Ha Amerika úgy dönt 1945-ben, hogy Moszkvára és Szentpétervárra dobja inkább a két atombombát, megmenekültünk volna a kommunizmustól?

# 10

Köszönöm szépen!

# Kürasszír, csendesen jegyezném meg, a Britek azok USA pénzen / hadisegélyen (és a Németek stratégiai / taktikai) hibái miatt menekültek meg attól, hogy 1940 / 41-ben összeomoljanak, nem véletlenül kaptak 31 milliárd dolláros hadisegélyt Lend-Lease-ként, ezzel szemben a Szovjetek 11 milliárd dollárosat. A Brit 31 mrd-s hadisegély miatt 1954-ig jegyrendszerrel kellett lenniük, és a Centurion-okat és sokminden fegyvert pénzzé tették, még a Chieftain-t is, különben nem akarták.

Ugyanakkor Szovjet oldalon is valóban rosszak voltak az állapotok.

57,000 T-34-est gyártottak a VH-ban, és 45,000 körüli került veszteséglistára, ez jelent teljes megsemmisülést / javítani nem érdemes, leselejtezés / durván meghibásodott / egyéb módon ment tönkre, mint folyó mélyére került. Ez a flotta 80 %-a. Összehasonlításképp a Német Pz IV-kből is 8,500-at gyártottak, és 6,150 gépüket veszítették el, szintén 80 %-os veszteség. És a Sherman-ok, Sherman-ból 50,000-et gyártottak, és 2,700 (Brit) + 4,400 + 1,200 (Amerikai) került veszteségbe. Ez a flotta 15 %-a.

A háború után a Szovjetek gyártottak még 30,000 T-34-est, de a 76-os Sherman-ok és a Sherman Firefly jól elbántak volna velük ...

És kimaradt még az emberanyag / gyalogkatona elemzés, az Amerikaiak 1943 nyaránál előbb nem kerültek Boots on the Ground érintkezésbe, addig a Szovjetek 1941 júniusa óta ontották a vérüket, eléggé belefáradtak az elnyúlt háborúba ...

# 12

Ezt írtad: "# Kürasszír, csendesen jegyezném meg, a Britek azok USA pénzen / hadisegélyen (és a Németek stratégiai / taktikai) hibái miatt menekültek meg attól, hogy 1940 / 41-ben összeomoljanak, nem véletlenül kaptak 31 milliárd dolláros hadisegélyt Lend-Lease-ként, ezzel szemben a Szovjetek 11 milliárd dollárosat. A Brit 31 mrd-s hadisegély miatt 1954-ig jegyrendszerrel kellett lenniük, és a Centurion-okat és sokminden fegyvert pénzzé tették, még a Chieftain-t is, különben nem akarták."

Ezt erősen vitatnám.

A brit hadikiadások a II. világháborúban 100 milliárd font sterlingre, azaz akkori árfolyamon 480 milliárd amerikai dollárra rúgtak.

Vagyis a britek saját erőforrásból 480 milliárd dollárt költöttek, míg az USA csak 31 milliárddal támogatta őket.

Nem a 31 milliárdos amerikai segély miatt került csődhelyzetbe Nagy-Britannia 1945-be, hanem a saját 480 milliárd dolláros hadikiadásai miatt, amelyek az amerikai segélyek még a 10 5-át sem érték el.

A NAGYHATALMAK BRUTTÓ HAZAI TERMÉKE (GDP) 1938-BAN:

1.) USA: 824 milliárd dollár

2.) Brit Birodalom: 684 milliárd dollár

3.) Szovjetunió: 359 milliárd dollár

4.) Németország: 351 milliárd dollár

5.) Franciaország: 235 milliárd dollár

6.) Japán: 232 milliárd dollár

7.) Olaszország: 144 milliárd dollár

Vagyis a Brit Birodalom gazdasági ereje 1938-ban magasan verte Németországét, a német GDP csak a brit 52 %-ára rúgott, valamint a brit GDP a világelső USA GDP-je 83 %-át tette ki.

Azt is vitatnám, hogy a britek 1940-ben és 1941 elején csak az USA segítsége és a német hibák miatt nem omlottak össze.

Az angliai német invázió lehetetlen lett volna, tekintve hogy sikeres partraszállást csak tengeri és légifölény birtokában lehet végrehajtani, azonban a németek a légifölényt sem tudták kivívni az angliai csatában, a tengeri helyzetük pedig teljesen reménytelen volt, mivel a brit haditengerészet elsöprő, 10 : 1 arányú erőfölényben volt a La Manche csatornán az angliai invázió fedezetére, kísérésére bevethető német haditengerészeti erőkkel szemben.

EGY DÖNTŐ ADAT:

BRIT ÉS NÉMET REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS 1940-1941-BEN:

1940:

Brit: 15 049 db repülőgép

Német: 10 826 db repülőgép

1941:

Brit: 20 094 db

Német: 11 776 db

A németeknek a légi háború megnyerésére a németeknek britekkel szemben elsősorban a brit repülőgépgyártás sokkal nagyobb teljesítménye miatt nem volt semmi reális esélye 1940-1941-ben.

Az is lényeges, hogy 1939-1940-től Németország szabadon rendelkezett a megszállt Európa anyagi javaival, ipari kapacitásával és nyersanyagaival, valamint 1939 és 1941 nyara között a Szovjetunió óriási mennyiségű nyersanyag szállításokkal járult hozzá a német hadiipar termeléséhez.

BRIT ÉS NÉMET HADITERMELÉS FŐ SZÁMAI A II. VILÁGHÁBORÚBAN:

REPÜLŐGÉP:

Brit: 177 025 db

Német: 133 387 db

TANK ÉS ÖNJÁRÓ LÖVEG:

Brit: 47 862 db

Német: 67 429 db

ÁGYÚ:

Brit: 226 113 db

Német: 73 484 db

KATONAI GÉPJÁRMŰ, TEHERAUTÓ:

Brit: 1 475 421 db

Német: 159 147 db

A brit repülőgépgyártás mennyiségi fölénye mellett lényeges, hogy a britek vagy 14-szer annyi négymotoros, stratégiai nehézbombázót gyártottak, mint a németek.

szintén figyelemre méltó a brit ágyúgyártás óriási fölénye a némettel szemben, a német hadsereg egyik nagy problémája a II. világháborúban a vontatott lövegek relatíve kis száma volt.

Különösen a német hadsereg krónikus alulmotorizáltsága feltűnő a brithez képest, a II. világháborúban a németek 80 5-ban lovasszekerekkel oldották meg a harctéri mobilitást, míg a brit haderő teljesen gépesített volt. Például 1940-ben a francia hadsereg 300 000 db katonai gépjárművével és teherautójával szemben a németeknek csak 120 000 db gépjárműve volt, tehát még a franciák mögött is jócskán le voltak maradva a motorizáció terén

ELÜTÉSEK JAVÍTVA:

# 12

Ezt írtad: "# Kürasszír, csendesen jegyezném meg, a Britek azok USA pénzen / hadisegélyen (és a Németek stratégiai / taktikai) hibái miatt menekültek meg attól, hogy 1940 / 41-ben összeomoljanak, nem véletlenül kaptak 31 milliárd dolláros hadisegélyt Lend-Lease-ként, ezzel szemben a Szovjetek 11 milliárd dollárosat. A Brit 31 mrd-s hadisegély miatt 1954-ig jegyrendszerrel kellett lenniük, és a Centurion-okat és sokminden fegyvert pénzzé tették, még a Chieftain-t is, különben nem akarták."

Ezt erősen vitatnám.

A brit hadikiadások a II. világháborúban 100 milliárd font sterlingre, azaz akkori árfolyamon 480 milliárd amerikai dollárra rúgtak.

Vagyis a britek saját erőforrásból 480 milliárd dollárt költöttek, míg az USA csak 31 milliárddal támogatta őket.

Nem a 31 milliárdos amerikai segély miatt került csődhelyzetbe Nagy-Britannia 1945-be, hanem a saját 480 milliárd dolláros hadikiadásai miatt, amelyek az amerikai segélyek még a 10 5-át sem érték el.

A NAGYHATALMAK BRUTTÓ HAZAI TERMÉKE (GDP) 1938-BAN:

1.) USA: 824 milliárd dollár

2.) Brit Birodalom: 684 milliárd dollár

3.) Szovjetunió: 359 milliárd dollár

4.) Németország: 351 milliárd dollár

5.) Franciaország: 235 milliárd dollár

6.) Japán: 232 milliárd dollár

7.) Olaszország: 144 milliárd dollár

Vagyis a Brit Birodalom gazdasági ereje 1938-ban magasan verte Németországét, a német GDP csak a brit 52 %-ára rúgott, valamint a brit GDP a világelső USA GDP-je 83 %-át tette ki.

Azt is vitatnám, hogy a britek 1940-ben és 1941 elején csak az USA segítsége és a német hibák miatt nem omlottak össze.

Az angliai német invázió lehetetlen lett volna, tekintve hogy sikeres partraszállást csak tengeri és légifölény birtokában lehet végrehajtani, azonban a németek a légifölényt sem tudták kivívni az angliai csatában, a tengeri helyzetük pedig teljesen reménytelen volt, mivel a brit haditengerészet elsöprő, 10 : 1 arányú erőfölényben volt a La Manche csatornán az angliai invázió fedezetére, kísérésére bevethető német haditengerészeti erőkkel szemben.

EGY DÖNTŐ ADAT:

BRIT ÉS NÉMET REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS 1940-1941-BEN:

1940:

Brit: 15 049 db repülőgép

Német: 10 826 db repülőgép

1941:

Brit: 20 094 db

Német: 11 776 db

A németeknek a légi háború megnyerésére a németeknek britekkel szemben elsősorban a brit repülőgépgyártás sokkal nagyobb teljesítménye miatt nem volt semmi reális esélye 1940-1941-ben.

Az is lényeges, hogy 1939-1940-től Németország szabadon rendelkezett a megszállt Európa anyagi javaival, ipari kapacitásával és nyersanyagaival, valamint 1939 és 1941 nyara között a Szovjetunió óriási mennyiségű nyersanyag szállításokkal járult hozzá a német hadiipar termeléséhez.

BRIT ÉS NÉMET HADITERMELÉS FŐ SZÁMAI A II. VILÁGHÁBORÚBAN:

REPÜLŐGÉP:

Brit: 177 025 db

Német: 133 387 db

TANK ÉS ÖNJÁRÓ LÖVEG:

Brit: 47 862 db

Német: 67 429 db

ÁGYÚ:

Brit: 226 113 db

Német: 73 484 db

KATONAI GÉPJÁRMŰ, TEHERAUTÓ:

Brit: 1 475 421 db

Német: 159 147 db

A brit repülőgépgyártás mennyiségi fölénye mellett lényeges, hogy a britek vagy 14-szer annyi négymotoros, stratégiai nehézbombázót gyártottak, mint a németek.

Szintén figyelemre méltó a brit ágyúgyártás óriási fölénye a némettel szemben, a német hadsereg egyik nagy problémája a II. világháborúban a vontatott lövegek relatíve kis száma volt.

Különösen a német hadsereg krónikus alulmotorizáltsága feltűnő a brithez képest, a II. világháborúban a németek 80 %-ban lovasszekerekkel oldották meg a harctéri mobilitást, míg a brit haderő teljesen gépesített volt. Például 1940-ben a francia hadsereg 300 000 db katonai gépjárművével és teherautójával szemben a németeknek csak 120 000 db gépjárműve volt, tehát még a franciák mögött is jócskán le voltak maradva a motorizáció terén

# 12

Még egy kiegészítés: A NAGYHATALMAK BRUTTÓ HAZAI TERMÉKE (GDP) 1938-BAN

adatsor számai 1990-es dollárárfolyamon értendőek.

A Britek hogyhogy nem bírták a költekezést az USA-val ellentétben ?

"Az angliai német invázió lehetetlen lett volna, tekintve hogy sikeres partraszállást csak tengeri és légifölény birtokában lehet végrehajtani, azonban a németek a légifölényt sem tudták kivívni az angliai csatában, a tengeri helyzetük pedig teljesen reménytelen volt, mivel a brit haditengerészet elsöprő, 10 : 1 arányú erőfölényben volt a La Manche csatornán az angliai invázió fedezetére, kísérésére bevethető német haditengerészeti erőkkel szemben."

A haditengerészet hiányát lehet ellensúlyozni repülőkkel, a Stukák és a Do 17-esek változatai alkalmasak lettek volna a Brit Haditengerészet távoltartására ?

Repülőknél 170,000 vs 135,000-es számokkal számolunk, amit túlzónak érzek. Briteknél a Spitfire és a Hurricane voltak az Angliai csata és környéki harcok főszereplői, Németekéről a Bf 109-es, annak is az E változata.

Az egész háború alatt összesen 20,000 Spitfire-t és 15,000 Hurricane-t és 33,000 Messzert gyártottak, az Angliai csata idején mennyi volt reálisan ?

Gyakorta terjeng az a népszerű tézis, hogy ha nincsen a Tempelhofi gyorsbombázás, és a súlyponteltolódás, vagy nem szélsőségesen labilis Hitler, és kitartanak a repterek és a radarállomások támadása mellett, visszavágják a RAF működését Dél-Anglia felett.

# 16

A német inváziós flottát csak légierővel nem lehetett volna megvédeni a tízszeres erőfölényben lévő brit flottával szemben.

A brit csatahajók páncélzata ellen Stukák és a Do-17, He-11, Ju-88 közepes bombázók max 450 kilós, de inkább kisebb tömegű páncéltörő bombái elégtelenek voltak, a Nelson és King George V osztályú brit csatahajók páncelzatát ugyanis 1000 kilós páncéltörő lövedékek ellen méretezték. A németek nem rendelkeztek a nagy hadihajók ellen hatékony torpedóvető repülőgépekkel sem.

A 60-67 km/h maximális sebességű brit rombolók igen nehéz célpontot jelentettek a német repülőgépek számára, gyorsaságuk és kiváló manőverezőképességük miatt.

A német tengeralattjárók rendkívül lassúak ekkor, lassabbak még a brit csatahajóknál is, csúcssebességük víz alatt csak negyede, a felszínen a fele az ekkor már szonárral felszerelt brit rombolók sebességenek.

A brit hadihajók kiválóak voltak éjszakai harcban, éjszaka a német légierő a gyakorlatban nem volt akcióképes hadihajók ellen.

A briteknek 1940 nyarán 1 300 000 katonája állomásozott otthon, a németeknek azonban csak egy 200 000 fős inváziós hadsereg átszállítasára lett volna teherhajó kapacitása.

A német haditengerészet álláspontja szerint az angliai inváziós flottát a brit haditengerészet még a La Manche csatornán és a partraszállás során nagy túlerővel megtámadta és szétverte volna.

A briteknek továbbá több száz darab közepes- és könnyűbombázó állt rendelkezésére a német invaziosflotta ellenben.

# 16

Bocs, néha az autocorrect bekavar

# 19

A Stuka nyilván fejlettebb dizájn volt, mint a Swordfish.

A Swordfisht akkor alkalmazták sikeresen, ha brit vadászgépek fedezték őket, vagy nem volt ellenséges légi tevékenység (utóbbira példa a Bismarck csatahajó elleni támadásuk).

Viszont a torpedó sokkal veszélyesebb a nagy hadihajókra, mint a zuhanóbombázók bombái. Vagyis egy Swordfish hatványozottan nagyobb kárt tudott okozni a torpedójával egy nagy hadihajóban, mint egy Stuka a bombájával.

A II. világháborúban a brit csatahajók, és az Illustrious osztályú páncélos repülőgép-hordozók a gyakorlatban elsüllyeszthetetlennek bizonyultak a Stukák számára. A gyakorlati példa a Luftwaffe X. repülőhadtestének koncentrált támadása és kudarca volt az HMS Illustrious páncélos repülőgép-hordozó ellen.

Egyébként a Swordfisht, mint repülőgép-hordozós csapásmérő gépet a tervek szerint 1940-ben lecserélték volna a Fairey Barracuda torpedóbombázóra és a Fairey Firefly vadászbombázóra, de a II. világháború kitörése miatt az új típusok rendszeresítése 1943-ig csúszott.