Kossuth Lajos (katonai és politikai szempontból) egy képmutató ember volt, amiért az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukásáért (és hogy a saját személyéről és szerepéről elhárítson minden felelősséget) Görgei Artúrt tette meg bűnbaknak?

#20

Szerinted aki egy háborús helyzetben leáll bratyizni az ellenséggel, sőt meg is hívja őket az országba, az micsoda?

#23

Pontosan, ez még a kormányra kerülése előtt történt. Antant-párti lazítást hajtottak végre a lakosság körében. A kormányra kerülésük után más bűnöket követtek el.

# 10

EZT ÍRTAD: "Atatürknek mégis sikerült, pedig ő gyengébb állapotban vette át a születő Törökország vezetését, mint Károlyi Magyarországot. Végül is, csak több százezer főnyi állig felfegyverzett veterán magyar katonája volt kiváló tiszti karral és vezetéssel + August von Mackensen. Baromi nehéz lett volna megvédeni az országot az újszülött Csehszlovákiától, a megszállt Romániától, a széttrancsírozott Szerbiától, akik még érdemi antant támogatást is alig kaptak."

CSEHSZLOVÁKIA:

Megfeledkezel arról, hogy a csehszlovák hadsereg is alapvetően a Monarchia hadseregének cseh és szlovák katonáiból, illetve tisztjeiből alakult, mellesleg a Monarchia hadiiparának és fegyvergyártásának 60 %-a éppen Csehországban működött.

SZERBIA:

A szerbek erejét sem becsülném alá, mert az antant a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt és kiképzett 150 000 főnyi, 1915-ben Szerbiából elmenekült szerb katonát, akiket aztán 1917-1918-ban bevetett a Balkánon.

Mellesleg az osztrák-magyar Közös Hadsereg és a Magyar Királyi Honvédség horvát alakulatai 1918. novemberében teljes felszereléssel, fegyverzettel, szabályos katonai rendben, testületileg átálltak a szerb hadsereghez, letéve a hűségesküt a szerb királynak.

ROMÁNIA:

Románia 1918. novemberében kb. 200 000 főnyi, tapasztalt, az I. világháborúban 1916 és 1918 között résztvett katonával rendelkezett.

FRANCIA ÉS BRIT ANTANTERŐK A BALKÁNON:

1918. novemberében az alábbi francia és brit erők állomásoztak a Balkánon:

Nagy-Britannia:

6 hadosztály, kb. 100 000 fő

Franciaország:

8 gyaloghadosztály

1 lovas hadosztálynak megfelelő erő

kb. 160 000 fő

MAGYARORSZÁG:

Kb. 1 500 000 magyarországi sorozású katona tért haza a háború végén.

PROBLÉMÁK:

- Az állomány fele nemzetiségi katona volt, akik lojalitására egyáltalán nem lehetett számítani. A magyar tisztikart különösen az elit horvát legénységű honvédalakulatok átállása sokkolta a szerb hadsereghez.

- Az alakulatok gyakorlatilag nehézfegyverzet (tüzérség) és szállítóeszközök nélkül tértek haza. Tehát messze nem "állig felfegyverzett" állapotban jöttek haza, mint gondolod. Például az antant az olasz fronton álló 1 800 000 fős osztrák-magyar fősereg teljes nehéz fegyverzetét (5000 db ágyú) lefoglalta és hadizsákmányul ejtette.

- A fegyelem súlyosan megrendült, tömeges volt a dezertálás, a parancsmegtagadás. Az osztrák-magyar hadsereg fegyelme már 1918 nyarára felbomlóban volt, már ekkor 500 000 főnyi dezertőr állt körözés alatt a Monarchia területén. Egy olyan hadsereg, amely fél millió katonája szökésben van a frontról, öt hónappal a háború vége előtt, nos ott már nagy gondok vannak.

1918 nyarától 1918 november elejéig a Monarchia hadserege három nagyon súlyos, végzetes katonai vereséget szenvedett:

1.) Második piavei csata, a Monarchia vesztesége 118 000 fő.

2.) Vittorio Veneto-i csata, a Monarchia főseregének katasztrofális veresége. Veszteségek: 528 000 fő (30 000 halott, 50 000 sebesült, 448 000 hadifogoly).

3.) A balkáni front összeomlása: az antant 1918 szeptemberi, Görögországból kiinduló nagy offenzívája Bulgária kapitulációjához, Szerbia és Albánia francia-brit-szerb-görög megszállásához vezetett. a balkáni osztrák-magyar és német csapatok Magyarország területére szorulnak vissza. A francia-brit-szerb csapatok bevonulnak Belgrádba, így elérik a magyar államhatárt.

TÖRÖKORSZÁG ROSSZ PÉLDA:

1.) Törökország szerintem rossz példa, mert Atatürk kiegyezett a britekkel és a franciákkal, így csak Görögország ellen kellett komolyan háborúznia.

2.) Atatürk érdemi, nagyszabású ellenállása csak 1920-ben vette kezdetét, neki volt szűk két éve felkészülni és rendet rakni.

Kevéssé ismert tény, hogy Atatürk Törökország 1914-es területéből óriási térségeket engedett át a franciának és a briteknek.

ATATÜRK TERÜLETI ENGEDMÉNYEI A BRITEKNEK ÉS A FRANCIÁKNAK:

Briteknek: Egyiptom, Szudán, Ciprus, Palesztina, Jordánia, Omán, Jemen, Irak.

Franciáknak: Szíria, Libanon.

Atatürk Törökország 1914-es területének és lakosságának kétharmadáról lemondott, csak az etnikai török területekért harcolt, amelyekért igazából egy komolyabb katonai ellenféllel, Görögországgal kellett megmérkőznie. [link]

# 3

EZT ÍRTAD: "Mert lett volna a kisegérnek esélye az elefánttal szemben. Magyarországnak Oroszország ellen. Persze. Most is lenne. Irány a Don Kanyar."

1849-ben a magyar honvédséget nem az oroszok győzték le, ugyanis a magyar és az orosz főerők egyszer sem ütköztek meg komolyabb csatában.

1849-ben a Honvédséget több nagyszabású ütközetben, melyek közül a megsemmisítő vereséggel végződő temesvári csata volt az utolsó, Haynau táborszernagy osztrák főserege győzte le.

Haynau osztrák hadsereg egyébként egymaga masszív erőfölényben volt a Honvédséggel szemben.

Az orosz fővezér, Paszkevics elég teszetosza, határozatlan tábornoknak bizonyult Magyarországon.

Haynau ugyan gazember volt, de hadvezérként kiváló teljesítményt nyújtott, több esetben akár nagyjából egyenlő erőarányok mellett is vereségeket tudott mérni a magyar főerőkre.

Köszönöm szépen a # 24 és # 25 válaszom lepontozását!

Akkor most Tisza István 1918-as helyzetértékelésével és több, jobboldali történész álláspontjával is alátámasztanám a mondanivalómat.

GRÓF TISZA ISTVÁN VOLT MINISZTERELNÖK 1918. OKTÓBER 17-I ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉDE:

„Áttérek most a másik kérdésre, amely nézetem szerint lelki nyugalmunknak és higgadtságunknak fenntartását és az erők egyesítését épen oly parancsolólag megkívánja, és ez a háború befejezésének a kérdése. T. ház ! Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály t. képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük. Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni; hogy ne tudnók az ellenségnek a végleges győzelmet nagyon drágává tenni, de igenis elvesztettük abban az értelemben, hogy az erőviszonyok beállott eltolódásánál fogva a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet, és hogy ennek folytán keresnünk kell a békét oly feltételek mellett, amelyeket ilyen viszonyok között ellenségeink elfogadnak.”

LÉNYEG KIEMELVE TISZA BESZÉDÉBŐL: „Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni; hogy ne tudnók az ellenségnek a végleges győzelmet nagyon drágává tenni…”

Azaz az antant végleges, vagyis teljes győzelmét legfeljebb nagyon drágává tehetné a Monarchia, illetve Magyarország, de azt megakadályozni már nem lenne erő. Mondta ezt maga Tisza István.

ANTANT ERŐK A BALKÁNON 1918. NOVEMBERÉBEN:

Francia-brit-szerb-olasz-görög Allied Army of the Orient (AAO) : 23 hadosztály, 574 000 katona

[link]

Román Királyi Hadsereg: 200 000 fő

ANTANT ÖSSZESEN: 774 000 fő

A MAGYAR HADERŐ ÁLLAPOTA 1918 VÉGÉN:

„A katonáknak ráadásul csak harmada jön haza rendezett körülmények között. A többiek menekülnek. Akik rendezettek, azok is csak azért, hogy a hirtelen ellenséggé vált, addig bajtársnak tudott nemzetek között vezető hazaúton túléljenek.” (Hatos Pál, kifejezetten jobboldali magyar történész) Ugyanezen a véleményen van, azaz hogy a magyar haderő katasztrofális állapotban volt, Szakály Sándor, Fidesz-közeli, jobboldali sztártörténész is.

[link]

„A katasztrofális élelmezés és az elhúzódó, kilátástalan lövészárokharc miatt lefogyott és demoralizált katonatömegek tértek haza 1918 őszén, így a későbbi toborzások újra és újra kudarcba fulladtak. 1919. május végén, amikor a Tanácsköztársaság elrendelte az általános védkötelezettséget, sokakat a fizikai alkalmatlanság miatt küldtek haza. Az Atatürk-történet (vagy magyar helyi szinten Balassagyarmat esete) mutatja, hogy a fegyveres honvédelemnek természetesen van értelme. Kérdés, hogy megvan-e a kritikus tömeg olyan férfiakból, akik hajlandók és képesek is harcolni.”

[link]

Történészek előadásai a magyar haderő katasztrofális és állapotáról a youtube-on:

Összeomlás, forradalom, kiútkeresés:

https://www.youtube.com/watch?v=_Svot0-YheI&t=250s

A Monarchia katonai összeomlása 1918. őszén:

https://www.youtube.com/watch?v=B6RCBV3JkAI

Mindig megdöbbenek azon a Magyarországon elterjedt általános téveszmén, hogy 1849-ben az oroszok verték volna le a magyar szabadságharcot.

1.) 1849-ben a magyar honvédséget nem az oroszok győzték le, ugyanis a magyar és az orosz főerők egyszer sem ütköztek meg komolyabb csatában.

2.) 1849-ben a Honvédséget több nagyszabású ütközetben, melyek közül a megsemmisítő vereséggel végződő temesvári csata volt az utolsó, Haynau táborszernagy osztrák főserege győzte le.

Akinek kétségei lennének, olvassa a szabadságharccal foglalkozó neves magyar hadtörténészek műveit!

A magyar hadtörténet máig legnagyobb volumenű összefoglalása Bánlaky József "A magyar nemzet hadtörténelme" című híres műve.

Az 1849-es nyári hadjáratra, a szabadságharc leverésére vonatkozó fejezetei:

[link]

Szintén Bánlaky József: Magyarország 1848/49 évi függetlenségi harczának katonai története

[link]

Ajánlom még a témában Herman Róbert és Bona Gábor hadtörténészek kiváló munkáit.