A székelyek a saját "rezervátumukat" teremtették meg azzal, hogy nem tanultak meg jól románul? Mert Hargita és Kovásza megyéken kívül a román nyelv nélkül már nem lehet érvényesülni.

És akkor tisztázzuk le a NEMZET fogalmát is, Tápi szellemi épülésére, a népművelés jegyében:

Először is a "NEMZET" egy KONSTRUÁLT fogalom, a középkori ember pl. még nem gondolkodott nemzetben, hanem alattvalókban, törzsekben, nemzetségekben, népekben gondolkodtak.

A nagy francia forradalom (1789-1799) nyomán születő nacionalista eszmeáramlatok szülték meg a modern nemzetfogalmakat, amelyek a késő-középkori nemzetfogalmakkal keveredve alapvetően HÁROM nagy, GYÖKERESEN ELTÉRŐ koncepciót eredményeztek:

1. FRANCIA NEMZETFOGALOM: ÁLLAMNEMZET - Tápi ezt próbálja ránkerőltetni, dacára, hogy sem a román, sem a magyar nemzetfogalom nem ilyen és semmilyen hagyománya nincsen tájainkon. De beszéljünk róla:

A francia nemzetfelfogás szerint az állam és a nemzet határai KÖTELEZŐEN EGYBEESNEK és minden állampolgár a nemzet része - aki viszont nem állampolgár, az NEM RÉSZE A NEMZETNEK!

A francia jog, ehhez mérten, franciának tekint minden francia állampolgárt, nem ismeri el a kisebbségek kollektív jogait és NEM TEKINTI FRANCIÁNAK a határon túli franciákat.

Azaz: a marokkó arab francia nemzetiségű, amennyiben francia állampolgár - de a kanadai (quebec-i), svájci, belgiumi francia nem tekintedő francia nemzetiségűnek.

Ez a koncepció nem ismeri el a kisebbségeket és azok jogait sem, értelemszerűen - ezért nincsenek a franciaországi bretonoknak, baszkoknak, provanszáloknak, katalánoknak kollektív jogaik. A baszk helyzet a legszembetűnőbb példa: Baszkföldet ugyanis kettévágja a spanyol-francia határ. Spanyolországban VAN baszk nyelvű oktatás, kisebbségi jogok, sőt, autonómia, Franciaországban NINCS, mert a francia nemzetfogalom kizárja ezt.

A határon túli franciákkal viszont a franciák is elkezdtek foglalkozni a 20. században, és konstruáltak a megnevezésükre egy külön fogalmat: FRANKOFON.

Tehát a francia nemzetfogalom szerint Franciaország határain belül mindenki francia, de a határain kívül is léteznek FRANKOFON nemzetiségek, akik nem a francia nemzet részei, de a francia kultúra és nyelvterület részei - őket külön kezeli és támogatja a francia állam (politikai értelemben is létrehozták a FRANKOFÓNIÁT).

2. KULTÚRNEMZET - más néven: NÉMETES NEMZETFOGALOM, vagy közép-kelet-európai nemzetfogalom.

Ez a nemzetfelfogás etnikai alapú és nem függ az ÁLLAM koncepciójától. Nem véletlen ez, mert olyan kultúrákban alakult ez ki, amelyek a korszakban nagy, soknemzetiségű BIRODALMAKBAN éltek.

A Habsburg Birodalom, az Oszmán Birodalom, az Orosz Birodalom, de még a Német Birodalom sem volt egységes etnikailag - ezek nemzetei körében jött létre a KULTÚRNEMZET koncepciója.

Ez a koncepció ELKÜLÖNÍTI az állam és a nemzet fogalmait, a nemzetet pedig a kultúrához és a NYELVHEZ kapcsolja.

"NYELVÉBEN ÉL A NEMZET" - mondta Széchenyi István, és ez igaz is a kultúrnemzetek fogalmában, amely koncepciót A MAGYAROK és A ROMÁNOK IS KÖVETIK.

1859 előtt ROMÁNIA NEM LÉTEZETT - de ez nem jelenti, hogy román nemzet sem létezett, hiszen a nemzet határai nem azonosak az állam határaival és létezhetnek nemzetek, amelyeknek akár egyáltalán nincs is országuk (például BASZKOK, például TATÁROK, például KURDOK, stb.).

Attól mert nem létezik baszk állam vagy tatár nemzetállam, baszkok és tatárok igenis léteznek.

A KULTÚRNEMZET fogalmába, amelyet a románok is követnek (érthető történelmi okokból, mivel 200 évvel ezelőtt még saját államuk sem volt és ma is két külön országban alkotnak többséget) NEM TARTOZNAK BELE A KISEBBSÉGEK, ellenben BELETARTOZNAK A KÜLHONIAK, akik azonos kultúrájúak és anyanyelvűek!

A románok pontosan ugyanúgy használják ezt a nemzetfogalmat mint a magyarok vagy a németek: a határon túli románokat ROMÁNNAK tekintik, nem "románofonnak", mint a franciák a frankofon népcsoportokat! A kisebbségeket viszont NEM TEKINTIK románnak, csak román ÁLLAMPOLGÁRNAK - és elismerik a SAJÁT anyanyelvükhöz, identitásukhoz, kultúrájukhoz való jogukat, garantálják az anyanyelvű oktatáshoz való jogukat! Akárcsak Magyarország, a magyarországi románok, németek, stb. számára...

3. RENDI NEMZETFOGALOM - ez a feudális nemzetfelfogás, amely szerint a nemzet része kizárólag A NEMESSÉG és a SZABAD POLGÁRSÁG, SZABAD PARASZTSÁG.

A nemesség alkotja a nemzetet, mindegy, milyen származású egy nemes ember.

A jobbágyok, zsellérek, rabszolgák (ahol voltak ilyenek) viszont nem képezik a nemzet részeit!

Ez egy feudális nemzetfelfogás volt, aminek viszont megmaradtak a napjainkra HIBBRID VERZIÓI.

Ilyen például a "BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG" koncepciója. Mindenki a brit nemzetközösség része, aki a brit uralkodónak az ALATTVALÓJA.

Ez sem nem államnemzet, sem nem kultúrnemzet koncepció valójában, hanem a rendi nemzetfogalom 20. és 21. századi változata, az állampolgárok teljes közösségére kiterjesztve: ebben a koncepcióban az a fő tényező, hogy KINEK AZ ALATTVALÓJA az ember.

Ha bevándorolsz Nagy-Britanniába pl. kétféle esküt tehetsz le: az egyikben a keresztény Istenre és a Bibliára (is) esküszöl, a másik van az ateisták és más vallásúak számára, ebből teljesen ki van hagyva Isten.

Ami viszont nem opcionális: NAGY-BRITANNIA KIRÁLYA! Isten opcionális, a király nem opcionális! Tulajdonképpen ŐFELSÉGE ALATTVALÓJÁNAK szegődsz az eskütétellel, nem angolnak, skótnak, nem walesinek vagy írnek szegődsz - hanem Károly király (korábban II Erzsébet) ALATTVALÓJÁVÁ VÁLSZ.

Nos ez HÁROM GYÖKERESEN ELTÉRŐ KONCEPCIÓ, mindeniknek megvannak a maga gyökerei.

Szerencsés dolog azonban, ha az ember nem keveri össze a Jézuskát a géppuskával, sem a szezont a f.szommal, még ha nagyon okosnak is képzeli magát, nagyon buta és félművelt létére (sőt, éppen azért!).

Tehát szögezzük le: a román nemzetfogalom tradicionálisan KULTÚRNEMZET és NEM ÁLLAMNEMZET! A magyar DETTÓ!

Nem véletlen ez, hiszen államnemzetben csak azok az országok tudnak gondolkodni, amelyeknek

1. LÉTEZETT EGYÁLTALÁN ORSZÁGUK a 19. században

2. STABILAK VOLTAK A HATÁRAIK, SZÁZADOKON ÁT!

Az amerikaiak is a francia nemzetfelfogás egy változatát követik, éppen a fenti okokból.

A románok NEM KÖVETIK és NEM IS KÖVETHETIK a francia nemzetfelfogást, mert azzal kb. azt állítanák, hogy az erdélyi románok 1918 előtt MAGYAROK VOLTAK, mert Magyarországhoz tartozott Erdély ezer éven át!

A szlovákok sem gondolkodhatnak államnemzetben, mert akkor azt állítanák, hogy 1993 előtt ők nem voltak szlovákok, hanem csak "csehszlovák" nemzet létezett!

A románok kb. minden tekintetben lemásolták a francia államigazgatást - de NEM VÉLETLENÜ PONT EBBEN NEM!

Nem állíthatja a román állam, hogy a román nemzet határai egybeesnek az állam határaival, mert azzal lemondanának a Moldva Köztársasággal való egyesülés vágyáról és azt állítanák az erdélyi románokról, hogy azok 1918 előtt MAGYAROK VOLTAK!

Történelmi okokból ABSZURD a francia nemzetfelfogás erőltetése Közép-Kelet-Európa bármely nemzetének esetében.

Végtelen műveletlenségről, korlátoltságról, tájékozatlanságról és a történelmi ismeretek teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot és kizárólag önmagát minősíti, aki ezt a sületlenséget erőlteti.

248 Nem kirekeszti, hanem egyszerűen nem tekinti a részének és KÜLÖN RENDELKEZIK RÓLA:

ARTICOLUL 6

(1) Statul recunoaşte şi garantează persoanelor aparţinând minorităţilor naţionale dreptul la păstrarea, la dezvoltarea şi la exprimarea identităţii lor etnice, culturale, lingvistice şi religioase.

(2) Măsurile de protecţie luate de stat pentru păstrarea, dezvoltarea şi exprimarea identităţii persoanelor aparţinând minorităţilor naţionale trebuie să fie conforme cu principiile de egalitate şi de nediscriminare în raport cu ceilalţi cetăţeni români.

Magyarul:

(1.) Az állam elismeri és garantálja a NEMZETI KISEBBSÉGEK jogát a saját etnikai, kulturális, nyelvi és valláso identitásuk megőrzésére és fejlesztésére.

(2.) A NEMZETI KISEBBSÉGEKhez tartozó személyek identitásának megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésének biztosítására tett állami védelmi intézkedések összhangban kell álljanak a többi román ÁLLAMPOLGÁR egyenlőségének elvével, nem diszkriminálva azokat.

Csak egy idióta állítja, hogy a kisebbségeket az alkotmány a román nemzet részének tekintené - valójában KÜLÖN TERMINUSSAL JELÖLI, KÖVETKEZETESEN.

248 Ja, és te állítottál itt (egy égbekiáltó MARHASÁGOT), ami HAZUGSÁGNAK BIZONYULT, mivel NINCSEN OLYAN RÉSZ AZ ALKOTMÁNYBAN, amely szerint a kisebbségek a román nemzet részei!

Az 1938-as fasiszta alkotmányban volt ilyen, azóta EGYIKBEN SEM, sőt, ellenkezőleg: következetesen KÜLÖN KEZELI és KÜLÖN TERMINUSSAL ILLETI az alkotmány a kisebbségeket, akiket a ROMÁNIAI NÉP részének tekint, a ROMÁN NEMZET részének viszont NEM TEKINT.

249 Nem 5%, hanem 6,5% a magukat magyar nemzetiségűnek vallók aránya Romániában.

A nem románok aránya sem 5%, hanem 11,4%.

A románok aránya 88,6%.

(hivatalos népszámlálásiu adatok)

250 A demográfiai trend valójában ezzel ELLENTÉTES!

Hargita és Kovászna megyében 34 éve folyamatosan NÖVEKSZIK a magyar lakosság aránya, mivel az oda mesterségesen betelepített román lakosság a Ceausescu-rendszer bukása óta folyamatosan költözik VISSZA a románlakta területekre (akár a saját származáshelyükre, a rokonságukhoz, akár a román nagyvárosokba).

Ez egyszerűen egy TÉNY: a magyar lakosság ARÁNYA NÖVEKSZIK ebben a két megyében (annak ellenére, hogy a száma viszont csökken, egész Románia lakosságának számához hasonlóan).

Az autópályák egyébként elkerülik mindkét megyét, a tervezett nyomvonalak is. Talán nem véletlenül...

256. Nem, tápi, te állítottál egy hazug butaságot, amihez neked kellett volna idézned olyan részt, ami IGAZOLJA AZ ÁLLÍTÁSODAT. Te állítottad, hogy az Alkotmány a román nemzet részének tekinti a kisebbségeket - ami NEM IGAZ.

Idéztél is - csakhogy az 1938-as fasiszta alkotmányból, ami 1945 óta nincs érvényben!

Ha állítasz (egy kreténséget), NEKED KELL IGAZOLNI.

A román alkotmány nem "REKESZTI KI" a nemzetből a kisebbségeket - mert senki nem állította, hogy a román nemzetnek valaha is tagjai lettek volna.

Olyan passzust se lehet idézni, amely szerint Románia nem a Holdon van és nem az amerikai kontinensen - ettől még ez EGYÉRTELMŰ.

A román alkotmány egyszerűen csak KÜLÖN KEZELI a kisebbségeket, mindenhol, és leszögezi, hogy A NÉP ("POPOR") RÉSZEI, a népet pedig az ÁLLAMPOLGÁROK közösségeként határozza meg.

Egyáltalán nem igaz, amit te hazudtál korábban: hogy a nemzet részének tekintené az alkotmány a kisebbségeket. Ilyet sehol nem állít! És a kisebbségi törvények sem. Ez HAZUGSÁG, aminek az igazolásába csúfosan bele is buktál, táposka...

1. Az az autópálya még minimum 10 évig nem fog megvalósulni (de inkább 20).

2. Az autópályák NEM hoznak automatikus fellendülést a teljes nyomvonalukon (ha hoznának, Kelet-Magyarország és Észak-Magyarország nem állna olyan siralmasan - miközben Erdély régesrég túlszárnyalta autópályák NÉLKÜL ezeket a régiókat, az autópályáikkal együtt!).

Az autópályák a gazdasági központokat fejlesztik, a végpontjaikon és csomópontjaikon!

3. A már megépült autópályák is érintik a Székelyföldet (Marosszéket), mégsem történt semmilyen etnikai arányváltozás a nyomvonaluk mentén.

4. Az etnikai összetétel változása, a magyarság apadása a NAGYVÁROSOKRA JELLEMZŐ, és a település méretétől és jellegétől függ (pl. egyetemi városok, ahol döntően román egyetemek vannak, gyorsabban románosodnak).

5. A demográfiai trendeket DEMOGRÁFUSOK, SZOCIOLÓGUSOK elemzik hitelesen, nem alulművelt, agyatlan foteltáposok. Minden előrejelzés szerint 100 év múlva is magyar többségűek lesznek ezek a megyék és a magyarság aránya mindössze 1%-kal, legfennebb másféllel lesz alacsonyabb (azaz 5% fölött leszünk!), hacsak nem történik előre nem látható változás (háború, népirtás, éhinség, természeti katasztrófa, stb.).

Semmi köze ennek az autópályaépítéshez. Ákosfalva sem románosodott el attól, hogy évek óta egy autópálya halad el mellette - ez egy debil, tápos kreténség.