A japánok miért nem próbálták meg elkerülni a világháborút az USA-val?

# 17

Nem az volt a kérdés, hogy az USA belép-e a II. világháborúba, hanem csak az, hogy mikor.

Ezt Hitler is tudta, ezért üzent hadat Amerikának Pearl Harbor után. Adolf tudta, az USA mindenképp belép, csak a mikor a kérdés.

# 20

IDÉZLEK: "Az én értelmezésemben a magánhadsereggé elfajulás az nem csak azt jelenti, amikor az adott katonatiszt az adott megyét a saját kiskirályságának képzeli, hanem amikor a hadvezér gyakorolja a tényleges igazgatási, és döntéshozatali hatalmat az államban, és a civil kormány / uralkodó az meg csupán tiszteletbeli dolgok."

Bocs, de ez teljesen téves értelmezés.

A történészek nem így értelmezik a magánhadsereg fogalmát.

A közvetlen háborús részvételhez amerikai földet, amerikai külbirtokot, és amerikai állampolgárokat ért támadás szükséges.

Japán lerohanta Kínát, és megszállta egy részét, erre az USA csak olajembargóval tudott válaszolni, vagy lett volna joga máshogy is válaszolni ?

Amúgy jut eszembe a korábbi vitánk, hogy Németországnak volt-e lehetősége Szovjet-Oroszország megszorongatására ?

Ahogyan megindították a Barbarossát, az alapján nem.

De ha egy módosított haditervvel próbálkoznak, akkor viszont lett volna realitása.

Nem légbőlkapott kitaláció volt, hanem voltak komoly előkészületei, csak hol politikai okokból, hol laikus hadvezetési okokból letettek róla, felsőbb utasításra.

Kürasszír

Az az eset, amit vázoltam, hogy a hadvezér próbál irányítani, meg döntést is hozni a civil kormány helyett, azt hogy nevezik szakkifejezéssel ?

Katonai diktatúrának ?

# 24

Modern korban bizony katonai diktatúra a neve.

Amikor a hadsereg gyakorolja közvetlenül a politikai hatalmat.

A legjobb példa a közelmúltból Pinochet Chiléje és a jó 20 éves brazil katonai diktatúra.

# 23

Nem szükséges, mert az USA is támadhat elvileg és üzenhet hadat. Például az 1812-ben kitört brit-amerikai háború ilyen volt. Az USA hódító szándékkal megtámadta a brit birtok Kanadában.

Igaz, csúfos amerikai vereség lett a vége.

# 23

Az USA nem csak az olajembargóval válaszolt Japánnak, hanem gigantikus mértékű fegyverkezéssel.

Plusz az amerikai Csendes-oceáni Flotta felvonultatásávak Kaliforniából Pearl Harbor-ba, jelezve, az USA készen áll a harcra.

# Kürasszír

A 20 - 30-as évek Japánjára megáll a katonai diktatúra minősítés ?

# 28

Nem, mert a hadsereg csak Tojo miniszterelnöki kinevezésevel vette át közvetlenül a végrehajtó hatalmat.

Mellesleg a főhatalom végig Hirohito császár kezében maradt. Tehát nem Tojo volt a legfőbb vezető, hanem az uralkodó.

A japán hódítási terveket kik találták ki ?

Azért kérdezem, mert a japán politikai vezetés a kisebb határkorrekcióktól a több fázisú, nagy léptékű, és nagy kiterjedésű területszerző háborúkig jutott el. Kis túlzással globális nagyhatalommá akartak válni.

A japán területszerzési ambíciókkal nem 1941-ben rukkoltak elő, hanem már 1931-ben kezdődött az egész a mukdeni incidenssel, tehát már a 20-as évek óta dédelgették az ilyen álmaikat.

Mind az orosz Távol-Kelet, mind a délkelet-ázsiai európai gyarmatok kellettek nekik, de egyszerre nem ment a kettő, így dönteni kellett, hogy melyikkel kezdjenek.

Az orosz Távol-Kelet megszerzési kísérlete a Hokushin-ron, az „Északi előrenyomulás” fedőnevet viselte, Délkelet-Ázsia megszerzési kísérlete a Nanshin-ron, a „Déli előrenyomulás" fedőnevet.

A japánok 1939-ben megpróbálkoztak Halhin-Golnál, az nem volt valami sikeres, alternatívaként megpróbálkoztak a Nanshin-ron tervezettel, az már tudott részeredményeket felmutatni, de attól még továbbra sem tettek le az orosz Távol-Keletről, ismét elővették azokat, és ezúttal Kantokuen néven terjesztették fel az illetékesek elé. Amint az elnevezés mutatja, a Kwantung-hadsereg kapta volna a főszerepet, és számomra kérdőjelesen megint visszakoztak a megindításától, helyettük az USA-val való háborúzást találták ki.