Többen miért vonnak tévesen párhuzamot a katonaság meg a hazaszeretet között?

Ami a "komcsi" rendszert illeti (de irritál ez a mostanában divatos jelző), legalább a "legvidámabb barakk" volt Mo. a problémák ellenére is, de akkor mi volt Lengyelország vagy Románia, ahol még elegendő élelmiszer sem volt, és úgy tekintettek ránk, mint "nyugatra"? És sorolhatnám, hogy mi volt akkor elérhető mindenkinek, ami ma nem, de az egy másik kérdéshez tartozhatna.

A vörös és kék útlevél mögött nem kell ideológiát keresni, egyszerűen nem volt a forint konvertibilis, ezért nem volt elegendő valuta utazásra. Így csak 3 évente egyszer lehetett magánúton nyugatra menni, a többi évben lehetett meghívóval utazni (ott csak minimális valutát lehetett váltani, ami az útközben felmerülő kisebb költségeket fedezte, úgy 10-20 német márkát), és lehetett szervezett úton is menni, ott kevesebb valutát lehetett váltani, mint magánúton, mert az uti- és szállásköltséget forintban kellett befizetni. Vörös útlevéllel a szocialista országokba (egy-két kivétellel) bármikor lehetett utazni (nagyon olcsón, a mai árakkal összehasonlítva). És akkoriban sok nem szocialista országba utazáshoz vízum is kellett, ezt a kék útlevélbe pecsételték be a nagykövetségeken, de a vízumkényszert nem Mo., hanem a célország rendelte el. Sok országba ma is csak útlevéllel lehet utazni, és van ahová vízum is kell. Az meg, hogy bármikor utazhat az ember, sokaknak nem jelent semmit, mert egyszerűen nincs pénzük rá, mint ahogy egykor sem volt mindenkinek probléma, ha nem utazhatott bármikor, mert vagy nem is akart, vagy pénze nem volt rá. (Én, pl. 17 évesen jártam először külföldön, Lengyelországban, és 84-ben nyugaton, Hollandiában. De a feleségem többször járt a szüleivel a 70-es, 80-as években Olaszországban és egyszer Törökországban. Nem volt több pénzük, mint nekünk, csak más prioritás szerint költötték el.)

"De ez itt nemigen fog megtörténni."

Bízok benne, hogy hátha mégis, ha "árad a Tisza".

Pontosítás az előzőhöz:

"1984-ben egységesítették az útlevelet. Az utazás időtartama 30 nap lehetett. A nyugati irány rokoni meghívóval 50 dollár kiváltását tette lehetővé, turistaútra (3 évente egyszer) 70 dollárt válthatott a magyar."

"1987. november 27-én megszületett a világútlevél, évi 50 dollár váltható valutakerettel."

Ekkoriban volt, aki a nagymamának is váltott útlevelet, hogy kiválthassa az ő valutakeretét is.

"70 dollárt válthatott a magyar."

Másoltam egy cikkből. Szerintem elírták, az a 70 dollár inkább 700 volt.

"Nekem a mostani szabadabb világ sokkal jobban tetszik"

Kedvenc idézetem jut eszembe, hogy amikor Csou En-laj-t, az egykori kínai miniszterelnököt megkérdezték, hogy a Nagy Francia-forradalom jó hatással volt-e Európára, azt válaszolta, hogy még nem telt el elég idő azóta, hogy ezt megítélhessük...

BécsiFehér 39

" Az USA-ban elég nagy hagyománya van a hazafiasságnak, vannak házak, ahol a kertben fel van vonva az amerikai zászló. Ez alapján feltételezem, hogy egy amerikai katona, mégha fizetést is kap érte, ha hadba indul, azzal a tudattal teszi, hogy a hazájáért és annak értékrendszeréért is teszi. És nem biztos, hogy egyből dezertálna pl. az iraki-hadseregbe, ha ott több pénzt ajánlanának. "

Egy amerikai katona az Vietnámban védi a hazáját ? Vagy Irakban ? Vagy Afganisztánban ? Vagy Líbiában ? Vagy Szíriában ?

Amúgy egy harcoló amerikai katonára négy - hat - nyolc - sőt tizenkettő hadtápos, és adminisztratív katona is jut.

" Az oroszok is elég büszkék a nemzetükre, és hatalmas veszteségek árán, de hősiesen győztek a II. VH-ban, továbbá partizán hagyományaik is vannak. Valószínűleg az ilyen emlékeket nem lehet egyik napról a másikra kiírtani, főleg, ha minden második család felmenői között vannak hősi halottak. "

Az oroszok a II. világháborúban valóban Honvédő háborút vívtak, mert Hitler nyíltan, és őszintén fajelméleti, ideológiai, népirtó, és rablóháború alapján indította a háborút.

https://www.youtube.com/watch?v=LqW-WFF3vMo&ab_channel=Nemze..

[link]

" Ez nekem már magas, de úgy látom, nem sok hasznodat vették volna a normandiai partraszállásnál, amikor angol, amerikaiak és kanadai, részben önkéntesek harcoltak európai népekért a nácik ellen. Mondhatták volna, hogy mi közünk hozzá? "

Amíg meg nem történt 1941. december 7.-e, illetve 11.-e, addig az USA Kormánya hivatalosan is izolacionista álláspontot vallott.

"Egy amerikai katona az Vietnámban védi a hazáját ? Vagy Irakban ? Vagy Afganisztánban ? Vagy Líbiában ? Vagy Szíriában ?"

Én úgy vélem, hogy egy katonának nem az a dolga, hogy ezen filozofáljon, ha azt a parancsot kapja, hogy ott harcoljon, akkor megy és harcol. Valszeg, ideológiai alapon úgy veszi, hogy a hazája érdekeit védi ott, ezért fizetik. Ha minden ideológiai alap nélkül tenné ezt, akkor idegen légiós lenne, nem a nemzeti hadsereg katonája.

# BécsiFehér

És a Vietnámi háborúval jól járt az USA ?

Vagy Irakkal ?

Katonai értelemben Vietnám az katonailag kudarcos, és politikailag egy nagy zakó.

Az egészet nézve 1 - 2 tábornokon meg katonán kívül senki sem akart igazán harcolni meg győzni, csak teljesen meggondolatlanul háborúztak egyet a politikusok. Meg a fegyvergyárosok. És keserves tapasztalatokat szerzett az Amerikai Hadsereg ott, de legalább tanult belőlük.

Irak az katonailag siker, de politikailag kudarc. 2003-ban népszerű volt, a lakosság 80 %-a támogatta, de csak azért, mert sikeresen összemosták Szaddámot a 911-es terroristákkal. Gyorsan kiderült, hogy semmi nem igaz a történetből, az ellenkezőjére zuhant be a népszerűsége, de attól még 2011-ig ott volt az Amerikai Hadsereg.

Az amerikai dokumentumfilmben láttam, ugyan a Mi-24-es Hind-ről szólt, de sokmindenről szó volt, és mondták, hogy nem elég, ha azt mondják, hogy Ez a parancs, ezt hajtsd rögtön végre, azt is meg kell mondani, hogy Miért, Milyen célból, egészen a legalsó szintig. Minden katonának van elképzelése, hogy miért vannak ott, mi a céljuk, mire megy ki a játék, a végrehajtás ilyenkor már másodlagos dolog. És bíznak benne, hogy végrehajtják, de azt is, hogy miért lesz motivált a sereg és ez elég nagy sajátosságuk.

#49: "Ez a parancs, ezt hajtsd rögtön végre, azt is meg kell mondani, hogy Miért, Milyen célból, egészen a legalsó szintig. Minden katonának van elképzelése, hogy miért vannak ott, mi a céljuk, mire megy ki a játék, a végrehajtás ilyenkor már másodlagos dolog. És bíznak benne, hogy végrehajtják, de azt is, hogy miért lesz motivált a sereg és ez elég nagy sajátosságuk."

Pont ez az. Nem tudom, voltál-e sorkatona, én még az "átkosban" voltam, és az oktatás egy része erre volt kihegyezve, hogy az általad felsorolt dolgokra "érzékenyítsenek". Nem a kérdésben szereplő "hazaszeretet" volt a fókuszban, inkább az, hogy mi motíválja a harci szellemet egy háborúban, milyen értékrendek védelmében harcolnánk, stb. Ezekről elsősorban a politikai órákon beszéltek, érthetően az akkori hidegháborús világhelyzet és a szocialista ideológia kontextusában. Kellet ez? Nyilván minden hadseregben van ilyen "érzékenyítés". Hatott ránk? Nem nagyon érdekelt senkit. Az értelmesebb tisztek (mert azért ilyenek is voltak), tudták, és mondták is, hogy ha a két akkori világrend összecsapna, akkor igen nagy bajban lennénk.

(Kiképzésen tanították, mit kell tenni, ha atomvillanást észlelünk. Egy ismerős mesélte, hogy náluk a hivatalaos válasz mellett a nem hivatalos válasz ez volt: "nézze meg jól, mert ilyet többé úgy sem lát, majd induljon el a temető felé, hogy elkerülje a csúcsforgalmat.:)