A barbarossa hadművelet időzítése a lehető legszerencsétlenebb volt?

Ha a földközi-tengeri hangjáratra helyezik a hangsúlyt, a végső műveleti cél Palesztina, Irak, és Szíria lettek volna, azok nagyon könnyen mentek volna, mert a helyi arabok úgy viszonyultak a britekhez, mint a Talibán az amerikaiakhoz, a törökök belátták volna a helyzetet, ők is társultak volna a németek mellé, és akkor megnyílt volna az út egyrészt a perzsa - iráni olajmezők, másrészt a Kaukázus felé ...

És akkor eldöntendő kérdés lett volna, hogy az oroszokkal is háborúba kezdenek, vagy a britekkel vívott háborújukat próbálják lezárni, ami Indiában végződött volna, a japánok együttműködésével.

Ebben egyetértek veled. Japán nem jókedvéből nem Oroszországra támadt, hanem egy halom más országra, kellett a mindenféle nyersanyag a háborúhoz.

Másfelől Roosevelt bár békepárti volt, nagyon jól látta, hogy be kell lépni a háborúba, viszont a közhangulat nagyon háborúellenes volt. A japán támadást, amivel egy pillanat alatt megfordíthatta a közvéleményt, gyakorlatilag kiprovokálták, és szerintem nagyon is tisztában volt a felsővezetés, hogy mikor hogy merre, hány métert. Tudatos volt veszteség, pont azért, hogy sokkoló legyen, és váratlannak hasson, De hogy ne veszítsenek túl nagyot, a repülőgép anyahajók mind valahol másutt voltak. Így már rögtön Hitler ellen is tudtak harcolni, mert azt is tudták, hogyha a Japán ellen megindul a háború, abba Hitler is beszáll.

Ahogy fent is írják, talán (mondom TALÁN) sikeresebb lett volna a Barbarossa, de nem érte volna el a célját akkor sem. Az orosz ipari kapacitások mélyen bent voltak orosz területen, Moszkván túl. Azzal se mentek volna sokra a németek, ha Moszkvát sikerül bevenniük (emlékeztetőül: Napóleonnak is sikerült mégis rajtavesztett a dolgon).

Az oroszok egyszerűen túl sokan voltak, túl nagy volt a terület, a németek meg kevesen ekkora művelet lefolytatásához, s elégtelen volt a logisztikai kapacitásuk is.

A német vezérkar ellenezte az oroszok megtámadását, de Hitlernek az volt a víziója, hogy az oroszok majd megrogynak pár támadás alatt, magától, belülről összeomlik a rendszer. Hát nem jött be, nem ismerik az ott élők gondolkodásmódját. Pont ugyanazt a hibát követte el mint a ruszkik Ukrajna megtámadásakor. A ruszkik is azt hitték hogy a népszerűtlen ukrán kormány majd jól megbukik, e helyett az ukránok azonnal összezártak.

A Barbarossa-hadművelet soksebből vérzett. Nem mondom, hogy sikerrel zárult volna, pláne tartós sikerrel, vagyis a céljukat elérik, és meg is tudják hosszútávon is tartani, de sokkal közelebb kerültek volna hozzá.

Fő hibák:

- Az infrastruktúra elbaltázása - szállítás, hosszútávú szállítás kialakítása

- A "totális háborút" már kb. a háború kezdete után nem sokkal be kellett volna vezetni. Tehát hadianyag gyártás maximális felpörgetése.

- Az oroszok sanyargatása. Eléggé rühellték azok Sztálint és diktatúráját, ha békét tanúsítanak, és hagyják őket élni, akkor még felszabadítóként is ünnepelték volna őket. Legalábbis jelentős részük, és ha ilyen emberek melléjük állnának, a helyismeretükkel nagyon is segíteni tudták volna őket. Viszont az üldözéssel, tönkretételükkel rájöttek, hogy a Hitler még Sztálinnál is rosszabb. Persze sokat hatott a szovjet propagana is.

- Nem biztos, hogy Sztálingrádra annyira koncentrálni kellett volna, a célt vagyis a vasúthálózat elvágását védtelenebb helyen is elvághatták volna.

Persze voltak még mások is: nem számoltak az esetleges elhúzódással, így a felszerelésük, ruha, gépjármű, fegyverzet téli körülményket is bíja

#26 akkor se tudták volna hosszú távon megtartani a területeket. Egyszerűen nem volt elég ipari, logisztikai és erőforrás-kapacitása a németeknek hozzá. Abban az egy esetben tudtak volna győzni, ha kétfrontos háború helyett Anglia-USA beáll mögéjük és önti beléjük a nyersanyagokat, árut, hadianyagot, üzemanyagot. Amit írtál:

- Infrastruktúra: elméletben ki kellett volna alakítani, de nem volt kapacitása rá a németeknek. Más volt a nyomtáv, ha a teljes német vasútgyártás átáll a keskeny nyomtávra akkor sem lett volna elég mozdony, vagon. Közúti szállítás területén meg így is állandóan kínzó kapacitáshiánnyal küzdöttek hogy a fronton harcoló csapatokat úgy-ahogy ellássák.

- Totális háború: ráfeküdtek már az elején, de hiába visznek még +5 millió munkaerőt a ruszkiknak akkor is nagyobb volt az ipari kapacitása, több volt a nyersanyaguk.

- Oroszok sanyargatása: hát ja az akkori orosz mondás szerint nem szerették Sztálint sem, de az legalább oroszul beszélt. A ruszkiknak bejött az "Oroszország Anyácska" propaganda, főleg hogy a németek már az elején erős túlkaposokba, zabrálásokba, fosztogatásba kezdtek a civil lakosság ellen.

- Sztálingrád: nem osztott-szorzott volna különösebben az sem ha elfoglalják. Egy rommá lőtt város volt, amiben nem volt már ipar. Ha a Volgát elvágják mit szállítási útvonalat akkor az oroszok kerülővel szállítottak volna, de megoldják.

- Felszerelés: igen, ez taktikai hiba volt, de ha ott a téli felszerelés akkor sem lett volna több katonájuk, harckocsijuk, lövegük - na meg ahhoz üzemanyag, lőszer a frontvonalban.

Amúgy a világháború kifejezés nem helyes. Kigyomlálni nem tudom, de ettől függetlenül a szakmai terminológiánk következetesebb használata nem ártalmas, hanem hasznos dolog.

Magának a világháborúnak a fogalmi leírásával tökéletesen egyetértek, miszerint "A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek."

Csak a számításával nem. Japán már akkor háborúzott, és az arra vezető úton volt, amikor még Hitler sehol nem volt. És ha realistábban nézem a világháborút, vagyis nem 1939. szeptember 1.-től számítom, hanem 1941. december 11-től, akkor sem kerek, mert Németország és Japán között csak a papíron állt fenn szövetségesi viszony, de a gyakorlatban mindegyik a saját hülye feje után ment, nem pedig közösen dolgoztak össze.

Németország a maga háborúját vívta, és Japán is, önálló életet élve.

És ha már Sztálingrád elfoglalása olyan fontos cél lett volna, akkor teljes bekerítés, és utána kihalnak azok, ill. egy-kettőre elfogy a lőszer, stb.

De Németországnak a Barbarossa-hadművelet idejében már régen nem volt olyan erős a légiereje, mint korábban, hiszen az angliai légitámadás során jócskán megfogyatkoztak repülőik, és azt hiszem, addigra már a németet néhány repülőgépgyárát is lebombázták.

Ha már Sztálingrád olyan fontos lett volna, akkor nem kellett volna megosztani a hadsereget.

Sztálingrád csakis a neve miatt volt fontos, az ipari termelés megszűnt, mert a gyárakat a hátországba telepítették, ill. mert szétbombázták. Annak elfoglalása Sztálinnak persze nagyon jól hangzó dolog lett volna a náci propagandában, fájó Sztálinnak, de az csak bosszúra bőszítette volna őket, csak idő kérdése lett volna a visszafoglalása.

Japánt kellett volna Hitlernek megkérnie, hogy kicsit csipkedje meg, vagy erősebb bizonytalanságot tartsanak fenn, hogy Sztálin nagyobb hadsereget tartson ott.

De a Barbarossa sikere csak akkor lett volna tartós, ha teljes Szovjetuniót elfoglalják, és kontrollálják. Erre meg soha nem lett volna elég emberük, vagy az országot a jelenlegi formában "feldarabolják", és biztosítják nekik a nemzeti szuverenitást.

Tehát belső etnikai lázadást kellett volna szítani.

Sok kém, stb. kellett volna

Megtévesztő hadműveletek kellettek volna.

Én továbbra sem értem a Barbarossa - hadműveletet.

Egyrészt Észak-Afrikában, és a Közel-Keleten sokkalta kisebb távolságok voltak, sokkalta több utánpótlási lehetőséggel, a Földközi-tenger az a Tengelyhatalmak beltengere lehetett volna.

Másrészt Irakban már 1927-ben felfedezték az olajmezőket, és az 5. legnagyobb tartalékkal bír a világon.

Harmadrészt az arabok ténylegesen utálattal viseltettek a britek iránt, kemény elnyomással tudták a rendet fenntartani.

Negyedrészt a tábornokok, szakmai szempontból ténylegesen szerették volna, sorra tervezték meg a hadműveleteket, és fedőneveiket, mint Unternehmen Felix, Sphinx, és Orient. De Hitler felülbírálta őket, és lett helyette az Oroszország elleni háborús kísérlet, nem gondolt bele sem a távolságokba, sem a területbe, sem a lakosságba, sem az oroszok alkalmazkodásába, csak azt számlálta, hogy Oroszország egy szúette ház, amelynek berúgják az ajtaját, és magától összedől.

Az ellen ilyen mértékű lenézése soha nem vezet semmi jóra.