoros értelmében éheztek hónapokig, mire méltóztatott visszaadni az adóhivatal.
"Hát amikor a piacon kapok egy kiló akármit meg egy blokkot amin annyi van, hogy 562Ft és 27% ÁFA, abból aztán nem derül ki, hogy én mennyit meg mit vettem. De még a teszkóban sem derül ki, hogy KI vette meg azt a hat karton sört. "
Nem is írtam, hogy személyekhez köthetően figyelnék meg az áruforgalom 100%-át. Az ÁFA alapján csak céghez és termékhez köthető az ár és a mennyiség, viszont banki vásárlás esetén például személyhez is köthető: látható a számlatörténetben.
"Nem nagyon tudsz mondani monopol helyzetben lévő cégeket. Ha tudsz, mert úgy érzed, hogy monopol helyzetben van, az meg nem gazdasági szempontok miatt van monopol helyzetben, hanem mert csókos (lásd pl Közgép). "
Akkor nézz utána, hogy mi a monopólium definíciója. Egy szabad piacban monopólium nagyon nehezen tud kialakulni. Gyakorlatilag csak akkor, ha egy adott iparághoz szükséges valamennyi erőforrást birtokolja egy vállalat, vagy pedig különös előjogokat élvez. Nos, eleve a jogi személyek különleges jogköröket kapnak, a természetes személyektől különbözőt. Már ebből eredően korlátozott a szabad piac. Tulajdonképpen egy igazi szabad piacban nem igazán van jogi személy sem. Mint ahogyan írtad, azért vannak monopol helyzetben, mert különleges egyezségei vannak az állammal, és speciális jogköröket élveznek. Nem más miatt. Az élelmiszeriparban sem tudna monopolhelyzetben lenni egy cég sem, ha az erőforrásokat, támogatásokat nem a számukra játszanák ki, és ha nem kapnának speciális - legális vagy nem legális - adókedvezményeket. Ez nem a kapitalizmus, hanem a kapitalizmus hiánya miatt alakult így. Értsd: nem a piac uralkodik, hanem ez erőszak. Ez a kapitalizmussal ellentétes.
"Pont az ellenőrzéssel lehet kiszűrni, hogy ne kerüljön valaki monopol helyzetbe. Például ha teszemazt a teszkó azt akarná, hogy Magyarországon csak teszkó legyen, megtehetné, a pénze meg van rá."
Én ezt a helyedben végig gondolnám. Szerintem nagyon nem így van.
"Az a baj, hogy szerinted a szabadság azt jelenti, hogy bármit lehet. Pedig pont a teljes szabadsággal lehet a legjobban korlátozni másokat. A fenti példával élve lásd Közgép. Gyakorlatilag bármit megtehet ma Magyarországon."
Az, hogy a közgép közpénzeken bármit megtehet Magyarországon, az nem szabadság, hanem rabság. Nem azért tehet meg bármit, mert az állam nem korlátozza ebben, hanem azért, mert az állam kifejezetten segíti ebben. Nagy a különbség!
" A szabadság messze nem az, hogy bármit megtehetsz. A szabadság az, hogy senki nem korlátozza a szabadságodat. "
Ne haragudj, de ezt nem tudom értelmezni. Ha a 'szabad' szó helyére X-eket teszel, akkor szerintem te is rájössz, miért. Nem bántásból mondom, de ezek semmit mondó, nem összefüggő állítások, tehát "Gondolkozz el azon, hogy ez pontosan mit jelent. "
"Ja, és a kapitalizmus nem egyenlő a szabad piaccal."
Persze, hogy nem egyenlő, de állítottam én azt, hogy egyenlő? Már a legelején kikötöttem, hogy a szabad piac definíció szerint szükséges, de nem elégséges feltétele a kapitalizmusnak. Szó sincs egyenlőségről, nem is állítottam ilyet.
"Tehát kapitalizmus van."
Nem, nincs kapitalizmus, még hivatalosan sem. Hivatalosan Magyarország gazdasági rendszere "szociális piacgazdaság".
válasza: válasza:"Vegyünk egy példát: a flashmemóriák árait szándékosan magasan tartják a gyártók, méghozzá nem is kis mértékben. A memória fillérekért állítható elő, ráadásul az iparágban relatíve alacsonyak a belépési költségek. Hogy lehet akkor mégis, hogy nem lép be egy újabb piaci szereplő, lenyomva az árakat? A válasz: szabadalmak. Az állam szabadalom néven speciális jogokat, monopóliumot ad komoly pénzösszegért cserébe bizonyos jogi személyeknek. Ebből kifolyólag, az iparágban nincs szabad verseny, a piaci szereplők bármit megtehetnek mind a vásárlókkal, mind az alkalmazottakkal. "
De nincs monopólium, mert nem egy cég gyártja. Ráadásul nem is egy országban. Sőt, nem is Európában.
"Most viszont sok iparágban az a helyzet, hogy a szabadalom birtokosa csak 2-3 cégnek engedi meg a gyártást, így meg tudnak egyezni, hogy jó borsos áron adják. Mondjuk 10.000 forintért, holott 100 forintból gyártják le. De nincs konkurencia, mivel az állam védi a szabadalmat"
Nem a szabadalmat, hanem a szabadalmaztató szellemi termékét védi, ezáltal a szabadalmazót. Ha nem lenne a szellemi termék védelme, akkor a kutya sem fejlesztene semmit, mivel nem térülne meg a belefektetett munka. Ami a fejlesztés alatt csak viszi a pénzt, általában nem is keveset. Ezt a fejlesztési költséget vagy a gyártás és értékesítés során keletkező profitból szerzi vissza a cég, vagy a szabadalom magas áron eladásából. De ha magas áron adja el a szabadalmát, akkor az új gyártónak is drágán kell adnia a terméket, hogy az ő befektetése is megtérüljön. Az pedig szerintem természetes, hogy egy fejlesztő korlátozhatja, hogy az ő szellemi termékét ki használhatja fel.
"Nos, eleve a jogi személyek különleges jogköröket kapnak, a természetes személyektől különbözőt. Már ebből eredően korlátozott a szabad piac. "
Ettől még egy cseppet sem korlátozott egy piac. Azért ha Kiss István egyéni vállalkozó indul például a Közgéppel szemben egy milliárdos tenderen, akkor azért felmerül a kérdés (most attól függetlenül, hogy Közgép), hogy ez meg mi a francot akar 30km utat megépíteni egyéni vállalkozásban? Lesz rá pénze? Attól még nem lesz korlátozva a piac, hogy van egy minimum elvárás adott munkákra. Ha ez nem lenne, holnap beköszönnél Orbán második lányára, létrehozok egy céget a Közgép ellenében, és holnaputántól nyerem a közbeszerzéseket. Az, hogy semmit sem értek az útépítéshez kit érdekel? A lényeg, hogy szabadság legyen, megtehetem. Nem?
"Az élelmiszeriparban sem tudna monopolhelyzetben lenni egy cég sem, ha az erőforrásokat, támogatásokat nem a számukra játszanák ki, és ha nem kapnának speciális - legális vagy nem legális - adókedvezményeket. Ez nem a kapitalizmus, hanem a kapitalizmus hiánya miatt alakult így."
Ma Magyarországon (Európában, a világon) melyik élelmiszer-ipari cég van szerinted monopol helyzetben?
"Értsd: nem a piac uralkodik, hanem ez erőszak. Ez a kapitalizmussal ellentétes. "
Mint írtam a PÉNZ uralkodik, ami az alapeleme a kapitalizmusnak.
"Ne haragudj, de ezt nem tudom értelmezni. Ha a 'szabad' szó helyére X-eket teszel, akkor szerintem te is rájössz, miért. Nem bántásból mondom, de ezek semmit mondó, nem összefüggő állítások"
Akkor így írom: az általad felvázolt szabadság szerint én bármikor odamehetek hozzád, és fejbelőhetlek, és máris monopol helyzetbe kerültem. Szerintem meg ez nem szabadság, sőt, ez méginkább korlátozza az ember szabadságát. Egy halott aztán minden, csak nem szabad. Az általam leírt szabadság szerint mindketten arra megyünk, amerre csak szeretnénk. Ha én jobbra, te is jöhetsz jobbra. Ha én balra, nem mondhatom, hogy te másfelé. Ugyanez történik a világban is. Vannak szabályok, vannak szabályozások. Amikor valamit szabályoznak, hogy te már nem csinálhatsz olyat, az nem mindig azért van, mert a meglévők monopóliumát akarják megtartani (apropó monopólium: eleve nem lehet több szervezetnek egyszerre monopóliuma ugyanazon a területen, mivel az már nem monopólium), hanem szabályozzák, hogy ugyanazon a területen ne legyen túl sok szervezet. Volt már példa a tejipar. Jelenleg (ha jól tudom) nincs szabályozva, hogy több tejüzem nem jöhet létre. De megtehetnék. Túl sok értelme nincs, hogy újabb jöjjön létre. Tegyük fel, hogy megvizsgálták a tejüzemek nyereségességét, és minimális bevételkiesés már veszteségessé tenne néhányat. Ha lezárnák a lehetőséget, hogy tejüzem-stop van, az teljesen érthető lenne. Ettől a meglévőknek nem volna jobb, egy új szereplő mindenképp vevőken venne el a meglévőktől, csökentve a bevételt, esetleg annyira, hogy az már a nyereségesség alá esne, így többen kénytelenek lennének bezárni a veszteségek miatt. Megérné tehát szabályozni ebben az esetben? Igen, mivel nem kerülne veszteségbe a meglévő cég. Monopol helyzetet teremtene? Nem, sőt ha nem lenne szabályozva, és néhány tejüzem tényleg csődbe menne, akkor kevesebb marad a piacon, közelítve a monopólium felé. Jó, ez természetesen erősen sarkított példa, nem is a leginkább életszerű, de más területen előfordulhat.
válasza: válasza:"Én nem hiszem azt, sőt attól szenvedek, hogy ez még mindig k..vára szocializmus csak egy kicsit enyhébb formában mint régen."
Ha szocializmus lenne nem szenvednél. Jól éreznéd magad és boldog lennél. Tehát a saját állításod cáfolja önmagát.
válasza:"Nem tudom hogy az emberek ha dolgoznak valakinek miért úgy fogják fel, hogy rabszolgák lettek."
Mert csicskásként élnek, mások szolgája, kiszolgálójaként. Ha ezt nem érted, akkor neked úgysem lehet elmagyarázni semmit.
válasza:23:18
Majd ha megrokkansz bakker, vagy nem lesz melód, akkor azért jólesne mi, ha téged is ellátna szociálisan a rendszer?
válasza: válasza:"Hivatalosan Magyarország gazdasági rendszere "szociális piacgazdaság"."
Hivatalosan sehol sincs kapitalizmus, mert az nem egy ország rendszere.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!