A németeknél miért van olyan sok gyermektelen?

Illene legalább minimumszinten ismerni a közgazdaságtant!

Az tény, hogy papíron nyugdíjalapba megy be és ki a pénz, de a valóságban ugyanúgy a nagy egész ÁLLAM-ba megy be és ki. Az állam bevételeinek pedig csak egy hangyányi töredéke a nyugdíjjárulék. Bevétel minden: a gépkocsi átírásakor fizetendő illetéktöl kezdve a benzin és cigi jövedéki adójáig, a tetemes mennyiség ÁFA és még ezernyi tétel.

Fizetnek belőle nyugdíjat, oktatást, méregdrága sztrádákat, gyest, családi pótlékot, normatív támogatásokat, stadionoknak, állami támogatást a haverok projektjeinek... bármit.

Úgyhogy mikroméretű a gyerek befizetésének jelentősége...

63.: A nyugdíjkassza úgy tudom, külön működik. Ennek ellenére ellenszenves az a szemlélet, hogy valaki csak mint adóalanyokra, leendő járulékfizetőkre redukálja le az embereket.

A fejlett világban mindenhol csökken a népesség, valóban nagy gond, miből fizessenek nyugdíjat a következő nyugdíjas generációknak. De erre nem az a jó válasz, hogy hibáztatni és büntetni kell a gyermekteleneket.

63:

Már nem, a Fidesz beleintegrálta a központi költségvetésbe, csak a neve őrzi a valaha-volt elkülönült működést.

A Nyufig-ot is beolvasztották az államkincstárba, a járulék sima közteherré (adóvá) vált, megszűnt a befizetések és a várományok közötti kozvezlen kapcsolat.

A költségvetésbe integrálásból (államosításból) fakad, hogy megnyílt a lehetőség a költségvetési fejezetek közötti szabad átcsoportosításra. Semmiféle elkülönültsége nincs már a nyugdíj-alapnak.

Az külön csodás, hogy ez a kommunista tempó is a bőszen kommunistázó Fidesz műve.

#64 "A Nyufig-ot is beolvasztották az államkincstárba, a járulék sima közteherré (adóvá) vált, megszűnt a befizetések és a várományok közötti kozvezlen kapcsolat."

Miért hazudsz?

Nem szűnt meg. Ma is úgy számolják ki a nyugdíjat, hogy valorizálják a korábbi befizetéseket - a korábbi jövedelmeket és a járulékfizetés időtartama meg a járulékfizetés mértéke alapján törvényben meghatározott százalékát kapod nyugdíjként.

Aki kevesebbet fizetett az kevesebb nyugdíjat kap, aki többet az több nyugdíjat. Még a nyugdíjplafon is megszűnt, vagyis már a teljes jövedelem után kell nyugdíjjárulákot fizetni egy évtizede, ezért még inkább a valós jövedelemhez viszonyítható a későbbi nyugdíj.

Eszközoldalon semmi összefüggés nem maradt, mert a befizetett összegek bekerülnek a nagy központi költségvetésbe, a kormány úgy pakolgat a vonatkozó előiranyzatba pénzeket, ahonnan és ahova úgy csoportosítgat át pénzeket, ahogy úri jókedve és a veszélyhelyzeti jogalkotás megkívánja. Nyugdíjalap immár csak virtuálisan létezik, a várományod a költségvetéssel szemben áll fenn.

Ez csak annyiból érdekes, hogy a nyugdíjcélú befizetések összegének már semmi köze a nyugdíjkérdént kiosztott pénzhez, tehát valójában mar a felosztó-kirívó rendszer sem működik, mert nem azt osztják fel, amit nyugijjarulékként kiróttak és beszedtek.

Vagyis nem csak az öngondoskodás lett kiirtva a rendszerből, hanem a nyugdíjkassza önálló fenntarthatóságáért való alapkezelői felelősség is.

#67 Kevered a fogalmakat.

Azt írtad "megszűnt a befizetések és a várományok közötti kozvezlen kapcsolat." és ez nem igaz. A kapcsolat pontosan olyan közvetlen, mint korábban.

Ez nem ugyanaz, mint amit úgy látszik akartál volna írni, hogy MIBŐL fizetik a nyugdíjakat.

Az állami nyugdíjrendszer soha nem működött önállóan és a teljes bukást épp a szoci kormány alatt 1997-től bevezetett kötelező magánnyugdíjpéztári tagság hozta. Mivel onnantól évről évre több pénzt kellett más forrásokból átcsoportosítani a nyugdíjakra és a befizetéseknek már esélye sem volt fedezni a kifizetéseket, hiszen egyre növekvő mértékben nem is az állami alapba folytak be.

Korábban is ki kellett egészíteni a nyugdíjkasszát, de onnantól hatalmas átcsoportosítások kellettek és ez is volt az egyik ami elvezetett a hatalmas államháztartási hiányhoz még a devizaválságot megelőzően.

A nyudíjplafon eltörlése részben javított az arányokon, de ami határpont volt az ennek a kötelező tagságnak az eltörlése 2011-ben.

Mivel több, mint egy évtizedig már az volt az alap, hogy a befizetések nem elegendőek a nyugdíjak kifizetésére és a társadalom elöregedése miatt látható volt, hogy ez akkor sem változik ha visszacsinálják a korábbi rendszert, logikusnak tűnhetett, hogy akkor a nyugdíjak kifizetését ne is tekintsék úgy, mintha csak az aktuális befizetésekből kellene megcsinálni.

A felosztó-kirovó rendszer működik, hiszen a ma befizetők pénzéből vannak a nyugdíjak fizetve, csak ez nem a nyugdíjjárulékként beszedett pénzeket jelenti, hanem általánosságban az adó és minden más befizetéseket is.

Pont úgy ahogyan a TB kassza sem működik úgy hogy csak azt a pénzt használja a rendszer az egészségügyre amit TB járulékként fizetünk be, még se gondolod, hogy akkor ne számítana TB fizetés rendszere.

Az öngondoskodás pedig egyáltalán nem lett kiírva a rendszerből. A kötelező magánnyugdíjpénztári tagság egyáltalán nem volt öngondoskodás, hiszen ott is csak a kötelezően levont járulékok jelentek meg és a többség semmit nem tudott vele kezdeni. Az öngondoskodás az a kötelező levonás feletti takarékoskodást jelenti, akár saját ingatlan szerzését idős korra,a kár befektetést, másik magán nyugdíjpénztári befizetéseket vagy egyebet. Az állami nyugdíjkassza nagyon régóta nem volt képes önálló fenntarthatóságra és elvárni sem lehetett mikor a politika pont ezzel ellentétes döntéseket hozott legfőképpen amikor a gyerekvállalást tette egyre nehezebbé.

68:

Amit írtam az úgy igaz és fogalmilag úgy helyes.

Az alap azelőtt sem működött fenntarthatóan de volt rá egy jogalkotói elvi törekvés. Most ez (is) ment a kukába.

A kérdés szempontjából ennek egyébként döntő jelentősége nincs, csak elárul egy kormányzati attitüdöt, ami itt is az, mint sok más területen: a hiàny elkendőzése és a rendszerszintu és távlatilag fenntartható megoldás kialakításának halogatása, a toldozo-foldozo mekkmester-gazdaságpolitika Fidesz-módra.