Ha nem lenne rasszizmus a cigányok, feketék is olyan jómódban élnének az EU-ban, mint az európaiak és az afroamerikaiak átlagjövedelme sem lenne kisebb, mint az európai, ázsiai származású amerikaiaké?

Haát ez kbolyan kérdés, mintha azt írtad volna, hogy ha nem utálnák az emberek a patkányokat, akkor ugyanolyan aranyosak lennének mint a mókzusok?

:-))))

A pénzügyi helyzetet legjobban megjósoló tényező az adott ember szüleinek pénzügyi helyzete. Kapitalizmus van, a pénz pénzt szül, a nyomor pedig nyomort. Ha a feketék egy adott pillanatban átlagban csóróbbak, mint a fehérek, akkor ez jó eséllyel folytatódik a jövőre nézve is egyszerűen a rendszer természetéből fakadóan. Úgyhogy pusztán a rasszizmus csökkentése nem fog mágikusan felzárkóztatni több százmillió nyomorban élő embert.

A teljes felzárkóztatáshoz az alábbi dolgok egyike kell:

1) több száz év teljes egyenlőség, hogy idővel ki tudjanak egyenlítődni a különbségek egyszerűen statisztikai alapon

2) kárpótlás fizetése a kizsákmányolt fekete és cigány közösségeknek

3) a kapitalizmus lebontása, hogy a munkából származzon a pénz, ne a tőkéből. Én speciel ezt a harmadik opciót részesíteném előnyben.

Semmi sem tiltja hogy dolgozzanak stb. sem itt sem amerikában az EU ban sem sehol.

Lehet nehéz egyeseknek felfogni de alsóbbrendű faj ennyi az egész 10% alatt van azok száma amelyek képesek kiemelkedni és normálisan viselkedni/élni ez borzasztó arány

A 3.-nak sok szempontból igaza van, de sok szempontból téved is. Európában és az USA-ban a politikai, gazdasági tőke alapvetően a fehérek kezében összpontosul, a feketék, cigányok szerepe marginális, általában rosszabb helyzetből indulnak. De nem lehet csak erre, illetve a rasszizmusra fogni a felzárkózásuk hiányát. Hasonlóan hátrányos, szegény helyzetből indultak az USA-ban, Európában néhány évtizede vagy évszázada a kínaiak, koreaiak, japánok, vietnamiak is, de mára már körükben az átlagjövedelem nagyobb, mint a fehéreknél az amerikai statisztikák szerint.

A kiemelkedő sikerhez általában céltudatosság, szorgalom, (ön)fegyelem, tehetség, intelligencia is kell. Ez inkább jellemző az európaiakra, Közel-Keleten a zsidókra és Ázsiában még inkább a kelet-ázsiaiakra, míg például a romák, pakik, bengáliak, afrikaiak hátrányosabb helyzetből indulnak, mivel nem csak az anyagi javak öröklődnek, hanem a kultúra, mentalitás, tehetség, testi-szellemi képességek is.

Az egyenlő jogok már ma is biztosítottak a nyugati liberális demokráciákban, EU-ban, viszont az egyenlő vagyoni és jövedelmi helyzet egyáltalán nem. Ehhez tényleg szükség lenne a 3-as válaszoló által szorgalmazott kommunista világforradalomra és a javak újraosztására. Viszont a XX. század tapasztalatai alapján ennek is vannak korlátai és ezek a politikai rendszerek hosszú távon nem fenntarthatók, ellentétesek a társadalom normál működésével.

Mivel ha megszűnnek a tőkések és tényleg csak munkajövedelmek lennének, akkor is felmerül az a probléma, hogy az emberek munkája is különböző értékű lehet. Egy szoftverfejlesztő, mérnök, orvos, jogász, bankár, miniszter munkája értékesebb lehet, mint egy mezőgazdasági segédmunkás, gyümölcsszedő, kubikos, kőműves munkája. Ha ezt elismerjük, akkor az egyenlőtlenséghez vezet. És ugye be kell látni, hogy nem mindenki alkalmas bármilyen munkára. Ez is társadalmi, faji szegregációhoz és egyenlőtlenséghez vezethet. Az országok, országon belüli különbségek oka lehet, hogy míg például a fehérek, kelet-ázsiaik elvileg akár 30-40%-a alkalmas lehet magasabb színvonalú szellemi munka végzésére, addig ez a cigányoknál lehet csak 10%. Ehhez kapcsolódik az IQ és jövedelem közötti korreláció elmélet. Mivel a kelet-ázsiaik átlag IQ-ja a legmagasabb 105 körüli, az európaiaké 100, a romáké, dél-ázsiaiaké, négereké 70-80, az ausztrál aboriginal, afrikai khoisun, pigmeus embereké 70 alatti, így van egy természetes, öröklődő hátrányuk, mely kihathat a helyi és globális társadalmi helyzetükre, boldogulásukra is. Így ami a lokális és globális felzárkózást illeti, valószínűbb, hogy az európaiak mellé inkább a japánok fognak felzárkózni (ez a XX. században már meg is történt), majd a kínaiak, mongolok, koreaiak, vietnamiak, malajziaiak, indonéziaiak stb.

Az olyan országokban, mint a kérdező által is említett szegény Niger, Kongó, Csád, Burundi, Uganda, Haiti vagy Dél-Ázsiában Pakisztán, India, Banglades (+európai testvéreiknél a romáknál) hiányosabb a társadalmi potenciál.

Magyarországon nem azért él szegénységben a cigányok nagy része, mert rasszizmus van.

Azért van(?) rasszizmus, amiért úgy élnek, ahogy.

Kérdező, megmondanád hogy mit NEM kap meg egy cigány származású gyerek az államtól, a közösségtől, amit a nem cigány gyerekek megkapnak?

Mert fordítva sorolni lehetne az anyagi támogatásokat, ösztöndíjakat, egyebeket, amiket éppen a cigányok számára hoztak létre és van amelyik már évtizedek óta segíti őket.

Szóval kíváncsi lennék, hogy a rasszizmus miben is jelenik meg pl. nálunk, mi az amit nem kapnak meg és nem a saját családjuknak, nem nekik maguknak kellene megtenni ahhoz hogy jobban élhessenek?

"Hasonlóan hátrányos, szegény helyzetből indultak az USA-ban, Európában néhány évtizede vagy évszázada a kínaiak, koreaiak, japánok, vietnamiak is, de mára már körükben az átlagjövedelem nagyobb, mint a fehéreknél az amerikai statisztikák szerint."

Egyáltalán nem ugyanolyan helyzetből indultak. A kínaiak, japánok, stb. önként emigráltak az USA-ba, Európába. És kiknek volt pénze önként felkerekedni, és Kínából az USA-ba utazni? A gazdagoknak. Ellenben a feketéket rabszolgaként hurcolták oda. Ezért van az, hogy az ázsiai-amerikaiaknak magasabb az átlag keresete, a feketéknek meg alacsonyabb.

"A kiemelkedő sikerhez általában céltudatosság, szorgalom, (ön)fegyelem, tehetség, intelligencia is kell. Ez inkább jellemző az európaiakra, Közel-Keleten a zsidókra és Ázsiában még inkább a kelet-ázsiaiakra, míg például a romák, pakik, bengáliak, afrikaiak hátrányosabb helyzetből indulnak, mivel nem csak az anyagi javak öröklődnek, hanem a kultúra, mentalitás, tehetség, testi-szellemi képességek is."

A kultúrát, mentalitást az anyagi körülmények formálják, és nem fordítva. Az amerikai fekete kultúrát a nyomor formálta ilyenné. Ha már 500 éve jómódú középosztálybeli lenne a feketék többsége, akkor teljesen más lenne mára a kultúrájuk.

Ez egy visszás érvelés, hogy először alakítsanak ki egy olyan kultúrát, mintha nem élnének nyomorban, és akkor majd utána ki tudnak emelkedni a nyomorból.

"Egy szoftverfejlesztő, mérnök, orvos, jogász, bankár, miniszter munkája értékesebb lehet, mint egy mezőgazdasági segédmunkás, gyümölcsszedő, kubikos, kőműves munkája."

Ez rendben is van. Félreértés, hogy a kommunizmus a munkás és a jobban kereső munkás közötti ellentétről szól. A kommunizmus a munkás és a TŐKÉS közötti ellentétről szól. A marxista elemzésben a jogász, orvos, mérnök mind munkások, mert fizetésért dolgoznak. Mind egy osztályba tartoznak. És mindegyikőjüket kizsákmányolja a befektető, aki nem dolgozik semmit, csak birtokolja a részvényeket, és lekaszálja a hasznot.

A korai kommunizmust, ahol a munkára ösztönzés még szükséges, úgy képzeld el, hogy pénz helyett kapsz "munkajegyet". De ez nem felhalmozható, nem lehet befektetni. Amikor kiflit veszel belőle, akkor megszűnik. És a boltos tőled függetlenül kap a munkájáért munkajegyet. Mindenki annyi munkajegyet kap, amennyit a munkája ér. Így nem tudsz ezermilliárd forintot összeszedni, mert senkinek a munkája nem ér annyit. Különböző munkáért lehet különböző mennyiségű munkajegyet adni. Ha a pénz a munkából ered, nem a tőkéből, akkor ugyanúgy kommunizmusról beszélhetünk. A jelenlegi probléma az, hogy a munkából származó jövedelem lineárisan nő, a tőkéből származó jövedelem viszont exponenciálisan, és így az idő előrehaladtával a tőkések a teljes vagyon egyre nagyobb hányadát birtokolják. Az orvosok és a kubikosok közt nincs osztály-ellentét.

A későbbi kommunizmusban az automatizáció miatt mindenkinek a munkája annyi értéket állítana elő, hogy nagyon kevés munkajegyből bármit megvehetsz. Így idővel a munkajegyek fölöslegessé válnak, és mindenki annyit dolgozik, amennyit szeretne, és annyit fogyaszt amennyit szeretne. Ez még pár száz évre van tőlünk, addig is én javasolnám a munkajegyes rendszert. Persze van pár milliárdos, akik ezt nem annyira szeretnék, mert akkor nem lehetne 50 yacht-juk, meg 200 házuk... meh, úgy tűnik ők nyertek :/

"Az országok, országon belüli különbségek oka lehet, hogy míg például a fehérek, kelet-ázsiaik elvileg akár 30-40%-a alkalmas lehet magasabb színvonalú szellemi munka végzésére, addig ez a cigányoknál lehet csak 10%. Ehhez kapcsolódik az IQ és jövedelem közötti korreláció elmélet. Mivel a kelet-ázsiaik átlag IQ-ja a legmagasabb 105 körüli, az európaiaké 100, a romáké, dél-ázsiaiaké, négereké 70-80, az ausztrál aboriginal, afrikai khoisun, pigmeus embereké 70 alatti"

Az IQ nagyrészt nem genetikus eredetű. Azért alacsonyabb Afrikában, mert ott nincs semmi. Nincs oktatás, nincs rendesen kaja, meg egészségügy, meg ilyenek. Az IQ és a jövedelem között van korreláció, de pont azért, mert akinek a szülei gazdagok, az kap rendes oktatást, aztán el tud menni maga is dolgozni magasabb pozícióba, ő is gazdagabb, műveltebb, tanultabb, okosabb lesz.

Minden ott kezdődik, hogy az ember anyja/apja meghalt-e ebolában, vagy pedig mindent megadtak a gyermeküknek, rendesen etették, ellátták, tanították, foglalkoztak vele, stb. És aki nyomorban él, az erre képtelen, és ezért a nyomort adja tovább.