Miért hanyagolták Kádár Jánosék a hidegháború végén az akkori Néphadsereg naprakészen tartását?
#2:
Ezzel csak annyi baj volt, hogy a szomszédos ex-Kisantant országoknál fanatikusok (Ceausescu a románoknál, a csehszlovákoknál nem kell külön kiemelni, mert mindegyik a Benes-dekrétumokkal kormányzott) voltak, akik nagyobb Romániát vagy Csehszlovákiát akartak, mégis megtűrtek minket és kaphattak jó fegyvereket.
A másik meg hogy 56-ban is fiatal értelmiségiek és munkások lázadtak a kommunizmus ellen, a Néphadsereg tétlen volt.
A harmadik, engedélyezett volt a külpolitika, Hruscsov felajánlotta nekünk Kárpátalját Beregszászig, és vissza lehetett utasítani, és vissza is utasította Kádár.
a csehek a szláv népcsoporthoz tartoznak ill Titóval ellentétben oroszbarát politikát folytattak így szimpatizáltak az oroszokkal.ezért nem volt érdeke Sztálinnak hogy fegyveres konfliktus törjön ki olyan országok között ahol oroszbarát kormányok vannak hatalmon a Kárpát-medencében.nyilván bennünk Magyarokban kevésbé bízott '56 miatt,így nem állt szándékában a Néphadsereg megerősítése.
'56-ban hivatásos katonák is harcoltak a civilek mellett,Mecséri János is közbeavatkozott gépesített hadosztályával a fővárosban.
Kedves Szántóvető!
Csehszlovákiában is forradalom volt.
Ami főbb, Lengyelország mindenkor nagyon mélyre gyökerezetten oroszellenes volt (1956-os szimpátiatüntetés nálunk eleve a varsói események hatására indult), a pánszláv gondolatok is - nem véletlenül - mindig idegenül hatottak számukra, és mutatja a mély ellenérzésüket a kommunizmussal szemben az is, hogy a legerélyesebb módon szanálták ki az egykori államapparátust a rendszerváltás után.
Ceaușescu pedig közismert módon különutas politikát folytatott Moszkva szorításából mindig kibújni próbálván, saját diktatúrát építgetve.
Megjegyzem, erről a Hruscsov részéről Kádár felé megejtett ajánlatról nem láttam még hitelt érdemlő alátámasztást, ezzel megegyező legenda kering Antall Józseffel kapcsolatban is, hasonló bizonyítatlansággal.
Az ilyesmiket fenntartásokkal kezelem.
Amiről tényszerűen tudok, az az, hogy Hruscsov 1957-ben felajánlotta Magyarországról a szovjet csapatok kivonását, de Kádár ezt visszautasította. Ez pedig - nem szeretek ilyen jelzőkkel felelőtlenül dobálózni - hazaárulás. Egy államférfinek, aki egy katonailag megszállt ország élén áll, kötelessége és elsődleges célja kell, hogy legyen a megszálló állapot megszüntetése. Ha nem azonnal, ha nem fegyveresen, de soha nem tekinthet el tőle.
Kádárnak maguk az idegen csapatok ajánlották fel. És ő visszautasította. Azzal az indokkal, hogy úgymond ennélkül nem tudná fenntartani a hatalmát és az államrendet.
Ezzel bizonyságot téve, hogy maga sem hitte el, miszerint "a nép akaratából és annak megelégedésére" van hatalomban, sem ő, sem a a pártállam.
előre is elnézést hogy folytatom a találgatást.akkor valószínű hogy Kádár a saját hatalmát,esetleg magát a hazánkban kiépített kommunista rendszert féltette,ezért ódzkodott a Szovjet erők kivonulásától ill. a fegyveres erők modernizálásától.az a tény hogy jól kiépített besúgóhálózatot épített ki,szintén a ő félelemüket erősíti meg.
ami a lengyeleket illeti:ők is csak a nato-csatlakozás után gondolhattak amerikai felszerelésekre és vadászgépekre de ez a modernizáció már a 2000-es évekre esett.nálunk a rendszerváltás után pénz nem jutott a haderőfejlesztésre,ez a folyamat a mai napig tart sajnos.a légierőnél alkalmazott kis létszámú vadászgép amivel jelenleg rendelkezünk önmagában,további modern légi(helikopterek,bombázók,üzemanyag utántöltők,radarrrepülők)és főleg szárazföldi fegyverzet híján nem sokat ér sajnos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!