A török Leopard tankokat miért tudták a kurdok olyan könnyen kilőni?

Néhány kérdés és megjegyzés az urakhoz:

- Ha a Leo 1 és 2 olyan...problémás, akkor miért ezeket vette meg közel egész Nyugat-Európa, már ahol politikailag nem gördítettek elé akadályt? Miért nem vettek akkor mást, pl. M60-at, Chieftain-t, M1-et?

- Az Ukrajnában alkalmazott tankok legyártásakor még nem álltak rendelkezésre egy, a mostanival összemérhető nagy, kétoldalú dróháború tapasztalatai.

- Szíriában valószínűleg elég modern orosz és kínai rakétákat próbáltak ki a nyolcvanas évek védettségi szintjén álló török Leo-kon. A keleti fejlesztők is örömmel élnek az élesben tesztelés lehetőségével.

- Az egész ukrán balhé engem a cc. száz évvel ezelőtti spanyol polgárháborúra emlékeztet-

- Morálisan már az amerikai haderő sincs ott, mint a 80-as években.

# 21

A Leopard 1 egy sokkal olcsóbb konstrukció, mint a Chieftain, vagy az M60-as, ez volt a fő oka az exportsikereknek.

1965-ös árakon egy Leopard 1-es 250 000 dollárba, egy M60-as 481 000 dollárba került, a Chieftain pedig messze a legdrágább nyugati tank volt akkoriban.

A Leopard 1-es 40 tonnás, fegyverzete egy 105 mm-es ágyú, csak könnyű páncélzata van, ennek maximális vastagsága 70 mm.

A Chieftain ellenben 55 tonnás, egy 120 mm-es ágyúja van, és nehézpáncélzattal rendelkezik, ennek maximális páncélvastagsága 350 mm.

Az M60-as 47 tonnás, fegyverzete egy 105 mm-es ágyú, maximális páncélvastagsága 220 mm.

Úgy gondolod, a jólétben úszó nyugat-európai államoknál az árcédula volt a döntő vásárláskor?

A Leopard 1 jóval 40 t felett járt, a 70 mm pedig gyanús, hogy dezinformáció. Ez a harckocsi a Pz. V Panther modern utánérzeteként épült, és valószínűtlenül hangzik, hogy akár javuló páncélminőség mellett is visszavettek volna a Panther páncélzatából.

A Chieftaint alig tudták eladni, ez minősíti a tervezés színvonalát.

"Úgy gondolod, a jólétben úszó nyugat-európai államoknál az árcédula volt a döntő vásárláskor?"

Olyan országokban, ahol a politikusok elszámoltathatóak és számonkérhetőek, bizony megvan az igyekezet az erőforrások hatékony elköltésére. Szóval igen, abszurd, de a gazdag, demokratikus országokban sokkal inkább számít a jó ár/érték arány.

Másrészt amikor a Leopard 1 készült, akkor eléggé elterjedt felfogás volt az nyugaton, hogy felesleges agyonpáncélozni a tankokat, hiszen a realitás talaján maradva, úgyis képesek kilőni őket az ellenséges páncélosok. Szóval tényleg elképzelhető, hogy a tényleges páncélvastagsága maximum 70 mm volt az alapmodellnek. Persze itt is növelték ezt a későbbi variánsoknál. No meg az sem mindegy, hogy ez a 70 mm mi? Homogén acél vagy valami összetettebb, nagyobb védelmet nyújtó megoldás?

1957-ben politikai döntést hoztak, hogy Europa-Panzer lesz, nem amerikai, nem is brit, hanem vagy német, vagy francia. A franciákkal összevesztek, kiszálltak a projektből, és maradt szólóban a német.

Elsődlegesen politikai alapon döntöttek, másodlagosan filozófiai alapon.

Az AMX-30-as is ugyanolyan papírmasé volt, mint a Leopárd 1-es:

The French believed that it would have required too much armour to protect against the latest anti-tank threats, thereby reducing the tank's maneuverability. Protection, instead, was provided by the speed and the compact dimensions of the vehicle.

The AMX-30's survivability was based on its mobility; French engineers believed that the tank's mobility would have been compromised had they added enough steel plating to protect against modern anti-tank threats, including high-explosive anti-tank (HEAT) warheads.

Christopher F. Foss (1976). Jane's World Armoured Fighting Vehicles. Macdonald and Jane's Publishers Limited. ISBN 0-354-01022-0.

Foss (1976), p. 14

A Canadian Army Trophy is írt magyarázatot ezekről:

A CAT-könyv szerint a NATO egy számbeli fölényben lévő, erősen gépesített fenyegetéssel nézett szembe, amelynek képességei folyamatosan fejlődtek, a jobb kiképzéssel, technológiára, páncélvédettségre és tűzerőre támaszkodva túlerővel is támadtak volna, ez ellen kellett harcolniuk és győzniük.

Csak úgy tudták a számbeli és minőségi hátrányt kiküszöbölni, hogy kimanőverezik az egyébként túlerőben lévő ellenséget.

Mert az 1956-ban szerzett T-54-es elavulttá tette a 84 - 90 miliseket. De a francia - németek sem tudtak közös lőszert fejleszteni, és maradékelven az L28 / DM-13-as is arra volt jó, hogy a hajukra kenjék, annyit ért, mintha kavicsokkal dobálnák a T-54-est.

További követelményként határozták meg a háború során fellépő üzemanyaghiányos állapot miatt a mindenevő motor követelményét, a Chieftain-nek hírhedt gyengéje volt.

A Chieftain iránt Izrael érdeklődött, teljesen komolyan, de betámadta őket a Szovjetunió, a Varsói Szerződés, és az arabok, és nem lett eladás.

Irán viszont vett nagy mennyiségben, és az utólagos tesztek szerint a T-55-ös 3BM-8-as űrméret alatt fémmagját 500 méterig viseli el a Chieftain, ami előtt emelem kalapomat, addig más harckocsik jóval sebezhetőbbek voltak.

Továbbá a Leopárd 1-esnél erősen megválogatták a németek a vevőket.

Szétvágott, és múzeumban kiállított példányok szerint a Leopárd 1-es is papír páncélzattal bírt, rendkívül szűkösen, de nem harcértékre vették.

# 23

A Chieftain-t azért lehetett nehezen eladni, mert messze a legdrágább nyugati harckocsi volt, viszont Irán tömegesen vásárolta, mert az akkor nyugatbarát Iráni Császárság a világ 5. legnagyobb katonai költségvetéséből a világ 5. legerősebb hadseregét tartotta fenn.

A legyártott Chieftain-ek közül 900 db-ot kapott a brit hadsereg, további 996 db-ot exportáltak.

Irán összesen 894 darab Chieftaint és 55 db műszaki változatot fizetett ki a briteknek.

Illene tudni, hogy a Leopard 1 egy kifejezetten könnyű páncélzatú harckocsi.

Mellesleg hogyne játszana döntő szerepet az ár?

Több európai NATO országnak is nagy mennyiségű közepes harckocsira volt szüksége, messze nem voltak korlátlan anyagi lehetőségeik.

Nem mindegy, hogy 400 db Laopard 1-est megvehettek 1965-ös áron 100 000 000 dollárért, amikor ugyanekkor 400 db M60-as majd a duplájába, azaz 192 400 000 dollárba került volna. Ugye 1965-ben 1 dollár vásárlóértéke körülbelül 12-15 mai dollárnak felelt meg. 1964-ig 1 dollár értéke = 1 uncia színezüsttel, ma 1 uncia színezüst 6700 Ft.

Dzrván 1 M60-as árán 2 db Laopard 1-est lehetett vásárolni.

A szovjetek sokáig teljes űrméretű páncéltörő gránátot exportáltak, típusjelzéssel a BR-412D-t, és az M60-as Patton is játszi könnyedséggel elviselte.

Az Alumínium Chieftain páncélzatát 1948-tól 1968-ig fejlesztették.

A T-64-esét 1959-től 1967-ig.

Az M60-as Patton fejlesztése során is kísérleteztek sok úttörő rendszerrel, aminek ára inkább az atomfegyverekébe ment.

Német - francia elgondolás volt, hogy felesleges páncélozni a harckocsit, ebből a franciák tanultak, de a németeknél még mindig a Konkursz / Fagot a fenyegetettségi szint.

A britek alkották meg az első univerzális harckocsit, aminél kombinálták a nehéz gyalogsági harckocsik (pl a Churchill) páncélvédettségét a cirkáló harckocsik (Cromwell) motorizáltságával, íme a Centurion. A Centurion egy jól fejleszthető harckocsi lett mind páncélvédettségre, mind motorizáltságra, és még át is alakítható.

A Centurion hasonló koncepciójú utódja lett a Chieftain.

Bár a briteknek is voltak furcsa dolgaik, megállapították 1947-ben, hogy az acél jelenti a legjobb védelmet, nem lehet túlszárnyalni, erre mégis megcsinálták az acél - alumínium - gumi - levegő páncélzati modulokat, amik modulárisan lettek felszerelhetők, és jött létre a hírhedt Chobham-páncélzat.