A Leopard 2A7+ tényleg a legjobb harckocsi?
Az egyik legjobb. Sokkal jobbat nem fogsz találni, főleg olyan országban ami közel van és szövetséges.
Az egyik legjobb, persze nem tökéletes. De pl a 2A7v verzó pl jobb, ahol többek között pont az a lőszeres dolgot is próbálták javítanni. Ettől függetlenül a toronyban biztonságos a lőszer, és a testb nem kell rakni ha ezen aggódsz; ha pedig raksz kicsi az esély hogy eltalálják. Sok szempontból jobb mint bármilyen alternatíva.
Az elérhető lehetőségek közt az egyik legjobb. Olyan, hogy legjobb, nincs. Beszerzésnél sok szempont van figyelembe véve, és nem feltétlen a műszaki értelemben legjobb győz.
Nagyjából az összes ugyan azzal a motorral, löveggel van felszerelve. A páncélzat és a tűzvezető rendszer is elég hasonló mindnél. Aktív védelemből is csak 1-2 megoldás létezik a piacon... Nincs óriási különbség az egyes típusok közt. A legnagyobb eltérés a töltés módja, az ahhoz szorosan kapcsolódó lőszer elhelyezés és legénység létszáma. Mindegyik megoldásnak vannak előnyei, hátrányai.
Az alacsony különbségek miatt fontosabb döntési tényező lehet az ár, a szállítási határidő, az alkatrész utánpótlás biztosítása(a világ túlfeléről egy háború esetén nehéz), és végül, de nem utolsó sorban a vásárlás diplomáciai hatása.
#1
Miért lenne kicsi az esély, hogy a testben tárolt lőszert eltalálják ?
Az Orosz harckocsik pont arról tanúskodnak, hogy a testben tárolt lőszer jó eséllyel berobban és mindenki odakozmál.
Ha meg a testben nem tárolsz lőszert, akkor a 16 darabbal mire mész ?
#2
Az ugyanaz a löveg az hülyeség. Az Rh-120-as és az M256-os az sok részlet, pl. termikus borítás, zárszerkezet, visszarúgást kezelő rendszer, füstelszívó, és csőtorkolati irányzó rendszerileg különböznek.
Továbbá más lőszereket is használnak. Az USA a szegényített urániumos lőszerre esküszik, a Németek és politikai értelmeben vett hithű követőiknél valamiféle fejlövés, kényszerképzet az atomellenesség, és ők a WHA, wolfrámos lőszert veszik.
A Leopárd 2-es Rh-120-as lövege konkréten szétrobbanna egy M829-es szegényített urán lőszertől, ugyanis sokkal magasabb az üzemi nyomása, mint amit a Leopárd 2-es klasszikus 120-as lövege megenged .... A DM 33-as APFSDS-est is elviseli a lenézett T-72B, teknőre, 1,000 méterig, ERA nélkül, ami elég jó.
Páncélzatra az alapmodellű, Leopárd 2A0 - A4-eseket a 115 milis ellen méretezték, az 1,000 méterről beverte a tornyot, a legerősebben páncélozott részt, nemhogy a teknőt. Ellenben az Abrams-nél és a Challenger-nél a 125 milis volt az elvárás.
Töltésnél az Abrams felszerelhető automata töltőgéppel, a Leopárd az nem, és az autotöltő annak csak és kizárólag előnye van, hátránya az égvilágon nincs.
De ! Az, hogy ki milyen fegyvert szerez be, az sajnos nagyrészt politikai és gazdasági döntés. A katonai szempontok ritkán szerepelnek előkelő helyen a fontossági listán.
Persze az amerikaiak amerikai, a britek brit, a franciák francia, és a japánok japán típust vettek, de mindegyik fényévekkel értelmesebben összerakottak, hasonló elvek szerint, csak a Leopárdnak vannak teljességgel értethetetlen műszaki megoldásai.
Azért vettünk Leopárd 2-est, mert előtte rendszeresen állítottak pellengérre, szégyenpadra, bár az ún. Uniós értékek is 80 %-ban csak politikai fegyverek, amiket használnak, ha ellenszenves az adott ország, de hallgatnak róla, ha a "mi kutyánk kölyke" sérti meg, és milyest vettük az ő szemetüket, egyből elhallgattak a kritikákkal.
#5
"Lényegtelen hol tárolod, egy mai lövedék ha bejut az utastérbe esélytelen hogy bárki is túlélje. ropogósra sül mindenki"
Attól függ, hogy Milyen lőszerről beszélünk.
Az Amerikaiak és akik tehetik, azok szerint úri huncutság a hermetikusan elkülönített lőszerrekesz ? :)
A VH óta számtalan harckocsit lőttek ki, és átütő találat esetén nem mindig volt 4 / 4 vagy 5 / 5 halott, előfordult, hogy mindenki sértetlenül szállt ki, meg az is, hogy csak 1 - 2 - 3 tag veszett oda, és persze olyan is volt, amikor a komplett személyzet odaveszett.
Jelenkorban az Amerikai, nem export Abrams-et elkapták RPG-29-essel, 2 halott, 1 súlyosan sérült, 1 sértetlen.
Merkava 3 / 4-esnél a sofőr halt meg, és a toronyban levő 3 fő meg kábultan, de ki tudtak mászni.
Igenis van jelentősége a lőszerkészlet elhelyezésének.
Amúgy a Németek egy időben olyant vallottak, hogy teljesen felesleges páncélozni a harckocsit, a 20 milis gépágyú is ementálivá lyuggatta a Leopárd 1-est, az milyen koncepció volt ?
Vele ellentétben a T-54/55-ös, a T-64-es, a Chieftain, és az M48 / 60-as Patton-ök combosan védettek voltak. És a Merkava 1-es is.
Én amondó vagyok, hogy a Leclerc-el is az eshetőleges hibái / hiányosságai ellenére kívánatosabb harckocsit kaptunk volna, lehetett volna abból csinálni Leclerc XXI + -ot, nem pedig ezerféle fegyvervásárlás, és hiábavaló nyalizás a Németeknek.
De hát a Leopárd rajongók is olyanok, mint a szektások, semmilyen észérv nem hat rájuk, amennyi eszük van, még a T-64BV / T-64BM ellen is nyílt csatárláncba fejlődnének, és csodálkoznának, ha 2 perc múlva a hamun és poron kívül nem maradna más belőlük.
Mire fel ez a lepontozósdi ?
A lepontozóktól kérdezném, hogy aki teheti, és teszi is, a Britek, a Szovjetek / Oroszok, az Amerikaiak, a Franciák, Izrael, és Kína, azok miért szegényített urániumos lőszerrel vannak, ellenben a Németek és a haverjaik Miért atomellenesek ?
Az átütő találat túlélésére hozhatok VH-s példákat.
Egyik felvételen, lekamerázták, a Francia lend-lease Sherman-t kilőtték, a lövegirányzó és a Pk szörnyet haltak, de a személyzet többi tagja túlélte.
Másik esetben az M26-os Pershing-et is hasonló módon lőtte meg a Tigris, 100 méteren belül, a lövegirányzó és Pk meghaltak, de a személyzet többi tagja túlélte, és menekültek.
Volt olyan is, hogy a Nashorn lőtte meg a Pershinget, és 5 / 5 túlélő maradt.
A Kölni harckocsipárbajnál a Pershing meglepte a Párducot oldalról, lőszerrekesz lángra kapott, az 5. tag sajnos nem tudott időben kimászni, de a többi 3 simán kimászott, és a 4. súlyosan sérültet is kimentették.
És folytathatnám hosszasan a sort.
Honnan veszitek, hogy egy átütő találatot nem lehet túlélni, menthetetlenül megpusztul a komplett személyzet ?
"Töltésnél az Abrams felszerelhető automata töltőgéppel, a Leopárd az nem, és az autotöltő annak csak és kizárólag előnye van, hátránya az égvilágon nincs."
Ez nem teljesen igaz.
Az amcsik és a britek is komolyan gondolkoztak azon, hogy automatikus töltőrendszerre cseréljék a negyedik legénységi tagot a tankjaikban, de végül egy nagyon prózai dolog miatt jutottak arra, hogy ez nem feltétlen előnyös: a harctéri karbantartás.
A legénység négyről három főre való csökkentése harc közben valóban növelheti a tank harcértékét, hiszen az autotöltő nem fárad el, nem ejti el a lőszert, nem pánikol, és nem kell kiképezni sem. Viszont az amcsik arra jutottak, hogy amikor a tank éppen nincs harcban, akkor négytagú legénység sokkal jobban képes ellátni a karbantartási feladatokat, mint egy háromfős legénység. Négy fővel könnyebben és gyorsabban lehet harc után ismét harcképessé tenni a járművet, hiszen hatékonyabb és gördülékenyebb a munkamegosztás, mint három fő esetén. Hozzáteszem, a korábbi, 5 fős legénységű tankoknál a másodsofőr/rádiós/géppuskás sem elsősorban azért volt a tankban, mert annyira szükség lett volna egy dedikált másodsofőrre, rádiósra, vagy géppuskásra, hanem azért, mert egy tank élete nem csak abból áll, hogy "bespawnol" a harctérre, kilő egy rakás ellenséges tankot, járművet, vagy harcállást, aztán hazateleportál, hanem azzal foglalkozni is kell, karban kell tartani, fel kell tankolni, stb., és olyan helyzetekben jól jön, ha eggyel több főből áll a legénység.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!