A kínai haditechnika mennyire versenyképes az amerikaival szemben?

#26

On the night of January 17, 1991, seven B-52Gs from Barksdale Air Force Base launched 35 AGM-86 ALCM against high-priority targets - communication sites, telephone exchanges, and electrical plants in northern and southern Iraq. This was the first time the USAF fired CALCMs in anger.

Developed under the a “black program” code named Senior Surprise, the AGM-86C, with its advance GPS aided INS, was one of the most sophisticated conventional weapons in USAF inventory - Its technical details still remain a closely guarded secret.

The B-52 strikes from Barksdale, were round-robin missions and were the longest known aircraft combat sorties in history at the time (more than 14,000 miles and 35 hours of flight).

The use of aerial refueling gives the B-52 a range limited only by aircrew endurance. It has an unrefueled combat range in excess of 8,800 miles (14,080 kilometers).

Interesting Fact During Desert Storm, the Air Force expended more than half of its total inventory of non-nuclear cruise missiles. The mission had not been essential (they could have been carried out by other assets), but it gave the USAF an opportunity to try out one of its most secret weapons, and showed Congress that the service could reach out globally to strike an enemy from bases in the United States.

Ne zavarjon, hogy szárazföldi célpontok ellen történt a csapásmérés, a robotrepülő egy univerzális eszköz, hadihajók ellen is felhasználható.

Itt mondja el 2012-ben szenátusi meghallgatásom Swartz tábornor az amerikai légierő akkori vezérkari főnöke, hogy a B-2B már egy elavult szar, persze azért finoman:

"There are 20 B-2s. They are great platforms, but they are 20 years old now. And the technology on which they were designed, with respect to signature management and so on - the stealth capatibilities is 1980s vintage. And the reality is that the B-2, over time, will become less survivable in contested air space"

"20 B-2-es van. Ezek nagyszerű platformok, de már 20 évesek. És a technológia, amely alapján tervezték őket, a jelkezelés* stb. tekintetében - a lopakodó képességek az 1980-as évekből származnak. És a valóság az, hogy a B-2 idővel egyre kevésbé lesz túlélőképes vitatott légtérben."

[link]

*A jelkezelés az a folyamat, amelynek során a katonai eszközök elektromágneses jeleit tanulmányozzák, majd szándékosan módosítják, hogy csökkentsék az észlelés valószínűségét. Ez az álcázási stratégiák kulcsfontosságú része, és felismeri azt a tényt, hogy az álcázott fegyveres erők jelentős stratégiai előnyt élveznek, és sokkal nagyobb valószínűséggel teljesítik küldetésüket.

#22

Én most azt a duplagondolt nem értem, hogy ha olyanjuk van, az orosz repülők, légvédelmek, és kínai knock-offjaik azok rozsdatelepek, használhatatlanok, vagy szarul tervezettek, ha meg olyanjuk van, a B-2-es Spirit húzná a rövidebbet, akkor most hol az igazság ?

Amúgy is ezek nagy hatótávú robotrepülő hordozók, ezeknek nem kell berepülniük az Altaj-hegység fölé, hogy onnan indítson, máshonnan is lehet, jóval rizikómentesebben ...

A B-2-es Spirit bajait az adja, hogy eredetileg berendeltek 150 példányt, de ahogy Oroszország államcsődöt jelentett, és Kína még egy harmadik világbeli ország volt, úgy nem volt semmi indok arra, hogy sorozatgyártásba vigyék, tessék - lássék legyártottak 20 példányt, és 1 prototípust harcképessé, standardra pofoztak ki, és elhanyagolták a flottát.

"Kína ugyanis csak relative kicsi atomarzenállal, 350 db atomtöltettel rendelkezik"

Már megint hazudsz.

[link]

410-re becsülik a kínai nukleáris fegyverek számát.

Na ennyit a számokról, amiket itt össze-vissza puffogtatsz, kamu hadtörténész úr.

Javaslom, hogy ne égesd magad tovább, és a jövőben a számaidat támaszd alá forrásokkal.

# 34

Más források 350 db kínai atomtöltetet hoznak. [link]

Vagyis nem hazudtam, mert van forrás a 350 darabra.

Ha Kínának 410 db atomtöltete lenne, akkor sincs még 1/10-ede sem a kínai nukleáris arzenál az Egyesült Államokénak. Még a Te linked szerint sem.

Vagyis az állításom igaz, a kínai atomarzenál eltörpül a több, mint tízszer nagyobb amerikai mellett.

# 34

Mellesleg aki folyamatosan égeti magát itt, az pontosan Te vagy, aki a fórumon a vitákban rendszeresen retardáltnak, elmebetegnek, debilnek minősíted az egyébként kultúráltan megnyilvánuló, veled észérvekkel vitába szálló hozzászólókat.

#35

De, hazudsz. Amit belinkeltél, 2020-as adat.

Nem akarsz esetleg egy 1950-es forrást linkelni, amikor még Kínának egyetlen darab atomfegyvere se volt? :DDD

Egyébként még az amerikai számokban is hazudsz.

[link]

"a total inventory of approximately 5,244 nuclear warheads"

Azt meg jótékonyan nem említed meg, hogy az amerikai arzenálnak egy igen nagy része működésképtelen és szétszerelésre vár.

[link]

"1,536 retired warheads are awaiting dismantlement"

Megint egy nagy részük pedig tartalék, nincs hordozóeszközre szerelve, ergo szintén nem olyan fegyver, ami egy nukleáris konfliktusban bevethető.

Tehát 1770 warhead-el lehet számolni, ennyi a tényleges csapásmérő erő.

Kínánál az a 410 darab mind hordozóeszközre van szerelve.

Tehát a valóság az, hogy 4,25x akkora az USA nukleáris csapásmérő ereje, ha csak a darabszámot nézzük.

Na ennyit erről.

Ááá, nem hazudsz, te neeem, sose :DDD

Éppcsak folyamatosan, tendenciózusan olyan számokat írkálsz le, amik a nyugatbarát propagandádat erősítik, emellett elhallgatsz információkat, amik a teljes képhez nélkülkölözhetetlenek :D

Magyarul mondva, egy ócska propagandista vagy.

Ami meg Kína atomfegyvereit illeti.

USA-nak szárazföldi nagy-hatótávolságú atomfegyver hordozó rakéták indításához 400 silója van.

Amerikai hírszerzés szerint 2020-ban Kínának 20 db volt, 2021-ben épített kb. 100-at, 2022-ben kb. 250-300-at, most már amerikai hírszerzés szerint több van a kínaiaknak…

[link]

Vagy USA-nak 18 db nagy-hatótávolságú atomfegyver hordozó rakétákat indító tengeralattjárója van, Kínának 6 db 2/3 akkora, de csak a következő 3 évben 6 db korszerűbbet, majdnem amerikai méretűt építenek.

#22

# 37

IDÉZLEK: "Tehát a valóság az, hogy 4,25x akkora az USA nukleáris csapásmérő ereje, ha csak a darabszámot nézzük."

Ha csak a darabszámot nézzük.....

Rombolóerőben az USA azonnal bevethető atomarzenálja még mindig sokszorosan nagyobb, mint Kínáé. Mert az amerikai nukleáris töltetek átlagban nagyobb hatóerejűek.

Vagyis minden újabb adatod azt támasztja alá, amit állítottam, azaz hogy Kína atomarzenálja eltörpül az amerikai mellett.

#39

Vadász, vadász.. :D

"Mert az amerikai nukleáris töltetek átlagban nagyobb hatóerejűek."

Az USA arzenáljában van ~200 darab harcászati fegyver deployed, azaz bevethető státuszban, ezek a B61 különböző variánsai, ami a közös bennük, hogy relatíve kicsi hatóerejűek, még a Mod-11 is "csak" 400 kT, de ebből viszonylag kevés van, a zömét a B61 Mod-3 és Mod-4 teszi ki, pl. az Európába telepített fegyverek zöme ez a két variáns, 170 és 45 kT maximális hatóerővel. (Mert amúgy változtatható robbanás ereje)

A stratégiai arzenál túlnyomó többsége az Ohio-ra telepített Trident II SLBM-ek, W76 és W88 robbanófejek, 100 és 475 kT.

Silós rakéták: LGM-30G Minuteman III van jelenleg szolgálatban, W87 warhead-ekkel szerelve, 300 kt - 475 kt, variánstól függően.

Ehhez képest a kínaiaknál az arzenál zöme DF-4, DF-5, DF-31, DF-41, DF-3A, DF-21 szárazföldi indítású ballisztikus rakétákra van szerelve, mindegyiknek a hatóereje a megatonnás nagyságrendben mozog.

Megint tévedtél tehát. (Vagy direkt hazudtál).

"Vagyis minden újabb adatod azt támasztja alá, amit állítottam, azaz hogy Kína atomarzenálja eltörpül az amerikai mellett."

Az eredeti állításod még ez volt, csak hogy lássuk, honnan is indultunk:

"Az USA 5428 darabos atomarzenálja mellett a 350 darabos kínai eltörpül.

Mellesleg átlagban az USA atomtöltetei jóval nagyobb hatóerejűek."

"Ha Kínának 410 db atomtöltete lenne, akkor sincs még 1/10-ede sem a kínai nukleáris arzenál az Egyesült Államokénak. Még a Te linked szerint sem."

Vagyis minden létező paraméterében szépen felülhazudtad az amerikai nukleáris arzenált, hogy kijöjjön az az eredmény, amit láttatni szeretnél.

Tudod, ezt hívják úgy jobb helyeken, hogy propaganda.