Miért hanyagolták el annakidején a Néphadsereg naprakészen tartását?
A Varsói Szerződésben AKM volt az általános, és az AK-74-es rendszeresítés alatt állt a Keletnémetnek, Lengyeleknél, Bolgároknál és Románoknál. Nekünk AMD-65-ös volt, ami egy érthetetlenül áttervezett klón volt, nem volt jó nekünk a sima AKM.
Személyi felszerelésileg a tártáska egy érthetetlen és elavult cucc volt, a Chicom / Lifcsikkel ellentétben.
Harckocsiknál töménytelen mennyiségű 1,000 T-54 / 55-ösünk volt, a régebbi változatokból és T-72-eseknél is az Iraki exportverzió, Varsói Szerződésben, és azután is. A Keletnémeteknél és Lengyeleknek T-55AM, jelentősen modernizált, és T-72-eseknél is Ex-Szovjet T-72A / M1, és még a T-72Sz és jóindulattal a T-72B is, ami teljesértékű harckocsik.
Légierőileg MiG-21-esekhez és MiG-23-asokhoz ragaszkodtunk, és MiG-29-esek csak 1993 után lettek, államadósság ellentételezésként, azok a ridegtartás miatt értékesíthetetlenül tönkrementek, Jurassic Park-ként csúfolják a tárolóhelyüket. A Keletnémetek és a Lengyelek, sőt a különutas Jugók is normálisan a 80-as években kapták a MiG-29-eseket, és jól tartottak, Lengyeleknél életben tartják, és a többit meg az USA-nak passzolják, OPFOR-nak.
Nálunk minden tőlük telhetőt megtettek a Néphadsereg alulfejlesztéséért, hogy golyófogók / aknataposók legyünk, és az "új" Honvédség is elhanyagolt volt, addig a Keletnémetek és a Lengyelek bírtak képességekkel. A Románok különutasok voltak, politikailag teljesen megbízhatatlan, kezelhetetlen Ceausescu, és pénztelenségükben visszazuhantak a kevéske T-72-es és MiG-29-esről a T-55 + MiG-21 párosra.
# kürasszír:
És a nagyszámú régi fegyverzet nem viszi a költségvetést ?
A hadsereg mindenhol pénznyelő a világon, minden hadsereg tart rendszerben számtalan olyan dolgot, amit ha lecserélnének akkor pár év alatt behozná az árát az új technológia.
Az szokott lenni a baj, hogy az új technológiához egyszerre kell a sok pénz, a régire meg kevesebbet kell egyszerre költeni, de azt az évek alatt bőven túlfizetik.
Ha vesznek újat, akkor az elavultat nem kell fenntartani és 2 év alatt már jobban jönnek ki pénzügyileg és képességileg.
De ez láthatólag meg sem fordult a fejükben. Mégis képzeletben az Osztrák-Alpokban meg Jugoszláviában járt a Néphadsereg, csak a T-54-esek mire mentek volna a Jugó licenc T-72A-val szemben ? És a MiG-21-esek is hullottak volna. Hogy magyarázták volna a túlságosan nagy, és indokolhatatlan veszteségeket ?
Warsaw Pact Capability for an Invasion of Yugoslavia
PDF-ben 16-os oldal, de egyébként 11-es.
EZT ÍRTAD: „De ez láthatólag meg sem fordult a fejükben. Mégis képzeletben az Osztrák-Alpokban meg Jugoszláviában járt a Néphadsereg, csak a T-54-esek mire mentek volna a Jugó licenc T-72A-val szemben ? És a MiG-21-esek is hullottak volna. Hogy magyarázták volna a túlságosan nagy, és indokolhatatlan veszteségeket ?”
Olaszország akkoriban M47-es és Leopard 1-es tankokkal rendelkezett, légiereje F-104 Starfighterekre (360 db) épült.
Ausztria 286 db SK-105-ös könnyűharckocsival és 24 db SAAB 35 Draken vadászrepülőgéppel rendelkezett.
Jugoszlávia szovjet megszállásának leginkább 1968 és 1985 között volt realitása, azaz a csehszlovákiai szovjet bevonulástól Gorbacsov hatalomra kerüléséig.
Jugoszlávia mindössze 73 db szovjet T-72-es tankot vásárolt, a licenc jogával együtt, de a jugó M-84-es tank csak 1985-től állt hadrendbe.
1968 és 1985 között a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a Magyar Néphadsereg haditechnikája hasonló szinten állt, T-55-ös tankok a szárazföldön, Míg-21-esek a levegőben. Jugoszlávia az 1980-as években 1614 db T-55-ös tankkal és 130 db Míg-21-essel rendelkezett. Jugoszlávia komoly saját repülőgépgyártással rendelkezett, a Super Galeb és J-22 Orao típusok jöhettek szóba szárazföldi célpontokkal szemben.
Az általad linkelt amerikai tanulmány Josip Broz Tito jugoszláv elnök halála esetén számolt inkább szovjet invázióval, Tito 1980-ban hunyt el, tehát 1980-1985 a legvalószínűbb forgatókönyv.
A CIA jelentése szovjet részről már a hadműveletek kezdetén akár 50 hadosztály, 7000 db tank és 400 db repülőgép bevetését is elképzelhetőnek tartotta Jugoszlávia ellen. a Varsói szerződés többi tagállama, így a Magyar Népköztársaság is csak támogató feladatokat kapott volna.
JUGOSZLÁV PÁNCÉOSOK 1980-BAN:
M4 Sherman: 630 db
M47 Patton: 319 db
T-55: 1614 db
T-72: 73 db
PT-76: 63 db
Szu-100: 40 db
M18: 260 db
M36: 300 db
PLUSZ JUGOSZLÁV PÁNCÉLOSOK 1991-ig:
M-84: 443 db
SZOVJET TANKOK 1980-BAN:
T-72: 3000 db
T-64: 5000 db
T-54/T-55 és T-62: 39000 db
T-10: 1000 db
ÖSSZESEN: 49 000 db
A Szovjetuniónak 1980-ban 48 000 db aktív, az 52 tankhadosztályban és a 151 gépesített lövészhadosztály tankezredeiben hadrendben álló tankja volt, az 1000 db T-10-es pedig tartalékban állt.
ÖSSZEGEZVE
A Jugoszláv Néphadsereg masszív erőfölénye a Magyar Néphadsereggel szemben a jóval nagyobb méretének volt köszönhető. A magyar teljesen, a jugoszláv pedig alapvetően szovjet fegyverzettel rendelkezett, igaz ők nyugatról is vásároltak, komoly saját jugoszláv hadiipar mellett.
A szuperhatalom Szovjetunió ellen Jugoszláviának önmagában nem lett volna semmi esélye, a Magyar Népköztársaság pedig csak szovjet szövetségben vett volna részt egy Jugoszlávia elleni támadásban.
# Kürasszír
A Szovjetunió nem szimplán Jugoszláviával viselt volna szólóban hadat, hanem a Fő csapásirány Nyugat-Németország lett volna, Hamburgtól Dél-Németországig. És a Távol-Keleten meg Kínával vívtak határháborúkat, Kínának Type 59-esként kopirízott T-54-esei voltak, és azok ellen az Usszurijszk környékén tárolt T-62-esek megfelelők lettek volna.
# 23
A különutas kommunista Jugoszlávia nem volt NATO tag, hanem semleges, el nem kötelezett ország.
Így nem számíthatott volna nyugati segítségre egy szovjet támadás esetén. A nyugat nem vállalta volna a harmadik világháborút Jugoszlávia miatt.
A jugoszlávok egyedül lettek volnaa Szovjetunió és a Varsói Szerződés csapatai ellen.
# kürasszír
Nem a NATO sietett volna Jugoszlávia segítségére, hanem a Varsói Szerződés egyszerre tervezett offenzívát a kettő ellen.
# 26
Bocs, de ez így nem teljesen igaz.
Három szovjet forgatókönyv volt:
1.) Jugoszlávia megszállása, NATO elleni támadás nélkül. Cél a semleges Jugoszlávia szovjet csatlóssá tétele.
2.) NATO elleni támadás, Jugoszlávia elleni támadás nélkül.
3.) NATO és Jugoszlávia elleni együttes támadás. Ez tisztán elméleti forgatókönyv, ugyanis Jugoszlávia a harmadik világháború kitörése esetén szigorúan semleges politikát követett volna. Erről még 1959-ben döntött Tito és a jugoszláv csúcsvezetés, amiről a KGB és a GRU ŕévén az SZKP KB és Hruscsov szinte azonnal tudomást szerzett.
# Kürasszír
Görögország és Törökország is NATO tagok, velük mit kezdtek volna a Szovjetek / Varsói Szerződés ?
# Kürasszír
A Kínai - Szovjet konfliktus mennyire volt hajlamos elmérgesedni ?
# 28
Görögország és Törökország egymással is igen ellenséges viszonyban voltak, sőt vannak.
NATO tagságuk ellenére 1974-ben majdnem háborúztak egymással.
Ha a Szovjetunió lerohanta volna Jugoszláviát, akkor Görögország és Törökország semleges maradt volna.
A Szovjetunió mellett a törökök és a görögök is katonai törpének számítottak, ezt tudták ők is.
Kína Mao alatt csak addig ment el a szovjetekkel szemben, amíg még háború kockázata nélkül elmehetett.
A Szovjetunió többszörös katonai erőfölényben volt Kínával szemben, minden téren.
Kína akkori valós erejét mutatja, hogy a szovjet csatlós Vietnamtól is igen kínos és megalázó vereséget szenvedett az 1979-es vietnami-kínai háborúban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!