Katonaviselt emberek! Titeket titeket nem irritál az olyan kérdés amiben egy kamasz meg akarja magyarázni milyen egy háború?

És te ezen miért csodálkozol?

'14-ben és '40-ben is nagy volt a lelkesedés.

A linkben a kérdés nem rossz. De erről egy film jut eszembe.

Fiatalok lelkesek, bizony ők mennek harcolni a II. világháborúba. Ők a hősök, fenegyerekek, végül is a kiképzést túlélték. Majd amikor leszálltak egy szigetre ahol japánok ellen harcoltak a katonák, még ott sem értették, hogy a "régiek" miért olyan rémültek, fásultak,elkeseredettek. ÁÁÁÁÁÁ..biztos gyávák.. majd mi..

Aztán jött a döbbenet. De hiszen qrvára fáj ha leszakad a lábad, kiömlik a beled..De hiszen nem lehet aludni, enni, inni rendesen..

Na mindegy..Ez a jelenet nagyon emlékeztet a mi fiatalságra. Fingja nincs a valódi háborúról, de azért nem lehet olyan rossz. Persze fotelban ülve nem s tűnik rossznak..

Még egyszer, én voltam aki kiírta a kérdésben a kérdést :D

Szívesen venném ha katonák válaszolnának nekem esetleg olyanok akik külföldi missziókban is részt vettek.

"Na mindegy..Ez a jelenet nagyon emlékeztet a mi fiatalságra. Fingja nincs a valódi háborúról, de azért nem lehet olyan rossz. Persze fotelban ülve nem s tűnik rossznak.."

Igazság szerint a háborúról egyedül a lassan kihaló 80 pluszos generációnak van fogalma.

" Ez sajnos tényleg igaz! De azért vannak kivételek, számtalan bároú volt azóta is, ahol az illetékes katonák nem 20 percik harcoltak, hanem hetekig-hónapokig-évekig!"

És ez miért sajnos? Én nagyon jól meglennék anélkül egész életemben, hogy szétlőnék a házam vagy hogy engem vagy rokonomat lőnék agyon.