Győzött volna az 1848-as szabadságharc ha József Nándor vezette volna Magyarországot?

Kedves Kérdező!

József nádor hűsége megingathatatlan volt V. Ferdinánd császár és királyhoz, és a Habsburg-Lotaringiai házhoz.

A történészek szerint teljesen alaptalan legenda, hogy ő lehetett volna a független Magyarország királya, mellesleg eredetileg maguk a forradalmárok sem akartak szakítást a dinasztiával, és lelkesen bizonygatták rendíthetetlen alattvalói hűségüket V. Ferdinándhoz.

Lényeges, hogy József nádort halála után a fia, István főherceg követte Magyarország nádorának tisztségében, István nádor pedig a Habsburg-Lotaringiai-házhoz volt hűséges és lojális 1848-1849-ben, nem pedig Magyarországhoz.

Kedves 6-os!

Az 1849-es nyári hadjáratban az osztrák Császári-Királyi Hadsereg magyarországi hadszíntéren bevetett erői fegyverzetre, harcértékre és minőségre messze felülmúlták a a magyar Honvédséget. Ezt bizonyítja, hogy a nyári hadjárat során, a magyar főerőkkel durván egyenlő erőarányokkal vívott nagy csatáit kivétel nélkül megnyerte Haynau táborszernagy.

1849-ban a magyar katonák egy jó részének már puska sem jutott, illetve a csapatok nagy része hiányosan volt csak kiképezve és felszerelve.

Mindez persze semmit nem von le a magyar hadvezetés kiváló teljesítményéből és a magyar katonák példás hősiességéből a szabadságharc során.

Súlyosabb gondnak számított az osztrák tüzérség elsöprő mennyiségi és minőségi fölénye, amely több ütközetben döntőnek bizonyult.

Az osztrák lovasság is jobb volt, mert a kizárólag könnyűlovas magyar huszársággal szemben, több feladatra alkalmas nehéz csatalovassággal (vértesek), közepes lovassággal (dragonyosok) és könnyűlovassággal (szvalizsérok, ulánusok, huszárok) is rendelkezett.

Erőarányok, 1849, magyarországi nyári hadjárat:

Császári-Királyi Hadsereg:

Élőerő: 166 000 fő

Ágyú: 770 db

Az osztrák erőket még kb. 100 000 szerb, román és szlovák népfelkelő támogatta, ezek harcértéke azonban gyenge volt.

Honvédség:

Élőerő: 152 440 fő

Ágyú: 472 db (zömében kisebb kaliberű, gyengébb lövegek, mint az osztrákokéi)

A Honvédséget kb. 20 000 főnyi szabadcsapat és nemzetőr támogatta, de ezek harcértéke gyenge, csatára nem igazán voltak alkalmasak.

Lényeges tényező, hogy a Császári-Királyi Hadsereg nem egész erejét vette be Magyarországon, hanem csak csapatai nagyjából egyharmadát.

A Császári-Királyi Hadseregből 100 000 fő Itáliában állomásozott, kb. 220 000 fő pedig helyőrségi szolgálatot látott el a birodalomban, illetve Csehországban koncentrálódott, hogy szemmel tartsa a Porosz Királyságot, mely erősen osztrákellenes politikát folytatott ekkor.

Vagyis az osztrákok Magyarországon bevetett csapataik mellett még hatalmas stratégiai tartalékokkal is rendelkeztek.

Egyébként a magyarországi orosz intervenciót is csak részben a magyar szabadságharc katonai sikerei miatt kérte Ausztria a cártól.

Ugyanis a német államokat tömörítő Német szövetségen belüli vezető szerepért a magyarországi szabadságharccal párhuzamosan komoly hatalmi harc játszódott le Ausztria és Poroszország között, amely már háború kitörésével fenyegetett 1849-ben a két német nagyhatalom között.

1849-ben az osztrák vezetés attól rettegett, hogy Poroszország a maga 250 000 fős hadseregével, a németországi vezető szerep kivívásáért, a kedvező helyzetet kihasználva egyszerűen hátba támadja a magyar szabadságharccal és Itália nagy részének katonai megszállásával lekötött Ausztriát.

Az orosz intervenciót I. Ferenc József döntően azért kérte, hogy a lehető leggyorsabban végezhessen a magyar szabadságharccal, hogy szabad keze legyen Németországban a poroszokkal szemben Ausztria Német Szövetségen belüli vezető szerepének magtartásáért, visszaszerzéséért.

1850-ben majdnem ki is tört az osztrák-porosz háború, azonban Poroszország az osztrák katonai erőfölénytől (kb. 500 000 osztrák katona 300 000 porosz ellen) kapitulált, és a híres, a Porosz KLirályságot porig alázó olmützi punktációban hivatalosan elismerte Ausztriát a Német Szövetség vezető hatalmának (Präsidialmacht), I. Ferenc József császár és királyt pedig a Német Szövetség fejének.