Sorkatonaságban egész pontosan hogy zajlott a pokrócozás?

#18: Szívatások voltak persze, de fizikai bántalmazás nem. Előbbi se azért, mert valaki félénkebb vagy gyengébb volt, hanem mert...csak.

#17 Ez nem a bátorságról szólt. Tudtommal a pokrócozást vagy kanalazást azoknál alkalmazták akik miatt szopott az egész szakasz és itt ne kis hibákra gondolj. Legfőképp az járt így aki vamzerkodott és ezért kellett a pokróc. Nem tudta ki vett részt a bosszúban mert ez nem rendszabályozás volt hanem elégtétel. Én nem tapasztaltam még csak hasonlót sem a 18 hónap alatt, ezeket csak a körülöttünk lévő más alakulatoknál lévő haveroktól hallottuk. Azt sem vettem észre hogy a kiképzés alatt az öreg katonák kimondottan szivattak volna bárkit. Nekem konkrétan az öregek közt több barátom lett mint a velem együtt vonulók közt. Persze az első nap olyan volt mintha egy délamerikai börtönbe kerültél volna, vagy legalább is annak látszott. Az öregek és gumik üvöltöttek, fenyegetőztek, de mindig akadt egy kettő közülük aki lenyugtatta őket és volt pár rendes szava hozzánk is. Nem kellett ezt komolyan venni. Érdekes mód a harmadik este már normális beszélgetések zajlottak közöttünk. Ők is próbálták kipuhatolni hogy ki mennyire bevállalós, mennyire lehet benne megbízni, és mi is meg szerettük volna tudni hogy mihez kell alkalmazkodnunk hogy ne szívjunk és ne adjunk okot a szivatásra. Pia nem volt bent rendszeresen de volt rá példa hogy én csempésztem be egy málhazsáknyi sört. Nem ittunk többet mint civil életben de volt olyan katonatársam aki szerintem 18 hónapig részeg volt. Mivel egy szakmát űzünk, azóta is találkozunk néha és leszerelés óta nem láttam ittasan (szakmánk kizárná). Egyszer fordult elő hogy nagyon berúgtam, a kiképzés után körletfestés volt és kiraktak minket sátorba. Kimentem az öregekkel városnézésre és sikerült jól összebarátkoznunk :) Máig nem derült ki hogy ki hányta körbe a sátrakat :) Ha sikerült kivívnod a többiek tiszteletét akkor nem nagyon baszogatott a tiszteken kívül senki, és itt nem a piállásra gondolok. Meglepő mód az öreg katonák elég komolyan vették a feladatukat de ők voltak éles indításon külföldön talán ebből fakadt. Tisztek irányából inkább volt érezhető a kicsinyes bosszú vagy mondhatni kibaszás. Nekem konkrétan azt mondta egy fatörzs hogy ezt még visszakapod, megszívatlak. El is jött a nagy pillanata amikor telephely ügyeletes voltam, az más kérdés hogy megint ő égett le :) és nem lett az ügynek folytatása. Mivel környékbeli voltam igazából a végén már úgy jártam be mintha dolgozni járnék, két és fél körletelhagyóm telt be 12-14 hónap alatt amikor is megszüntették az alakulatomat. Nem mondom hogy örültem neki mivel elvettek az életemből 18 hónapot de nem volt annyira kibírhatatlan mint ahogy sokan démonizálják. Persze biztos hogy volt ahol olyan volt mert minden népmesének van igazságmagva, de én nem tapasztaltam ilyeneket.

24-es, és szerinted volt valami értelme egyáltalán az egész katonásdinak? Tanultál ott valamit, aminek a jelen életedben nagy hasznát veszed?

#25 A problémamegoldó képességem profi szintre emelkedett. Megtanultam kivel hogy kommunikáljak hogy a helyzetből a legtöbbet ki tudjam hozni (alá-fölé rendeltség). Amire kiképeztek minket azt szerintem megtanultuk jól alkalmazni. Csak erre 18 hónapot elbaszni nem kellett volna. Szerintem ezt egy max 3-6 hónapos kiképzés keretében meg tudták volna valósítani és esetleg, de nagyon esetleg évi 1db pár napos gyakorlattal szinten tartani. De láttam más alegységeket, nekik még ez az időintervallum is sok lett volna. Szerintem el kellet volna dönteni hogy milyen fegyvernem mennyi kiképzést igényel, és mi az amit nem éri meg sorállománnyal megtaníttatni mert annyira speciális. De ez a múlt, mire leszereltem addigra végbement a rendszerváltás és megoldotta ezeket a problémákat. Értelme ennyi időt elbaszni erre nem volt. Kapcsolatokat viszont ott is tudtam építeni aminek azóta is hasznát veszem, és megtanultam hogy ne azzal foglalkozzak mi hogyan nem lehet megcsinálni.

#28 egyszóval előfordulhatott folyosói pokrócozás (de nem életszerű úgy rádobni nappal a folyosón valakire pokrócot hogy ne lássa ki volt - mindig éjszaka ment a pokrócozás amikor az illető a sötét hálóban aludt). Az viszont 100% hogy nem feljebbvalóval, pláne nem tiszttel szemben!!! Ezt csak a városi legenda költötte hozzá.