Mire alapozzák azt az elképzelést, hogy ha Ukrajna feladná az oroszok által követelt területeket, akkor Putyin tovább akarna terjeszkedni?

Amúgy ha Putyin a Szovjetuniót sírja vissza, akkor mit keres a terem falának jó részét kitöltő Nagy Péter festmény nála ?

[link]

Ideológiailag, eszmetörténetileg alulképzettek vagytok.

Az egyszavas vagdalkozás, és trollkodás mellett valamelyikőtök próbált hosszabban írni, amivel persze nem értek egyet, de lehet rá érdemben reflektálni.

Én nem Szovjetunió 2.0-át látok, az csak pár megkeseredett öreg / nyugdíjas siralma, hanem egy Nagy-Oroszország projektet.

Elsőnek is ezt a Szovjetunió 2.0, majd Hitler így kezdte nótát kéne elhagyni / kigazolni, mert az önellentmondástól szenved.

Itt nem úgy volt, hogy az oroszok csak úgy lerohantak egy nekik nem tetsző országot, mint a németek, annak idején, hanem a Téli háborút lehetne felhozni hasonlatnak. Csak arról kevesek hallottak, keveseket érdekel, és nem olyan félelmetes, pedig az több részigazságot tartalmaz, és alkalmasabb a jelen történet hasonlítására, még ha nem passzol 100 %-osan.

A Téli háború célja a szovjetek részéről az volt, hogy az Oroszországtól 1917-ben függetlenné vált Finnországot ismét saját befolyási övezetükké tegyék. Az erőviszonyok alapján – a szovjetek közel háromszoros túlerőben voltak és elsöprő technikai fölénnyel bírtak – a nemzetközi közvélemény, és minden bizonnyal Sztálin is arra számított, hogy az északi ország megszállása legfeljebb néhány hetet fog igénybe venni.

A 2022-es ukrajnai háború célja az oroszok részéről az volt, hogy az Oroszországtól 1991-ben függetlenné vált Ukrajnát ismét saját befolyási övezetükké tegyék, vagy akár integrálják. Az erőviszonyok alapján – az oroszok elsöprő technikai fölénnyel bírtak – a nemzetközi közvélemény, és minden bizonnyal Putyin is arra számított, hogy a kelet-európai ország megszállása legfeljebb néhány hetet fog igénybe venni.

Ez lehetne jó analógiája a mai orosz háborúnak, csak mégsem, ahhoz ismerni kell Oroszország és Ukrajna történelmét is.

#71

Az orosz nagyhatalmi és nacionalista gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve Nagy Péterrel, 1709-től, és folytatva Putyinnal.

Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz államterületet, és a befolyási övezetet. Az Odessza - Kalinyingrád - Grodnó - Vityebszk - Pszkov - Szentpétervár - Murmanszk többpontos szakaszoktól Nyugatra nincsenek területi igényei Oroszországnak.

A bolsevikok Sztálin kivételével ebbe a képbe már nem illenek, mert decentralizálni igyekeztek Oroszországot, a lenini nemzetiségi politikával, a korenyizacijával, és a hruscsovi reformokkal, ezeket, elsődlegesen Lenint nyíltan elítélte Putyin, és visszatérően szónokol róluk, sokak megrökönyödésére. Az oroszoknál népszerű történelmi személy mind Lenin, mind Sztálin, de merő tudatlanságból, valójában két teljesen ellentétes személyiség voltak, és a Sztálin utániak is a lenini úton folytatták.

Amint hatalomra jutottak a bolsevikok, az ukrán nacionalizmus felkarolása Lenin politikájanak egyik fontos, sőt elengedhetetlen része volt.

A Cári Oroszországban asszimilálni, oroszosítani próbálták / orosznak tekintették a népeket, és csak néhány nemzetiséget tartottak számon. A Cári Oroszország kormányzóságainak, vagy a Szovjetunió tagköztársaságainak és oblasztyjainak, vagyis a belső tagozódásának kialakítása is belügy volt. Bár ez nem csak orosz sajátosság volt, Anglia, Franciaország, és Spanyolország sem csak egyetlen államalkotó népből állt, hanem igen sok népcsoportból, és autonómiára törekvő területből, mégis sikerült őket változó módszerekkel eredményekkel asszimilálni, és nálunk is mind a mai napig vannak ilyen konfliktusok.

A nemzetiségi politika az belföldi hatáskör, fentről, kormányzatilag irányított volt. És nemzetközileg is érdekfüggően foglalkoztak a kisebbségek / népcsoportok / országterületek elismerésével és felkarolásával.

A lenini nemzetiségi politika a Cári Oroszország asszimilációs politikájának megfordítását / ellentettjét jelentette, a szovjet kormányról vagy inkább szovjethatalomról alkotott kép javítására és a köznép körében való népszerűségének növelésére irányult.

Ennek szellemében a lapok, folyóiratok, könyvek, színházak ukrán nyelvűek lettek, és a közigazgatás nyelve is az ukrán volt, mármint az adott tagköztársaságban.

Nem csak az ukrán nacionalizmust népszerűsítették, az egykori Cári Oroszország más kisebbségei is felül voltak reprezentálva a bolsevikok között, a zsidók, a kaukázusiak, és a közép-ázsiaiak, a kommunizmus egy szakaszában minden tőlük telhetőt megtettek, hogy az államalkotó népet leépítsék.

Lenin erősen kérdőjeles körülmények között meghalt, utódja Sztálin lett. Ő ezügyben a teljes ellenkezőjét csinálta, hogy nem jó ezeket az eszmeiségeket támogatni, nemhogy a kommunista ideológia szerint eljárni, mert belátta, hogy proletár internacionalizmussal nem lehet az embereket motiválni, és országot vezetni, sőt félt, hogy ez már az ország létezését is fogja fenyegetni.

A hivatalos retorikában persze kommunizmus volt, a külső látszatát fenntartották, szimbólumok, egy-két társadalmi változtat[gat]ások, kommunista állampárt, magukat kommunistáknak / marxistáknak nevező emberek vezetésével, de gyakorlatban pont az ellenkezőjét érték el. A jobboldal és baloldal számos tényezőben különbözik, de most nem veszem végig az összeset, csak kettőt emelek ki:

- a jobboldaliak a hierarchiák megerősítését célozzák meg, az emberek közti különbségeket hangsúlyozzák. A baloldaliak ellenben a hierarchiák ellaposítását, lebontását célozzák meg, az emberek közti egyenlőséget hangsúlyozzák.

- a jobboldaliak a saját nemzetük és a többi nemzet közötti hierarchiában gondolkodnak, a saját nemzetüket próbálják a többi fölé emelni, és a saját nemzetük különbözőségét hangsúlyozzák. A baloldaliak az összes nép közötti hasonlóságot hangsúlyozzák, nem hierarchikus viszonyt, hanem egyenlőséget próbálnak elérni az országok, nemzetek, és népek között.

Sztálin szélsőjobboldali volt, mert szélsőséges mértékig a hierarchiára, az állampártra és pártállamra, az emberek közti különbségek felnagyítására koncentrált, és nacionalista is lett, erőszakos eszközökkel.

Sztálin kezdett átmenni (régies kifejezéssel) a nagyorosz nacionalizmus feltámasztására, Szovjetunió helyett Szovjet-Oroszország elnevezést használta, az orosz történelemből merített és a kommunizmusnak megfelelően piedesztálra emelte őket, még Nagy Pétert is, és a halála előtt meg már többek között a zsidók deportálását is tervezgette, volt egy rövid, de annál intenzívebb, és agresszívabb antiszemita kampány is akkoriban Szovjet-Oroszországban, és a tisztogatás még az NKVD-t is elérte.

A nagy szovjet kísérletet feladta Sztálin, eltérítette a projektet, és minimum nagyorosz nacionalizmust, sőt "vörös fasizmust" csinált belőle.

Ő sem halt természetes halált, a hatalmi harcokból Hruscsov került ki győztesen. Hruscsov az orosz nyelv használt favorizálta még Kijevben is, ugyanakkor olyan átalakításokat tervezett, mint Krím Ukrán SzSzK-hoz való csatolása, vagy az alkotmánytervezete, mint tagköztársasági haderők, bevezette volna a közvetlen elnökválasztás intézményét, a referendumokat, Alkotmánybíróságot hozott volna létre, gyengítette volna a párt kontrollfunkcióit. Nem véletlen, hogy aztán a színfalak mögött lemondatták a párttársai, mert már veszélyt jelentett.

Ugyan Brezsnyev volt a pártfőtitkár, de attól még a tagköztársaságok is bírtak főtitkárokkal, Petro Seleszt főtitkársága idején megint erőre kapott az ukrán nacionalizmus, amiért 1972-ben leváltották. Hivatalosan egészségügyi indokok miatt mondott le, de a valóságban az ukrán nacionalizmus propagálásáért. Olyanokat írogatott és terjesztett, hogy a középkorban is szemben állt az ukrán kozákság meg parasztság az orosz cárokkal ...

A sors iróniája, hogy Petro Seleszt nagy-ukrán érzelmei ellenére Moszkvában hunyt el 1996-ban.

Utódja Volodimir Scserbickij lett, ő Brezsnyevhez közel állóbb és engedelmesebb volt, ugyanakkor a késő 80-as években ő is nyílt ukrán nacionalizmust hirdetett.

Amikor 1991-ben összemlott a Szovjetunió, akkor a hatalmat megragadó, jellemzően nem különösebben nagy formátumú, ám annál gátlástalanabb moszkvai politikusok elsődleges célja többnyire csupán a személyes meggazdagodás volt. Minél előbb meg akartak szabadulni az Oroszországon kívüli tagköztársaságoktól, hogy semmi felelősségük ne legyen azok gazdaságának rendbetételében, nemhogy a nemzetiségi konfliktusok kezelésében. Így kerülhetett sor arra, hogy a józan észt nélkülözve megrajzolt egykori adminisztratív belső határok néhány tollvonás nyomán nemzetközi államhatárokká avanzsáltak - bármiféle ésszerű változtatások nélkül.

Ha a Szovjetunió történetét áttanulmányozzuk 1920-tól 91-ig, akkor azt látjuk, hogy az egész tákolmány internacionalista projekt volt, nem pedig orosz.

A Szovjetuniónak meg kellett szűnnie, de nem a lenini határok mentén.

Putyin pedig orosz nacionalista, ennek többször hangot is adott. Önmagát Nagy Péterhez hasonlítja rendre. A Szovjetunióval csak azért példázódik, mert katonailag, és iparilag akkor volt ereje teljében, neki meg egy, a szétesés szélén levő Oroszországot kellett egyben tartania, megragasztózni, és elindítania valamilyen irányba.

Nem csak a Szovjetunió esett szét, hanem még amit értünk jelenleg Oroszország alatt, annál is megvolt az esélye, hogy 9 - egy tucat további kis köztársaságra, országocskára, szakadár államra essen szét.

#18: Az hogy a fidesz békét akar az egy dolog. De a fidesznek marhára semmi beleszólása nem lesz a tárgyalásokba, még kb Ukrajna is csak jelen lesz.

A béketárgyalás része a területi osztás, ezt majd eldönti az USA, Oroszország hogy mit akarnak, meg Kína is valószínű beleszól. Olyan dologba okoskodsz bele, amihez nem is értesz.

Szóval ez csak egy gagyi fideszfób maszlag.

#98

A Fidesznek semmi beleszólása nincsen, hogy a Nyugat mennyi fegyvert ad.

Adnak 14 Leopárd 2-est, és nem is 300-at, mint amiről vágyakoznak. És mindegy, hogy mennyit, azt is csapatlégvédelem nélkül, ami elég nagy gond ...

Vagy az F-16-os Falcon-okat is aláírták, de mellé írták, hogy azt 2025-nél, mások meg 2026-nál előbb nem tudják adni.

Addigra mennyi ukrán lesz még ?

Honnan kerítenek pilótát, nemhogy műszakit ?

És honnan üzemelnének azok ?

Azokra is effektív légvédelem híján rájuk fogják küldeni a robotrepülőket az oroszok.