Mi a magyarázata annak hogy a hihetetlen energiával és precizitással felépített atlanti falat olyan nagy hanyagsággal kezeltél a nácik a partraszálláskor? Ha hasonló precizitással kezelik mint ahogy létrehozták akkor

Ez nem hanyagsag, hanem Hitler hulyesege..

De nem jart volna jobban Nemeto, mert akkor az atombombat nem Hirosiman es Nagasakin tesztelik hanem Berlinen..

Na most akkor még egyszer:

- a német erők hatalmas területen voltak szétszórva

- ezek jórészt tartalékos egységek voltak, gyengébben felszerelve, rosszabb kiképzéssel, sokszor gyerekekkel és idősekkel feltöltve

- összességében a szövetséges haderő 3x akkora volt

- olyan helyen kezdték meg a partraszállást amire a németek nem számítottak

Mégis ezek a hatalmas "tartalék páncélosok" hol s merre voltak, mennyi idő alatt értek volna oda és hogy nem lőtte volna őket sz..rrá a szövetséges légifölény? Olyan jól eldöntitek itt mindig, hogy a német hadvezetés inkompetens barmokból áll, csak azért nem győztek többszörös túlerővel szemben.

"Alfred Jodl vezérezredes, az OKW hadműveleti főnöke helyzetmegítélésében rámutatott, hogy az adott körülmények között nem lehet 2600 km-es arcvonalon a védelmet mélységben megszervezni. Az Atlanti fal erődjeiben összesen 2692 különböző kaliberű löveget tudtak összevonni, így az átlagos tüzérségi sűrűség kilométerenként csak 1 löveg volt."

"A június 6-án reggel induló invázió nem csak azért lepte meg a németeket, mert az időjárás viszontagságai alapján azt kivitelezhetetlennek tartották, hanem azért is, mert a Calais-Dieppe partvonallal szemben a szövetségesek Normandiában, Cherbourg és Caen városa között indítottak támadást. "

"A gyenge német ellentámadás, és a légifölényt kialakító szövetséges légierő támogatása miatt az inváziós csapatok nem szenvedtek súlyos veszteséget."

"Jelentős erőfeszítések történnek továbbá a német hírszerzés megtévesztésére, ami a partraszállás helyét és idejét illeti. Az angol és az amerikai elhárítás egy fiktív Calais-i, és egy norvégiai partraszállás szimulált előkészületeivel sikeresen "átverte" a német kémeket, akik még a partraszállás első napjaiban is azt hitték, hogy a normandiai invázió csak elterelő hadművelet."

"A franciaországi célpontok elleni légitámadások tervei szintén úgy vannak összeállítva, hogy ne árulják el a partraszállás helyét. A Szajna hídjainak tönkretétele azt a benyomást kelti a németekben, hogy a szövetségesek így akarják lassítani a német erők átirányítását Normandiából a Calais-i földnyelvre. A valóságban azonban ez fogja megakadályozni a németeket abban, hogy számottevő erőt tudjanak Normandiába szállítani a partraszállás után."

"A németeknek Nyugat-Európában ekkor 60 hadosztályuk van, ebből 11 páncélos. A gyalogoshadosztályok mintegy fele azonban nincs megfelelő szállítójárművel felszerelve, és azon kívül egyik hadosztály sincs teljesen feltöltve. Néhányat Oroszországból helyeztek át Franciaországba, hogy a katonák kipihenjék kissé az ottani harcok súlyos veszteségeit."

"Rommel és von Rundstedt a tartalék páncéloshadosztályok felhasználásának módjában sem tud megegyezni. Rundstedt a régi módszer híve, amely szerint egy nagy központi tartalékegységet kell kialakítani, amit majd akkor lehet bevetni, amikor már ismert lesz az invázió súlypontja. Rommel ezzel szemben a tartalékok egyenletes partmenti elosztásának híve, meg van győződve ugyanis, hogy a szövetségesek légifölénye lehetetlenné tesz bármilyen nagyobb tartalék előrevonást. Mindketten előterjesztik a terveiket Hitlernél, a Führer pedig kompromisszumos döntést hoz, amivel mindkét stratégiai elképzelést megtorpedózza - felszabadít Rommel számára néhány páncéloshadosztályt a tartalékból, azonban csak feleannyit, mint amennyit Rommel szeretne. Ennek következtében von Rundstedt kezében sem marad elegendő erő, ráadásul Rundstedt ezt az erőt csak Hitler főparancsnokságának engedélyével használhatja. A németeknek Normandiában hat gyalogoshadosztályuk van. A 322. és a 716. a tengerpart mellet vannak szétbontakoztatva, a 709. és a 711. egyes részeivel együtt. A balszárnyon a 91. hadosztály és egy ejtőernyős ezred van tartalékban, a jobbszárnyon, Caen mellett a 21. páncéloshadosztály áll védelemben. A partmenti erődítések nem elég erősek, de Rommel igyekszik mindent a part mentén összpontosítani, amivel megállíthatja az inváziót, a helyzetét azonban megnehezítik a szövetségesek bombázásai és légitámadásai."

"A német légierőnek sem könnyű: Speerle 3. légiflottája mintegy 200 repülőgéppel rendelkezik, a pilóták nagy része újonc. A Luftwaffe kötelékében szolgáló katonák - Göring utasítására - nem vehetnek részt még a védelmi állások építésében sem. A légierő hadosztályai nem tartoznak teljesen a német főparancsnokság alá, és igy sem az OKW, sem Rommel nem vezényelheti őket. A légierő gyengeségét bizonyítja az is, hogy az invázió első napján mindössze 1 darab szövetséges repülőgépet lőttek le."

Nem is másolgatok tovább, mi a jó fene utal itt arra, hogy a németeknek bármi sansza lett volna?

"ezek jórészt tartalékos egységek voltak, gyengébben felszerelve, rosszabb kiképzéssel, sokszor gyerekekkel és idősekkel feltöltve"

Akkor Caen ostroma a tervezett 2 napról miért nyúlt el 2 hónappá ?

"Mégis ezek a hatalmas "tartalék páncélosok" hol s merre voltak, mennyi idő alatt értek volna oda és hogy nem lőtte volna őket sz..rrá a szövetséges légifölény? Olyan jól eldöntitek itt mindig, hogy a német hadvezetés inkompetens barmokból áll, csak azért nem győztek többszörös túlerővel szemben."

Ezt nem csak mi, amatőr törikedvelők döntjük el, az Origo vagy a BBC-s cikkek ténylegesen szakértő írói is reális lehetőségnek tekintették, hogy a harckocsizók időbeli odaérésével mészárlás lett volna.

"Alfred Jodl vezérezredes, az OKW hadműveleti főnöke helyzetmegítélésében rámutatott, hogy az adott körülmények között nem lehet 2600 km-es arcvonalon a védelmet mélységben megszervezni. Az Atlanti fal erődjeiben összesen 2692 különböző kaliberű löveget tudtak összevonni, így az átlagos tüzérségi sűrűség kilométerenként csak 1 löveg volt."

Igen, a teljes vonal védelme képtelenség, de egyetlen, "rövidebb" védelme megvalósítható, és fordítva, az angol-amerikai erők sem voltak akkora előnyben, hogy Cherbourg-tól Pas de Calais-ig teljes gőzzel menjenek, ők is csak "rövidebb" szakaszokra tudtak koncentrálni, és a védőknél vagy bejön a megerősített helyszín, vagy nem.

Továbbá a véglegesen döntők, a szárazföldi megállítás a partmentivel szemben ill. az egy helyre koncentrálás az egyenletes elosztással szemben. Szárazföldi megállításnál van idő a légierő levegőbe emelkedésére és az utánpótlás kialakítására, partmentinél nincsen és ki lett fejtve, hogy ki-ki tapasztalatai miatt melyben bízott.

Meg a fő védelmet nem a partmenti lövegek alkotják, hanem az álcázott Párducok, Tigrisek, StuG-ok stb, amik már tényleg hosszúnak tűnő rövid mészárlásokat hoztak volna a szövetséges harckocsizóknak.

"olyan helyen kezdték meg a partraszállást amire a németek nem számítottak"

Le lett írva, hogy Hitler és Rommel számított rá, Rommel biztos volt magában, "csak" Hitler hallgatott bizonytalanul Jodl-ra és Rundstedt-re, Rommel-re hallgatva más lett volna a történelem, nem ?

"A németeknek Nyugat-Európában ekkor 60 hadosztályuk van, ebből 11 páncélos. A gyalogoshadosztályok mintegy fele azonban nincs megfelelő szállítójárművel felszerelve, és azon kívül egyik hadosztály sincs teljesen feltöltve. Néhányat Oroszországból helyeztek át Franciaországba, hogy a katonák kipihenjék kissé az ottani harcok súlyos veszteségeit."

És a minőségi fölény. A szövetségesek legelterjedtebb harckocsija a rövidcsövű 105 és 75 mm-es lövegekkel felszerelt Sherman-ek voltak, 76 mm-essel / 17 fontossal felszereltek csak mutatóba akadtak, egy rajban 3 Sherman volt rövidcsövű és csak egyetlen volt 76-os / 17-essel felszerelve és a lövegtől eltekintve, páncélvédettsége mindegyiknek ugyanolyan szar volt. Ha volt gógyéja a német harckocsizónak, akkor a 76-ossal kezdte, és utána mészárolta a többit. Voltak még Churchill-ek és Cromwell-ek is, de azok is ugyanazt a löveget használták, mint a 75-ös Sherman-ek, és azokkal ugyanúgy esélytelenek voltak a Tigris I-esek ellen, nem beszélve a Párducokról és a Királytigrisekről, páncélvédettségük sem volt kiemelkedő, ilyenkor már van sanszuk a németeknek ?

[link]

"A német légierőnek sem könnyű: Speerle 3. légiflottája mintegy 200 repülőgéppel rendelkezik, a pilóták nagy része újonc. A Luftwaffe kötelékében szolgáló katonák - Göring utasítására - nem vehetnek részt még a védelmi állások építésében sem. A légierő hadosztályai nem tartoznak teljesen a német főparancsnokság alá, és igy sem az OKW, sem Rommel nem vezényelheti őket. A légierő gyengeségét bizonyítja az is, hogy az invázió első napján mindössze 1 darab szövetséges repülőgépet lőttek le."

A német légierőt senki sem mitizálta, képzelte döntőnek, de amikor a szövetségesek látták volna, hogy a gyalogosaikat és harckocsizóikat mészárolják, szórakoztak volna még a légierő szar időben történő kétségbeesett bevetésével ? Ike is előre leírta egy papírosra, hogy visszavont mindenkit, még a légierőt is, mert a szárazföldi erők kudarcot vallottak.

"Meg a fő védelmet nem a partmenti lövegek alkotják, hanem az álcázott Párducok, Tigrisek,"

Tigrisek? Tigriseeeek? A háború folyamán összesen soha nem volt kb. 120-nál több működő példány. A fele kapásból valószínűleg keleten, valamennyi meg Itáliában, vagy erre-arra. 30-40 Tigrisre alapozták szerinted a védelmet? :D

"Mondjuk azt a részt nagyon nem értem mi alapján jut arra egy illetve kettő tábornok, hogy a partraszállás megakadályozása helyett sikeres hídfőállás kialakulásának hagyása majd kétfrontos háborúban történő parton történő megállításuk a mód... mi szólt e mellett? milyen előnye volt ennek?"

Mert tisztában voltak a realitásokat, ekkora partszakaszt nem lehet védeni. Továbbá ha berendezkednek a partszakasz védelmére mélységi védelem helyett, akkor ha egyszer áttörnek (márpedig áttörtek volna a túl hosszú szakasz miatt), akkor onnantól semmi esélyük.

" Azért voltak ott ütőképes német csapatok is."

Annyira voltak ezek ütőképesek, hogy gyakorlatilag nyár végére egész Franciaországból kisöpörték őket.