Miért hanyagolták el annakidején a Néphadsereg naprakészen tartását?
A Varsói Szerződésben AKM volt az általános, és az AK-74-es rendszeresítés alatt állt a Keletnémetnek, Lengyeleknél, Bolgároknál és Románoknál. Nekünk AMD-65-ös volt, ami egy érthetetlenül áttervezett klón volt, nem volt jó nekünk a sima AKM.
Személyi felszerelésileg a tártáska egy érthetetlen és elavult cucc volt, a Chicom / Lifcsikkel ellentétben.
Harckocsiknál töménytelen mennyiségű 1,000 T-54 / 55-ösünk volt, a régebbi változatokból és T-72-eseknél is az Iraki exportverzió, Varsói Szerződésben, és azután is. A Keletnémeteknél és Lengyeleknek T-55AM, jelentősen modernizált, és T-72-eseknél is Ex-Szovjet T-72A / M1, és még a T-72Sz és jóindulattal a T-72B is, ami teljesértékű harckocsik.
Légierőileg MiG-21-esekhez és MiG-23-asokhoz ragaszkodtunk, és MiG-29-esek csak 1993 után lettek, államadósság ellentételezésként, azok a ridegtartás miatt értékesíthetetlenül tönkrementek, Jurassic Park-ként csúfolják a tárolóhelyüket. A Keletnémetek és a Lengyelek, sőt a különutas Jugók is normálisan a 80-as években kapták a MiG-29-eseket, és jól tartottak, Lengyeleknél életben tartják, és a többit meg az USA-nak passzolják, OPFOR-nak.
Nálunk minden tőlük telhetőt megtettek a Néphadsereg alulfejlesztéséért, hogy golyófogók / aknataposók legyünk, és az "új" Honvédség is elhanyagolt volt, addig a Keletnémetek és a Lengyelek bírtak képességekkel. A Románok különutasok voltak, politikailag teljesen megbízhatatlan, kezelhetetlen Ceausescu, és pénztelenségükben visszazuhantak a kevéske T-72-es és MiG-29-esről a T-55 + MiG-21 párosra.
# kürasszír
A Jugók lerohanása nem lett volna könnyű kis egészségügyi séta.
A Franciák részletesen tesztelgették a lövegeket és lőszereket az AMX-hez, NATO standardként (1959-ben még teljesértékű NATO tagok voltak, "csak" 1963-tól függesztették fel a NATO tagságukat), arra jutottak, a 105 milis APDS az még a T-54 / 55-ös célpont ellen is elégtelen, és akkor a kumulatív lőszerekkel kezdtek el kísérletezni, a T-64-est kivéve minden Szovjet harckocsit kilőtt volna, még a T-10M-et is.
Tőlük teljesen függetlenül Jugoszláv teszteken a ZIS-S-53 a BK-367 HEAT lőszerrel szemből is bárhol keresztülégette a T-54A-t.
A Jugóknak az lett a konklúzió, hogy a modern harckocsi (hatvanas évek elején vagyunk, a legkomolyabb vas amire lőni tudnak, az M-47 meg a T-54A) ellen a hagyományos páncéltörő lőszerek csak nagyon korlátozottan alkalmazhatóak, ellenben a HEAT bármilyen távolságból és bárhol képes átütni a modern harckocsik páncélzatát. Hátránya, a kialakításából adódó, eshetőleges instabilitása és a lassú sebessége, nem véletlenül lettek szárnystabilizáltak.
Az AP/APC/APHE stb. akkoriban nagyon gyengélkedtek, gyakran 1,000 méteres távolságból sem tudnak átütést elérni, csak azalatt, de akkor már lényegében lerohanták a védekezőket, nagyon jól látszik az is, hogy a HVAP/APCR/APDS lövedékek nagyon érzékenyek a páncéldöntésre és igazán jól csak a függőleges vagy ahhoz nagyon közeli találat esetén hatékonyak.
A tesztek után a Jugók csinálnak pár érdekes változtatást. Bizonyos lőszereket kiraknak a gépekből, más esetekben csak csökkentik a darabszámot, de egyértelműen a HEAT lett az elsődleges páncéltörő lőszerük. A kinetikus energiát használó lőszerekre bevezetnek egy csomó korlátozást, leírták azt, hogy melyik lőszerrel, melyik oldaláról, mekkora maximális távolságból, milyen gép támadható, és csak az 1980-as években lehetett visszatérni az AP lőszerekhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!