Melyek azok a nyugati fegyverek, amik leginkább alul teljesítettek az ukrajnai háborúban?

Milyen a kilátás egy T-34-esben ülve ?

Továbbá honnan vesznek lőszert a T-34-eshez ?

Tudtommal 76 milis vagy 85-ös lőszert senki nem gyárt az égvilágon, max egy - egy bemutató csatára gyártanak 20 vaklőszert az orosz múzeumból beindított T-34-eshez, de az Oroszországban lesz, nem Ugandában.

Ellenben a 122-es lőszer az időtálló / örökéletű dolog, és lehet kiszolgálni azzal a Joszif Sztálin szériájú harckocsit, de azt is Ukrajnában láttam, nem Afrikában.

Egyiptom az rég kivonta szolgálatból a Joszif Sztálinjait, és azoknak vagy szétvágás + beolvasztás, vagy izraeli múzeum lett a sorsuk. 1973 után azonnal leállították a JSz-eket. Egyiptomon túl meg más afrikai ország nem kapott JSz-t.

Ami az SzPG-t, és az RPG-t illeti, mindegyik az kumulatív lövedék, kémiai elven működnek, plazmaforróságú fémsugár égeti át kegyetlenül sok harckocsi homogén acél páncélzatát, és azután pluszba felgyújtja a pilótafülkét is.

Ez igazából a személyzeten múlik.

RPG-29-es Vámpírral lőttek ki amerikai M1A2 Abrams-et is, 2 halott, 1 súlyosan sérült, és 1 épségben megúszott harckocsizó az eredménye.

Azért sikerült ez, mert nem vette észre időben a személyzet az irakiakat.

Az átlag arab afrikai, vagy a fekete képzettségi szintje hol van az amerikai harckocsizóhoz képest ?

Az is kérdés, hogy milyen kivitelű lenne a T-54/55-ös ?

Ezeréves példány teljes átmérőjű páncéltörő gránáttal, ennek nagy az esése, akkor nagyon kezdetleges optikai távolságmérője van, és nincs se stabilizátora, se szélsebességmérője.

Fiatalabb, 80 - 90-es években gyártott példánnyal, nyíllövedék van hozzá, ennek teljesen lapos röppályája van 2,000 méterig, van benne lézeres távolságmérő, stabilizátor, meg szélsebességmérő.

És a füves térséget nem értem.

Afrikában van homoksivatag, van szavanna, van dzsungel, van kősivatag, és van bozótos is.

Amire emlékszem az az, hogy Angolában bevetették a T-54/55-ösöket, kubaiak, meg helyi feketék ültek bennük, és azokat sorozatban lőtték ki a dél-afrikaiak, mindegy, hogy ezeréves Centurion harckocsival, vagy páncélautóval, vagy akár Toyota Hilux-al mentek ellenük.

A T-34-es az gyorsan elavult, amint lehetett, T-54/55-ösre cserélték le.

De a harckocsi az nem mindenhol használható.

Ukrajnában a sártenger az egyformán ellensége az M1A1 Abrams-nek, és a T-90A-nak.

Észak-Afrikában elemében lehet a harckocsi, de Fekete-Afrikában, a dzsungelben ...

Persze nem jön rosszul mozgó bunkerként, de attól még nagyon szűk utak vannak, nem lehet ott manőverezni, meg amúgy is az oda elpasszolt harckocsik nagy része kilőhető egy snassz RPG-7-essel, szemből, ilyenkor a páncélautó az inkább gépágyúval lesz jobb ötlet.

Továbbá ez csak az én megfigyelésem, vagy másé is, hogy az arabok értelmesebben, jobban szerveznek hadsereget, és harcolnak, ellenben a feketék azok képtelenek egy Kalasnyikovnál bonyolultabb fegyvert úgy működtetni, hogy ne csesszék szét ...

#36 a Bayraktar pont, hogy nem teljesített túl jól. Egy viszonylag nagy méretű drón, ahhoz képest (pl. a Reaperhez képest) gyenge szenzorokkal, nagy magasságban, aktív ellen tevékenységre nem képes. Egy hatékony légvédelemnek csak agyaggalamb céltábla. Volt 1-2 látványos bevetése, de az orosz légvédelem sorban szedi le őket (egyes források szerint több mint 80%-át leszedték).

Ettől a Bayraktar még jó eszköz, de ott lehet megfelelő hatékonysággal alkalmazni ahol nincs komolyabb légvédelem (pl. Líbia), vagy a légvédelmi lefedettség a támadóerőkhöz képest nagyon hézagos (pl. Karabah).

Ha az ellennek a légvédelme kimerül a Stinger / Sztrela / Igla hármasban, akkor a Predator / Reaper / Triton / Bayraktar azok jól használhatók.

De ha az ellennek van Tunguszkája / Tórusza / és hasonló rendszerei is, akkor Game Over.

Ilyen ez a szakma.