Putyin, az orosz kormány miért nem képes megérteni, beletörődni, hogy egy másik szuverén ország fenyegetése, megtámadása elfogadhatatlan, az csak az Amerikai Egyesült Államok és a NATO kiváltsága lehet?

# Kürasszír

Mondok egy tetszőleges évet, 1036, akkoriban még Ruszok voltak, sem Oroszok, sem Ukránok nem léteztek.

A Csúd-tavi csata idején hogy azonosították magukat ? Ruszok ? Vagy Oroszok ?

Moszkva 1400-ra lett önálló tényező.

Krím az 1780-ban került az Oroszokhoz, tehát a Tatárok 1280 óta voltak ott, és a Tatárjárás 1241-ben volt.

Az első Ukrán állam az 1917 - 22 között létezett, Ukrán Népköztársaság néven.

A Kijevi Rusz az Halicstól Kijeven át Karéliáig terjedt, ebben vastagon benne volt Szmolenszk, Rjazany, Szuzdal, Rosztov, és Novgorod is, nem periférikus Orosz területek voltak benne, hanem rendes méretű Orosz területek.

[link]

# 51

A Kijevi Rusz központja és magterülete Ukrajnára esett.

Az első ukrán allamiságnak nyugodtan tekinthető a Kijevi Rusz, hiszen töretlen etnikai, nyelvi és kulturális kontinuitás van.

A Kijevi Rusz nagyméretű állam volt, de annak nem volt a része a Krím, és az Azovi-tenger partja. És mégis Krím is ősi Ukrán föld, vélekedik így a történelemírás.

Kijevet Kijevnek kell nevezni, vagy Kijivnek ?

Mert sokáig jól megvolt a világ a Kijev elnevezéssel, és ki lett találva, hogy sok, csak a nyelv számára csúnyácska Kijiv / Harkiv / hasonló elnevezéseket erőltetik.

Pl. Kijevi Anasztáziának nevezik az illetőt, nem Kijivinek.

Az első dedikált "Ukrán" nacionalista az Tarasz Sevcsenkó volt, az 1800-as évek előtt nem is hivatkoztak rájuk Ukránokként, bár az 1800-as években sem, mert Zsitomir és társai is a Cári Oroszország részei voltak, mint egy tetszőlegesen kiválasztott település.

Kürasszír

Az Óorosz államot, a mai Oroszország ősét először Ruriknak hívták. Ő varég - viking származású volt. Ennek az államnak a központja Novgorod volt. Neve ellenére, mert Novgorod az Újvárost jelent, Novgorod a legősibb orosz város. Első említése 859-re datálható. Az ősi orosz évkönyvek (Régmúlt idők elbeszélése) szerint ekkor a varégok adót szedtek a környék szláv és finnugor törzseitől.

A novgorodi nagyfejedelem Rurik még az életében megbízta azzal az egyik hadvezérét, Oleget, hogy vigyázzon a fiára, Igorra. Rurik végül 879-ben meghalt. Az új uralkodó pedig Oleg lett. Oleg, a novgorodi Rusz nagyfejedelmeként a Rurik apa nélkül maradt fiára történő vigyázáson kívül arra is figyelt, hogy növelje az uralkodása alá tartozó területet. Így foglalta el Szmolenszket is. 882-ben pedig Kijevet. Oleg döntött úgy, hogy birodalmát tovább terjeszti, és ehhez áthelyezte a birodalom elsőszámú központját Kijevbe.

Az, hogy végül Moszkva lett az új központ, annak sok tényezője van. Sok fejedelemség és nagyfejedelemség kívánt az élre kerülni. Végül Moszkvának sikerült, III. Iván cár vezetésével, őt tartják az "Orosz földek összegyűjtőjének", aki Moszkva uralma alatt egyesítette az Orosz fejedelemségeket, bár még nem az összeset, viszont a jó nagy részét.

# 54

Az orosz kontinuitás messze nem olyan töretlen ám, mint az ukrán.

Ugyanis az orosz területekre óriási, extrém negatív hatással volt az évszázados tatár uralom, amelyet Ukrajna nyugati része elkerült.

Az orosz területek kormányzati és társadalmi berendezkedése a keleti típusú despotizmus lett a tatárok hatására.

Ukrajna lengyel-litván uralom alá került részein viszont a nyugat-európai társadalomfejlődésnek megfelelő rendiség alakult ki. Amelyben a despotizmussal ellentétben széles hatalommegosztás van az uralkodó és a rendek között.

# 54

Pont ide vezethető vissza az orosz és az ukrán nép különválása.

Az ukránok a lengyel-litván uralom alatt egy az oroszoknál tatár hatásra kialakult despotizmusnál egy sokkal fejlettebb, modernebb társadalmi berendezkedésbe kerültek.

# 55

Kijevben, Kijev központtal alakult ki a Kijevi Nagyfejedelemség, mint jelentős államalakulat, a korábbi előzmények, így Novgorod is igen igen szerény méretű települések voltak.