Szaddam egoista volt?

Ilyen esetben a vezetőnek mindig magabiztosnak kell mutatnia magát. Még akkor is, ha amúgy közel sem annyira biztos a dolgában.

A politikai pártok sem azzal kampányolnak, hogy talán nyerünk, talán nem. Az iraki hadsereget is durván leamortizálta volna, ha Szaddám csak annyit mond győzünk, ha szerencsénk van. Ez már ősidők óta így megy.

Ettől függetlenül Szaddám valóban nehezen ismerte fel erejének limitjeit ez tény.

Az egoista ne a legjobb szó erre a jelenségre.

Közrejátszhatott, hogy vallási fanatikus volt, azt gondolta, majd az Isten, vagyis Allah megsegíti, másrészt tényleg nagy létszámú, mondhatjuk erős hadsereget állított fel, amire sokat költött. Valamivel modernebb fegyverekkel, mint ami a világháborúban volt, de értelemszerűen messze elmaradva az USA erejétől.

Inkább arról van szó, hogy a diktátorok a világot akarják az elképzeléseik felé hajlítani, nem ők igazodnak a világhoz és nem tűrnek ellenvéleményt, így mivel csak helyeselni lehet nekik, könnyen meggyőzik magukat a saját igazukról és könnyen tévedésbe eshetnek.

Szerintem komolyan gondolta, ő maga lehetett a legjobban meglepődve, hogy nem is erős a hadserege, meg talán tehetetlen nyámnyiláknak képzelte a jenkiket, akikkel kedvére pimaszkodhat, de súlyosan tévedett.

Ezért nem jó a diktatúra, távol kerülhet a realitásoktól.

"Közrejátszhatott, hogy vallási fanatikus volt, azt gondolta, majd az Isten, vagyis Allah megsegíti"

Szaddám egyáltalán nem volt vallásos, ez csupán a pánarab nacionalista retorika része volt.

Nem biztos, hogy képes volt reálisan felmérni a két oldalon álló haderők közötti színvonal-különbséget. Ahhoz több iskola kellett volna. Papíron jól mutatott az iraki sereg, amely korábban jelentős tapasztalatot gyűjtött össze az Irán ellen vívott háborúban.

Arról ő nem tehetett, hogy az amerikaiak pl. minden adatot összegyűjtöttek addigra a MiG-29-ről vagy a Mirage F.1-ről.

Ha képes lett volna hatékonyabban védeni a légterét, akkor több az esélye.