Mi kellett volna a 2. világháborús német győzelemhez? Többi alant.

Szerintem a németek egyértelműen megnyerhették volna az egészet tolerálható veszteségekkel, ugyanis a német katonai doktrína úgy szólt, hogy adjuk meg a végcélt, de az oda vezető utat a beosztott maga járja be úgy, ahogy a legjobbnak ítéli. A német fegyveres erők hatékonysága emiatt a szabad kéz politika miatt volt jelentős az Angliai csatáig. Utána, már a Szovjetunió elleni offenzíva elején nagy volumenekben Hitler a tábornai helyébe lépve negatívan befolyásolta a háború menetét - a németek és egész Európa szemszögéből - a rugalmatlanságával. Ha nem avatkozik bele tábornokai dolgába, a Szovjetunió csúnyán és gyorsan összeomlott volna és az angolszászokkal egy kompromisszumos békét érhetett volna el.

A Szovjetunió ellen egyszerűbb volt hadat viselni, mert a Szovjetunióban a kommunizmus pusztított, széthúzás jellemezte, meg B-tervek esetére is a kulcsfontosságú ipari létesítményei elérhető és szétbombázható távolságban voltak (természetesen légierővel szétbombázni és nem tüzérséggel), ellenben a Brit Birodalom nem csak Angliából állt, ott van még neki a gyarmatbirodalma Kanadából, Dél-Afrikából, Észak-Afrikából, a Közel-Keletből, Indiából és végül Óceániából, bár India és a Közel-Kelet utálattal állt a britekkel, a kanadaiak, a dél-afrikaiak és az ausztrál - új-zélandi alattvalók szívesen ontották a vérüket a Birodalomért. Az USA-t meg nemigen kell jellemezni, vagy ha mégis, az Atlanti-óceán választja el őket, erős ipar, nyersanyagmezőkön ülnek és erős nemzettudat, annak ellenére, hogy német-angol-francia stb bevándorlók leszármazottjai alkotják, morál, velük csak kompromisszumos békét lehet kötni, nem békediktátumot elérni.

Nyugati - Észak-Afrikai front

1. Az angliai csata során a Berlint ért bombázás ellenére megmaradni a repterek és radarállomások bombázásánal, összeroppantva a RAF-ot, teljes légifölény birtokában a Stukák mind a Royal Navy-t, mind a védelmi erődítményeket nyugodtan bombázhatták volna teljes eredményességgel, partraszállván még harckocsikkal is Londont elérték volna, de amint a másik hozzászólásomban írtam, Churchill és kormánya Kanadába átmenekülve onnan folytatták volna a háborút észak-afrikai és dél-afrikai gyarmataik segítségével.

2. A Földközi-tenger medencéjét Gibraltár elfoglalásával lezárták volna, onnan egyik irányba következtek volna a Kanári - Madeira - Azori-szigetek, tengeralattjáróbázisokkal, akadályozván a Royal Navy működését és esetleg az amerikaiakét is, másrészről meg Máltára továbbmenve teljes lett volna a dominancia a Földközi-tenger felett, mert azon kívül a valóságban még alapból bevonult a Wehrmacht Görögországba és a görög szigetekre, onnantól már mehetett volna teljes gőzzel a DAK Kairóig a Luftwaffe oltalma és támogatása alatt.

3. 1941 novemberében, a Crusader-hadművelet kivédése után és előretörés közben, Kairóhoz "közel", tisztában léve a japánok USA-ra vonatkozó terveivel, próbálni lebeszélni őket az USA elleni csapásról és lekorlátozni háborúzásukat a Délkelet-Ázsiai brit gyarmatokra. Német részről ugyanúgy az USA-nak nem üzennek hadat.

4. Egyiptom déli részén védelmet felállítani a britek ellen, a Közel-Keletre továbbmenvén India került volna a figyelem középpontjába. India elfoglalásával vagy felszabadításával (mert a helyi indiaiak és pakisztániak gyűlölettel álltak az angolokhoz, 50 hadosztályt kellett Indiában tartogatniuk a helyiek elnyomására 1939-45 között) tárgyaló helyzetbe kényszerítették volna a briteket (és esetleg amerikai szövetségeseiket).

Keleti front

1. Változatlanul megtámadják a Szovjetuniót 41' június 22-én, mert ha nem ők, a németek lépek elsőnek, akkor fél éven belül nyakukba kapják a szovjetek támadását. A Szovjetunió megtámadásánál barátságosan viselkednek a németek az ukránokkal és oroszokkal, a jelentkező ukrán civileket és hadifogságba ejtett orosz - fehérorosz katonákat besorozzák a Wehrmacht-ba, korábbi rendfokozatukkal együtt, és folytatják a támadást - onnantól az egész valami orosz polgárháborúra hasonlított volna és nem rendes Németország vs. Szovjetunió meccsre, az oldalt cserélt, harci tűztől égő, pihent, és saját földjüket ismerő orosz és ukrán katonákkal bevehető lett volna mind Moszkva, mind Leningrád 1941 végén / 1942 elején.

2. Utána 1942 nyarán Sztálingrád következett volna, mely augusztus végére meg lett volna a német - ukrán csapatokkal. Sztálingrád után a Bakui olajmezők következtek volna, elérve az A-A vonalat. Ugyan az Mkb 42 (H) (korai StG44-es), a Párducok és a harckocsikra való éjjellátók lekésték Sztálingrádot (a tesztelés ill. prototípus állapotuk miatt), de ettől függetlenül azok lesznek a jövők, a Kar98-as visszaszorul mesterlövésznek, az MP40-est és FG42-est teljesen lecserélik Mkb / StG-re, a Tiger I-es gyártósorát leállítják a Panther-ek javára az új típus szolgálatba állítása után és végül a szolgálatba állítással egyidejűleg szerelik fel őket éjjellátókkal.

3. A Szovjetunióval folytatott háború korántsem ért véget, az Uráltól keletre még heves ellenállást és elkeseredett ellentámadásokat tanúsítanak a szovjetek. A szovjet ellentámadások megfékezésére elkezdeni Nyizsnyij Novgorod, más kisebb ipari létesítmények és Cseljabinszk, a tankográd bombázását nehézbombázókkal és a közép-ázsiai sztánokat (Kazahsztán, Türkmenisztán stb) lázítani, hogy "sajátjai" végleg intézzék el Sztálint és bandáját, és legyen béke a megboldogult Szovjetunióval.

A háború 1943 nyarára ér véget a Szovjetunió teljes összeomlásával és az angol - amerikaikkal.

Bár ez a forgatókönyv csak akkor valósult volna meg, ha Hitler "másabb" lett volna, mint pl. hallgat a tábornokaira és nincs beleőrülve a fajelméletbe, vagy sikerül 1940-ben von Witzleben-nek és körének őt és az NSDAP-t megmerényelnie és megpuccsolnia.

Megjegyzés: Az Mkb 42 (H), a Párduc-család és az éjjellátók nagyon korlátozott használata és hiánya Sztálingrádot nem érinthette, mert ezek még 1942 nyarától - novemberig tesztelés [Mkb 42 (H)], tervezés [Párducok] és fejlesztés [éjjellátók] alatt álltak, igazi jelentőségük Kurszknál és más "B-terveknél" lett volna, Sztálingrádnál a németek és ukránok számbeli és eszközbeli fölénye darálta volna be a szovjet védőket.

Ha a japók nem támadnak Pearl harbor-nál, attól még nem biztos, hogy a jenkik idővel nem lépnek be a háborúba. A japó támadás nem kiváltó ok volt, hanem ürügy.

Az elején leszarták a jenkik a háborút, de ha már romokban heverne Anglia, a Szovjetunió, és a nácik már Indiában járnának a japók kíséretével, nem ülnének tétlenül. Valamilyen indokkal közbe szóltak volna, mert a háború pénzt hoz a fegyvergyártóknak.

Feltételezzük azt, hogy a nácik tényleg nyernek. Hogyan tovább? Az elnyomott országokban jelen lenne az ellenállás. A kémtevékenység idővel kiderítené a haláltáborok létét. Meg egy ekkora területet ennyi nemzetiséggel nem lehet egyik napról a másikra elnémetesíteni. Idővel ugyan úgy széthullott volna a harmadik birodalom, mint a szovjetunió.

#23:

"Ha a japók nem támadnak Pearl harbor-nál, attól még nem biztos, hogy a jenkik idővel nem lépnek be a háborúba. A japó támadás nem kiváltó ok volt, hanem ürügy.

Az elején leszarták a jenkik a háborút, de ha már romokban heverne Anglia, a Szovjetunió, és a nácik már Indiában járnának a japók kíséretével, nem ülnének tétlenül. Valamilyen indokkal közbe szóltak volna, mert a háború pénzt hoz a fegyvergyártóknak. "

Akkor 3-as pontot módosítva üzenjünk hadat az USA-nak 1941 decemberében. Amint leírtam az elején, már jóval az 1941. novemberi hadüzenet előtt, 1940. decemberében, Gibraltár elfoglalása után egyik irányba következett volna a Földközi-tenger feletti teljes dominancia, másik irányban meg tengeralattjáró bázisokat létesítve a Kanári - Madeira - Azori-szigeteken, elsődlegesen a már Kanadából operáló Royal Navy működésének akadályozása, másodlagosan az Amerikai Haditengerészetéé miatt is.

Anglia megszállása és az Írország megerősítése nem hagyott volna talpalatnyi helyet az amerikai B-17-eseknek és B-24-eseknek, a 3000 km-es hatótávjukkal pedig képtelenek lettek volna elrepülni az USA-ból Németországig. Az írek pedig Észak-Írország visszaadása miatt pozitívan álltak volna az ott állomásozó német egységekhez.

1941 novemberéhez visszatérve, rábólintanak a japánok USA elleni villámháborújára, hogy így az USA mind a haditengerészetét, mind a légierejét megoszthassa Németország és Japán ellen.

Japánnak első lépésben be kell gyalulnia teljesen Pearl Harbor-t (december 7.-én), ahogy a valóságban Iszoroku Jamamoto tengernagy szerette volna, nem csak szétlőni a reptereken levő helyi légierőt és a majd' teljesen lehorgonyzott Csendes-óceáni Flotta hajóit, hanem megsemmisíteni 3. és 4. hullámokban az üzemanyag és lőszerraktárakat, az energiaellátást és a parancsnokságokat. A három hiányzó anyahajóra nincs kapacitása már a japán zuhanóbombázóknak és torpedóvetőknek, de a tengeralattjárók viszont ki tudják őket végezni, a Csendes-óceáni flotta teljesen megsemmisült.

Az amerikai hajógyárak a Keleti parton vannak telepítve, onnan a Panama-csatornán keresztül tudnak a Nyugati partra és a Csendes-óceánra jutni, és azt kell ellehetetleníteni a Panama-csatorna zsilipjeinek megsemmisítésével.

A Pearl Harbor-i rajtaütés után 1 hónapon belül megvetnék a lábukat Midway-en és Hawaii-on, onnan rajtaütésekben megsemmisíteni a Panama-csatorna zsilipjeit vagy a Hawaii-on és Midway-en való megtelepedés előtt külön német tengeralattjárósokra bízni a Panama-csatornát, és megsemmisítése után lehetetlenné téve az egyszerű hajózást, az amerikaiaknak egészen le kell hajózni a Horn-fokig, hogy átjuthassanak a Csendes-óceánra, 1-2 évet adva a japánoknak, hogy a britek ellen hadakozhassanak és találkozzanak a németekkel Indiában.

Egész Délkelet-Ázsiát elfoglalják, segítenek a helyi országoknak függetlenedni mind a britektől, mind az amerikaiaktól, megkönnyítve maguk dolgát, elfoglalják Port Moresby-t, elvágva Ausztráliát és Délkelet-Ázsiát, és végül India a cél.

"Feltételezzük azt, hogy a nácik tényleg nyernek. Hogyan tovább? Az elnyomott országokban jelen lenne az ellenállás. A kémtevékenység idővel kiderítené a haláltáborok létét. Meg egy ekkora területet ennyi nemzetiséggel nem lehet egyik napról a másikra elnémetesíteni. Idővel ugyan úgy széthullott volna a harmadik birodalom, mint a szovjetunió."

Amint mondtam, vagy Hitlernek kellett volna teljesen másnak lenni, mert a valóságban mind a fajelméletbe bele volt őrülve, mind a tábornokokra abszolút nem hallgatott, itt meg hallgatott rájuk és visszafogta olyan érzéseit, de ez erőszakos változtatgatás, reálisabb, ha megmerénylik és megpuccsolják a Wehrmacht tisztjei. Annak volt valóságalapja, 1940 júniusa és 1944 július 20 között 11 alkalommal pont a Wehrmacht tisztjei akarták eltenni őt és megpuccsolni rezsimjét.

Hitler és rezsimjének bukásával, és a von Witzleben-féle átmeneti kormány felállásával folytatódott volna a háború az angolokkal, és a szovjetekkel is lett volna, mert érezték, hogy a szovjetek készülődnek, és így megelőző csapással kell őket letörni, "csak" annyi különbséggel, hogy ők Hitlerrel ellentétben régi vágású porosz katonatisztekként nem hittek semmiféle világmegváltó ideológiában, ellene voltak a fajelméletnek és a hasonlóknak, és így nem lettek volna haláltáborok (a valóságban 1942 januárjában tartott Wannsee-i konferencia után indultak be) és Ukrajnában / Oroszországban is csak Sztálin bukásáig háborúztak volna, nekik "csak" a francia - cseh revízió volt a szívügyük, az élettér Ukrajnára és Oroszországra való kiterjesztése nem érdekelte őket.