Miért pont a Focke-Wulf 190-et tartják a legjobb, legsokoldalúbban továbbfejleszthető második világháborús, légcsavaros vadászgépnek?

# 19

Vitatnám.

Idézlek: "Ez nem így működik. A légifelderítés észleli a hadihajóköteléket, az adatoka átadják az U-hajóknak, amelyek a brit hajók várható útvonalának ismeretében előre elfoglalják a megfelelő pozíciót, majd amelyeknek kedvez a tényleges helyzet, az lesből támad."

1.) Csakhogy a német tengeralattjárók sokkal lassúbbak (merülve: 14,1 km/h maximális sebesség, vízfelszínen pedig 32,8 km/h), mint a brit felszíni hadihajók, így a taktikai mozgásszabadságuk rendkívül korlátozott. Aktívan támadni nem tudnak a brit flottakötelékek nagy sebessége miatt, a torpedók hatásos hatótávolsága pedig nem túl nagy, és eléggé pontatlanok.

Hiába észleli a német légierő egy brit flottaköteléket, annak az észlelés alapján nem feltétlenül lehet megállapítani a célirányát. Jó példa éppen Norvégiában a brit HMS Repulse brit csatacirkáló esete, melyet egy légi felderítési észlelés nyomán biztosan a norvég vizeken tartózkodó nagy brit hadihajónak vettek, holott az HMS Repulse vissza lett rendelve Nagy-Britanniába.

2.) A németeknek 1940-ben nem volt túl sok norvégiai hadjáratra bevethető tengeralattjárója.

Ezek: U-1, U-4, U-25, U-46, U-51, U-64, U-65, U-30, U-34, U-9, U-14, U-56, U-60, U-62, U-37, U-38, U-47, U-48, U-49, U-50, U-13, U-57, U-58, U-59, U-2, U-3, U-5, U-6, U-7, U-10, U-19, U-17, U-23, U-24, U-61. Közülük 6 db elsüllyedt a hadjárat során, azaz súlyos veszteségeket szenvedtek.

Összegezve a németeknek egyszerűen nem volt akkora mennyiségű bevethető tengeralattjárója 1940-ben, hogy hatékonyan zárják a norvég vizeket és az északi-tengert.

A ma már egyértelműen a legtehetségesebbnek tartott német tengernagy, Wolfgang Wegener (1875-1956), akit híres kritikai tézisei, a "Wegener-tézisek" miatt 1926-ben nyugdíjaztak, előre megjósolta, hogy Raeder és Dönitz stratégiai tervei a II. világháborúra elhibázottak és vereséghez fognak vezetni.

3.) Szövetséges hadihajók a II. világháborúban összesen 246 db német tengeralattjárót süllyesztettek el (összesen 785 db veszett oda).

Az összesen szövetséges felszíni hajók által elsüllyesztett 246 db német tengeralattjáróra nagy brit hadihajó relatíve nem sok jut: 2 db csatahajó (1 db kikötőben (HMS Royal Oak), 1 db nyílt tengeren (HMS Barham)), 3 db flotta repülőgép-hordozó (HMS Courageous, HMS Ark Royal, HMS Eagle), 2 db kísérő repülőgép-hordozó (HMS Avanger, HMS Audacity), és 6 db cirkáló (HMS Dunedin, HMS Galatea, HMS Penelope, HMS Hermione, HMS Bonaventure, HMS Edinburgh)veszett oda.

# 19

Oda akarok kilyukadni, hogy a német tengeralattjáró fegyvernem nem volt sem technológiailag, sem a mennyiség miatt olyan stratégiai fegyver, amely alkalmas lett volna a brit flotta tenger feletti uralmának megtörésére.