Ha az USA felhagyna a "világrendőri" szerepével, az milyen biztonsági következményekkel járna globálisan?

Az USA-nak van ereje fenntartani a szabad kereskedelmet a tengereken.

Lehet nem rokonszenvesek de ez van.

Hogy témát váltottál ?

Az ellen soha, és senkinek nincs kivetnivalója, ha az USA egynéhány kalózt, ill. annak tanyáját lebombázza.

Ellenben a 2003-as Iraki háború az a teljesen megindokolhatatlan, és elég rossz következményekkel járó háború lett, még globálisan is.

Már-már szürreálisnak mondható bakit követett el George W. Bush volt amerikai elnök, amikor egy konferencián beszélt. Miközben Oroszország autoriter rendszeréről és a Putyin-kormány döntéseiről, köztük Ukrajna megtámadásáról értekezett, azt mondta, hogy „egy ember döntése miatt indokolatlan és brutális invázió indult Irak ellen.” Szinte azonnal korrigálta, hogy Irak helyett Ukrajnát akart mondani, de elképesztő irónia van így is a kijelentésben.

[link]

# 73

A Tajvannak nyújtott amerikai támogatás az relatív.

A 90-es években a Kínai Légierő gerincét az MiG-21-es, sőt MiG-19-es klónok alkották. Azokat valóban leradírozták volna a frissen beszerzett tajvani F-16-osok.

Mára a Kínai Légierő gerincét Szu-27-es, és Szu-30-as Flanker klónok alkotják. Mellettük ezernyi harcászati rakéta. A Tajvani Légierőt előre leírják, gerilla hadviselés, ill. a partraszállás akadályozása az opció.

Tajvan szigetét nagyrészt hegyvidékek tarkítják, önmagában korlátozva a közlekedést, másrészt bombabiztos helyszíneket kínálva a kisüzemi haditermeléshez, elméletben lehetne a hadianyagot és járműveket is tárolni és mellesleg földalatti főhadiszállásokat és bunkereket is tucatjával kialakítani.

Kevés a síkság.

Minimális a partraszállásra alkalmas hely Tajvan szigetén. A Nyugati part vagy kiépített part, vagy hatalmas vizes területek vannak strand mögött, akár tavak, akár -szerintem- szisztematikusan oda koncentrált halastó / rizsföld kombók képében. A Keleti parton meg meredek sziklaszirtek merednek a magasba.

Lényegében csak Északnyugat-Tajvanon vannak olyan hosszabb strandok, amikről fel lehet fejlődni a szárazföld irányába komolyabb akadályok nélkül. Valószínűleg itt, Tajpej előterében fog megtörténni, ha megtörténik.

És a monszun éghajlat a trópusi viharokkal, a tájfunokkal megint nem a támadóknak kedvezne.

Nem 200 ezer, hanem 1 milliós hadsereggel kellene partot érni, vagy legalábbis 5 napon belül kirakodni a "hozzávaló" nehézfegyverzettel együtt. Ja és előtte több hónapos, teljesen zárt tengeri blokádot tartani, mert egy-egy bomba / hajó elleni rakéta / torpedó / akna / tüzérségi lövedék önmagában százak halálát okozhatja.

Sok műszaki járműre lesz szükségük a hídfőben. Hídvetőkre, kotrógépekre, munkagépekre. És jellemzője lesz a hídfő kiépítésének szerintem a nagyarányú gyalogos partra tétele, akiknek át kell majd verekedniük magukat az első kilométereken, hogy mögöttük megindulhasson a hídfő kiépítése és gépesített erők nagyobb arányú partra tétele.

Nagyon nem lesz egyszerű, bármilyen látványos is a sok hadgyakorlat a kétéltű járművekkel, egy teljesen más képe lesz ennek a valóságban ahogy nézem a célba vehető part adottságait. A beásott, és mozgó bokornak kidíszített harckocsik is tudnak besegíteni a védekezésben, ugyanis a támadó fél kétéltűekkel támad, amelyek papírpáncélosok.

És a rakétatüzérség is az országuk közepéről kényelmesen bombázhatja a partraszállókat.

A tajvani partraszállás véres mészárlás lenne, nem pedig nehéz, de sikeres partraszálló művelet. Kis túlzással oda veszne a expedíciós erők legjava. Olyan győzelem lenne ez, ami után Kínának jó ideig tartózkodnia kell majd az erőkivetítéstől egyszerű szükségből: nem lesz meg hozzá az ereje.

[link]

Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy Kínával is háború legyen ...