Második világháború végén itthon Budapest ostromán kívül volt olyan rész ahol komolyabban próbáltak harcolni a benyomuló oroszok ellen?

Magyarország területe nem alkalmas erős védelem kialakítására. Nemhiába csak Budapest mint volt alkalmas komolyabb védelemre.

Egyébként a másik nagyobb védvonal kiépítési kísérlet - de nem túl sikeres -a Dunántúlon volt a Balaton keleti és nyugati oldalán.

Ha beleszámít az "itthon" fogalmába, a Kárpátokon lévő Árpád-vonal elég hatásos védelmi rendszer volt, amely különösebb német segítséggel is képes volt feltartóztatni a Vörös Hadsereget. Akkor ott még a Tordai csata, ahol a Honvédség korlátozott német segítséggel is elég komoly borsot tört a szovjet-román alakulatokra.

Debrecen környékén a világháború egyik legnagyobb páncéloscsatája volt, amely lényegében döntetlen volt. A szovjetek nem tudták a Tiszántúlt lezárni, emiatt a Kárpátokból visszatudtak vonulni a magyarok és a németek. De a német csapatoknak sem sikerült behatolni Erdélybe.

1945 tavaszán hajtotta a végre a Wehrmacht utolsó jelentősebb támadását, (azért jelentősebb, mert egyébként még Berlinnél is voltak kisebb ellenlökési kísérletek) nagyjából azonos erőkkel, mint amekkorát az Ardennekben felvonultattak. Az elit 6. SS hadsereg is harcolt itt akkor.

Szóval, ja Budapesten kívül is elég komoly ellenállást tanúsítottak a németek és a mieink. Az ellenállás lehetőségéhez az is hozzájárult, hogy Horthy kiugrási kísérlete megbukott. Ha sikerül neki a dolog, akkor 44 októberében összeomlik az arcvonal, a németek lehet, hogy a Duna vonalán sem tudták volna felvenni a harcot.

Folyamatosan voltak harcok, főleg hogy bár lehet a németeket sem szerették annyira egyöntetűen, de az erőszakoskodó, fosztogató szovjet hadsereget még annyira sem. A morál közepes volt, főleg a végefelé amikor látszott minden elveszett, a többség már inkább arra gondolt hogy ússza meg.

Nagyobb helységharcok azért nem voltak mert nem voltak rá adottak a lehetőségek. Nem volt elég erőforrás (élőerő sem) komolyabb védelmet kiépíteni a többi városban. A hazai városok szerkezete sem olyan mint Bp-n, "mezőváros" v. "bányaváros", relatív kicsi (sokszor csak pár utcányi) a több szintes épületekből álló városmag, az egymástól távolabb lévő, szétszórt, 1-2 szinte épületek meg városi harcot jelentenek csak kicsit tagoltabb terepet. Budapesten nagyobb a városmag, közlekedési és stratégiai okból fontos csomópont, ahol érdemes volt koncentrálni az erőket.