Az atombombák bevetésével kb. hány civil életet millió mentettek meg?

# Kürasszír:

A világháborúban a Japán partraszállás és a szárazföldi hadjárat várható áldozataira tekintettel 1,5 millió Bíbor Szív kitüntetést gyártottak, a súlyosan sérült és posztumusz katonák miatt, nem mintha vigasztalta volna a hadirokkantakat és átvevő hozzátartozókat / családtagokat.

Voltak olyan Japánok, akik a nyílt banzáj-rohamokat erőltették, totális lemészárlást és kudarcot eredményezett. Addig mások, teljesen felhagytak ezzel, és helyette a rejtett, nehezen megsemmisíthető állásokat alakítottak ki, amelyek sokáig kitartottak. Az ilyen elvek szerint harcoló Japán csapatok tulajdonképpen a föld alá költöztek, ahol barlangokban, bunkerekben várták az Amerikaiakat. Több mérföld hosszú alagútrendszert ástak ki, mely több száz barlangot és más védelmi létesítményt kötött össze. Némelyik álcázott barlangban csak néhány katona fért el, de voltak olyan védelmi objektumok is, amelyekben 300–400 katona harcolt. Sok barlangnak több kijárata is volt, így harc közben a katonák gyorsan tudtak mozogni.

A harcok színhelyéül esett terep adottságait, egyenetlen, üreges területeit kihasználva az ilyen szigetek belső területein rendezkedtek be védelemre, megerősített pozíciókat hoztak létre és a banzájakciók helyett jól megszervezett és jól koordinált ellentámadásokat ill. védvonal tartásokat hajtottak végre, amíg a Shermanok vagy a Légierő nem győzedelmeskedett felettük. Megtiltották az öngyilkosságot, a szeppukut / lelövést / gránátozást, helyettük mindhalálig, az utolsó töltényig / kiszedésükig harcoltak. Peleliu és Iwo Jima ilyenek voltak.

Az más kérdés, hogy a Szigetharcokban ez megállt, addig a Kwantung-hadsereget 2 hét alatt kis veszteségekkel ledózerolták a Szovjetek, és az anyaszigetekiek milyen felkészültséggel bírtak ?

A Japán harckocsikat eléggé elhanyagolták, Mandzsúriában is a JSz-3-as tankettákkal nézett szembe, nemhogy a 76-os T-34-es, de az anyaszigetek védelmére sebtében próbáltak ha másra nem, de tűzerőre jól harcképeseket gyártani:

- Type 3 Chi-Nu (75 mm-es löveg)

- Type 3 Ho-Ni III (75 mm-es löveg)

- Type 4 Chi-To (új 75 mm-es löveg, légvédelmiből lett páncéltörő, mint a Tigris 88-asa)

- Type 5 Na-To (ugyanaz a löveg, mint a Chi-To-n)

- Type 5 Ho-Ri (105 mm-es löveg)

Túl későn lettek megtervezve, hogy érdemben befolyásolhassák a háború menetét.

# 34

A Szovjetunió folyamatosan akkor hadsereget tartott a Távol-Keleten Japán ellen, hogy semmi realitása sem volt egysikeres japán támadásnak.

SZOVJET ERŐK A TÁVOL-KALETEN 1941-1945 KÖZÖTT:

16 gyalogoshadosztály

3 gyalogosdandár

1 páncélos hadosztály

1 gépesített hadosztály

1 lovashadosztály

1 ejtőernyős dandár

11 megerődített katonai körzet, nagylétszámú helyőrséggel, tüzérséggel

Ezek az erők bőven elégségesek lettek volna egy japán támadás ellen, tekintve, hogy a japán hadsereg sem modern páncéloserőkkel, sem korzserű tüzérséggel sem rendelkezett.

A szovjetek ellenben vagy 1000 db modernnek tekinthető tankot és több ezer korszerű ágyút tartottak a Távol-Keleten.

# 31

Az a gond a példáiddal (Peleliu, Ivo Dzsima) hogy mindegyik totalis japán vereséggel és teljes amerikai győzelemmel végződött, viszonylag rövid idő alatt.

# 32

További gond, hogy ezekből a gyenge páncélzatú, tűzerőre közepes japán tankokból jelentéktelen mennyiség épült.

# 38

A német ipar sem tudott kellő mennyiségben tankokat gyártani.

A II. világháborús német hadiiparnál összehasonlíthatatlanul kisebb, gynegébb és fejletlenebb japán hadiipar pedig még úgyse lett volna képes.

Hiába kapják meg a japánok a Panzer IV licencét, ha nem lett volna ipari kapacitás a tömeggyártásához.

Hiszen még a japán könnyűharckocsik tömeggyártására sem volt ipari kapacitása Japánnak. Akkor a komolyabb német közepes harckocsikéára honnan lett volna?

A japánok az egész háborút elrontották, most könyvet lehetne írni a tévedéseik soráról. Egyik ilyen volt a Szárazföldi Erők elhanyagolása, a Haditengerészet javára.

Inkább a szigetekből próbáltak egyfajta védőernyőt kialakítani - mint tudjuk nem sikerült.