Mi a magyarázata annak hogy a hihetetlen energiával és precizitással felépített atlanti falat olyan nagy hanyagsággal kezeltél a nácik a partraszálláskor? Ha hasonló precizitással kezelik mint ahogy létrehozták akkor

#10:

"Nem tudom, hogy milyen választ vársz. Statisztikát, vagy mit?"

Igen, statisztikát.

"Egyrészt hallottál a jaltai találkozóról, ahol megegyeztek arról, hogy mindenképp leradírozzák a nácikat, és társaikat."

Nem teheráni konferencia akart lenni ? :D

A 44'-es választásokat biztosan bukta volna Roosevelt és a felálló új kormányzat fényében újra kellett volna tárgyalni Teheránt. A másik, csomó híresség és politikai-gazdasági szereplő voltak németbarátsággal vádolhatók, és ők tudták volna elhinteni, hogy értelmetlenül ontják a vérüket az amerikaiak a németek ellen és kihátrálni az egészből.

"Másrészt tényleg azt hiszed, hogy a normandiai partszakaszon állomásozó nácik össze tudták volna roppantani katonailag az angolokat, és a jenkiket? "

Pedig Eisenhower is úgy állt a dolgokhoz, hogy kudarcra van ítélve a partraszállás:

"Our landings in the Cherbourg - Le Havre area have failed and I have withdrawn the troops. My decision to attack at this time and place was based on the best information available. The troops, the air and the Navy did all that bravery could do. If any blame or fault attaches to the attempt it is mine alone."

És az objektív tényeket nézve, hogy

- annak az 500 német katonának aki azokat a partszakaszokat tartotta, 48 órányi tüzeléshez elegendő lőszere volt

- a harckocsizókból és más gyalogsági egységekból álló erősítés mind mennyiségileg, mind minőségileg, mind ellátmány tekintetében az angol-amerikaiak ugyanilyen és erre kijelölt egységei felett álltak

- és az időjárás is a németeknek kedvezett, ha az erősítés időben, a rossz idő oltalma alatt ér oda, a tengerbe szorították volna a partraszállókat, de mivel a valóságban késő délutánra ocsúdtak fel a németek és adtak parancsot az erősítésnek, többé-kevésbé kitisztult időben a légierő megállította őket és így szilárdan meg tudták vetni a lábukat a fövényen.

#9-es válaszoló pontjára reagálva:

"A szövetségesek lassan de biztosan araszoltak északra Itáliában."

De milyen áron ? Egy ilyen csapás utáni fellépő zűrzavarban a lelkesített németek ott is érdemi ellentámadásba kezdhettek volna és onnan is kihátrálásra kényszerítik az angol-amerikai erőket. Az angol-amerikaiak ott olyan rosszul haladtak, hogy eljátszadoztak a mustárgáz bevetésének gondolatával.

"A német hátországot épp a középkorba bombázza a szövetséges légierő."

Hatalomváltás alatt védekező "üzemmódon" van a sereg, nem ?

[link]

Nem tudok semmilyen statisztikát mondani.

Sorry :(

A nácik mindenben jobbak voltak, mindenben fölényben voltak, mindenben erősebbek voltak, mégis megpics@zták őket.

Akkor még sem voltak mindenben jobbak. :D

Akkor te mondj egyetlen olyan megcáfolhatatlan indokot, hogy egy esetleges kudarc esetén miért omlottak volna össze végleg a szövetségesek? Az angoloknak Normandia előtt is volt egy sikertelen partraszállási kísérlete, még sem mentek haza sírni.

Egyrészt a nácik mellett a szovjetek ellen is versenyt futottak az idővel. Másrészt a jenkik egyszerre harcoltak Európában, és a Csendes-óceánon. Pont egy elcseszett partraszállást nem bírtak volna el. Ráadásul a szovjetek is nyomultak előre elég rendesen. :D

Ha a csodafegyvereknél tartunk, idővel az atombomba is beköszöntött volna a szövetséges oldalon. Akkor mit kezdett volna a kis adolf?

"A nácik mindenben jobbak voltak, mindenben fölényben voltak, mindenben erősebbek voltak, mégis megpics@zták őket.

Akkor még sem voltak mindenben jobbak. :D "

Amint mondtam, a partraszállásban résztvevő harckocsizók és gyalogság vs. Atlanti falat védő harckocsizók és gyalogságnál voltak a németek fölényben, de légierőnél már a szövetségesek, és a késői észbekapással és idő kitisztulásával az erősítést szét tudták lőni, különben időben kapnak észbe, vagy alapból Normandiába küldik az erősítést, azonnal vérbefolytják az egészet, ahogy a BBC-n vagy az Origo-n írták.

"Akkor te mondj egyetlen olyan megcáfolhatatlan indokot, hogy egy esetleges kudarc esetén miért omlottak volna össze végleg a szövetségesek?"

Az angol-amerikaiak más mentalitással bírtak, mint a szovjetek, a szovjetek simán feláldoztak 70.000 embert, a nép hozzá volt szokva a szenvedésekhez, addig az angol-amerikaiaknál a jólétből fakadóan minden egyes katona elvesztése kvázi nemzeti tragédia volt, és ha Normandiánál vesztenek 70.000 katonát a partraszállók, a németek meg a tizedét, a közvéleményt könnyen hangolhatták volna az otthoni németbarát hírességek és más politikai-gazdasági az európai háború hagyására és a Csendes-óceánnal való foglalkozása. Csendes-óceánnal volt indok a japánokkal való háborúzásra, a Pearl Harbor-i orvtámadás, de a németeknél mi a hadüzeneten kívül? A valóságban is majdnem felelősségre vonták Eisenhower-t az "alacsony" veszteségek ellenére, és csak azért maradt el az egész, mert belepiszkáltak az igazságszolgáltatási gépezetbe.

A linkelt BBC-s iromány szerint meg egy második inváziós flotta összeszedése hónapokba, de 1-2 évbe is tellett volna, addig a németeknek lett volna lehetőségük ellentámadásra bővebben.

"Egyrészt a nácik mellett a szovjetek ellen is versenyt futottak az idővel. Ráadásul a szovjetek is nyomultak előre elég rendesen. :D "

Az amerikaiak és angolok kivonulása után azt szokták képzelni, hogy a szovjetek 1-2 év alatt, 1947-re végiggaloppoztak volna a spanyol határig, de nekem az a véleményem, hogy ha engedélyezi Hitler a rendelkezésre álló vegyifegyverek harctéri alkalmazását, a tabun, szarin és szomán ideggázokkal sikerült volna megállásra kényszeríteni a szovjeteket, de felmerül a kérdés, Sztálin ilyen esetben is törődött volna a veszteségekkel ?

"Ha a csodafegyvereknél tartunk, idővel az atombomba is beköszöntött volna a szövetséges oldalon. Akkor mit kezdett volna a kis adolf?"

A kérdezőt kérdezd, szerintem az ő mániája a V2 /A-4-es rakéták, de én potenciált inkább a XXI-es tengeralattjárókban, a He 219-es Uhu éjszakai vadászokban és a sugárhajtóművesekben látok, a Me 262-esnek terveztek rendes nyilazott szárnyú változatait és a Ta 183-asig is eljutottak, melyek el tudják fogni az atombombát hordozó B-29-eseket, onnantól már csak különbékét kell elérni, hogy a hagyományos terheléssel repülő kötelékek mennyiségi fölénye ne gyűrjön le mindent.

'A kérdezőt kérdezd, szerintem az ő mániája a V2 /A-4-es rakéták, de én potenciált inkább a XXI-es tengeralattjárókban, a He 219-es Uhu éjszakai vadászokban és a sugárhajtóművesekben látok, a Me 262-esnek terveztek rendes nyilazott szárnyú változatait és a Ta 183-asig is eljutottak, melyek el tudják fogni az atombombát hordozó B-29-eseket'

Az volt a baj fejlesztések terén, hogy nem létezett megfelelő koordináció és ott volt a megalomán vezetés, ami a képtelen ötleteket is támogatta. Ugye V-3-as, vasúti ágyúk, Tigris és társai, stb. Szervezés hiánya főleg a repülőgép-fejlesztéseknél, programoknál látszott igazán. Kiírtak egy tendert, arra született fél tucat vagy annál több ötlet változatokkal együtt, a végén pedig nagy katyvasz és prototípusokig jutottak el, vagy összvissz a tervezőasztalig.

az atlanti fal egy igen hosszú 2600km es védmű volt

voltak olyan 5-10-20 km es szakaszai ahol pár lövészárok meg 1 géppuska védte

normandia nem a legjobban védett pontok közé tartozott

a személyzete is azért nem a fronton harcolt mert alkalmatlanok voltak katonának, "töltelék volt a kis hús közt" a tartalékot sem vetették be időben hisz Hitler személyes engedélye kellett volna ami nagyon későn jött

lehetne vitatkozni azon hogy a szövetséges légierő lepucolta volna e a tartalékot vagy nem de nem érdemes

a partraszállás azért lehetett sikeres mert jól megtervezték, a németek nem tudtak elég védőerőt elég rövid idő alatt felvonultatni hogy megfogják a partra szálló erőket

ha nincs rossz időjárás az eredeti időpontban lehet egy tábornok meggyőzte volna idejében Hitlert és időben vetik be a támogató erőket