A Szovjetunió idővel egyedül is megnyerte volna a háborút a nácik ellen ?
Ha pl Anglia 40 után békét ker vagy megszállják és Hitler nem üzen hadat az USA nak.
Akor 1-1 Ben harcolhatak volna a nácik a komcsik ellen
Ha USA semleges németek vehetek volna nyersanyagokat a vilagpiacrol nem lett volna tengeri blokád
Szovjetunió nak pedig nem lett volna nyugati segelykonvolyai
Mit gondoltok úgyis nyer a Szovjetunió csak mondjuk meg 5 évig harcolnak vagy ha ilyen helyzet lett volna nyer a harmadik birodalom?
Egy ilyen helyzetben szvsz senki nem nyert volna. A németek "megsemmisítési háborúként" tekintettek a keleti frontra, a szovjetek pedig az utolsó emberig harcoltak volna. Azt láthattuk, hogy hiába foglaltak el a németek óriási területeket, sokra nem mentek vele, a Barbarossa-hadművelet is egy hatalmas bukás volt. Ugye Moszkvát is alig érték el, pedig a terv szerint Augusztus vége, Szeptember eleje környékén kellett volna elfoglalniuk.
A legreálisabb alternatív útvonal szerintem az lett volna, hogy pár évig elháborúzgatnak a keleti fronton, mindkét ország gazdasága összeomlik, aztán lett volna valamiféle kényszerbéke a népi lázadások miatt. Nem hinném, hogy egyik oldal vezetősége is fennmaradt volna a háború után.
Lehet még ma is harcolnanak 😀
Mégha moszkvat be is vesszi a német had valóban soha az életben nem adtak volna meg magukat a komcsik ahogy a nácik is Berlinig harcoltak
Lázadni ezekben a totális diktatúrákban úgyse mert volna senki
Hitler és Sztálin ellen ki mert volna lázadni Észak Koreában se mernek pedig éheznek .
Mindig ott van lázadás és forradalom ahol már kicsit engednek a gyeplőn de még szar a népnek
Ahol totális elnyomás van ott úgyse mernek.
Hát azért az első világháború végén is sok lázadás, néhány esetben forradalom tört ki, pedig ott is igen elnyomó rezsimek voltak a háború vége felé. A Hindenburg-Luddendorff juntát nem véletlenül hívta több történész is proto-fasiszta diktatúrának. A cári Oroszországban is civilek és katonák tízezreit végezték ki "háborúellenes tevékenységek" miatt, és mindkét ország polgárháborús helyzetek közepette fejezte be a világháborút.
Főleg a náciknál igen komoly anti-fasiszta ellenállás volt, mind a lakosság (pl. Sophie Scholl, Heinrich Maier), mind a vezérkar (pl. Claus von Stauffenberg, Wilhelm Canaris) köreiben. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy egy mégjobban elhúzódó háború esetén előbb-utóbb vagy a Wehrmacht, vagy valamelyik másik csoport megpuccsolta volna az NSDAP-t.
A Szovjetunióban sem volt azért annyira rózsás a helyzet Sztálin számára. Sokáig az a kép élt a történészek között, hogy Sztálin egyszemélyben, totalitárius módszerekkel uralkodott. Ma már tudjuk, hogy a Szovjetunió korabeli vezérkara bizony különböző frakciókra volt bontható, és igenis volt egy "belső ellenállás" a Kommunista Párton belül, egészen 1941-ig, amikor ugye a németek megtámadták a szovjeteket. Szintén nem tartom kizártnak, hogy ez a belső ellenállás újraindulhatott volna, ha Sztálin nem tudott volna "rendet tartani".
Egyedül a katonaság lett volna képes megbuktatni hitlert mert csak az elég erős hogy szembe szálljon a nácik saját seregével az SS el
Bár 42 43 től kezdve nemtudom egy wermacht VS waffen ss összetűzést ki nyert volna
Komcsiknal ugyan ez ha a hadsereg buktat akor igen is lehetséges de egy polgári forradalom nem
"Bár 42 43 től kezdve nemtudom egy wermacht VS waffen ss összetűzést ki nyert volna"
Ez nem kérdés, egyértelműen a Wehrmacht. Az SS katonáinak a száma kb. az ötöde volt a Wehrmachthoz képest, és pár elit hadosztályt leszámítva rosszabb felszereléssel és kiképzéssel rendelkeztek. Arról nem is beszélve, hogy az SS nem volt önellátó, kénytelenek voltak a Wehrmacht hadtáp-hálózatát használni, ha kitört volna egy polgárháború a nácik és a Wehrmacht között, az SS teljesen tehetetlen lett volna.
A Szovjetuniónál elsősorban nem polgári forradalomra gondoltam, hanem egy párton belülire. Lenin halála után például a Szovjetunióban egyáltalán nem volt egy egységes, diktatórikus vezetés, a párt megosztott volt, több vezérfigura is volt (pl. Sztálin, Kamenev, Trockíj, Buharin, Zinovjev, stb.). Trockíj egy darabig egyértelműen a legnagyobb hatalommal bíró figure volt, aztán a párton belül döntötte meg a Trojka (Sztálin, Kamenev, Zinovjev), majd Sztálin maga döntötte meg a Trojka másik két tagját.
A történelemben sincs sok értelme a "mi lett volna, ha" kérdésnek.
A németek Észak-Afrikában nem azért hadakoztak az angolokkal, mert nekik valamelyik sivatagi ország annyira fontos volt, az olaszok álmodtak oda új római birodalmat, viszont az angoloknak létfontosságú volt az a térség, a távol-keleti gyarmataik eléréséhez nem kellett körbe hajózni a bolygót, és a németek legyőzésével a kőolajuk is biztosítva lett - miért adták volna meg magukat, igaz a brit szigetektől távolról, de minden szükséges forrásuk megvolt a háborúhoz, pláne miután a japánokis az USA-val akaszkodtak össze.
Az mái napig nem tisztázott, hogy mi volt a németek terve a kaukázusi olajmezők elfoglalásán kívűl.
Meddig tervezték a birodalmukat?
Az Uralig? A Szovjetunió teljes területét akarták ellenőrízni?
Nem néztek rá a térképre?
Még a frontvonal mögötti területeket sem tudták uralni, pedig kezdetben sok helyen felszabadítóként kezelték a németeket, de a nyílt szláv gyűlölet miatt az hamar a visszájára fordult, partizán csapatokkal a hátuk mögött, előttük meg a Vörös Hadsereg..
Azért sincs értelme a "mi lett volna, ha" teóriának, mert nem fekmérhető, hogy angol, amerikai segítség nélkül milyen kapacitásra lett volna képes a Szovjetunió.
Területileg, az emberek számában a németek előtt jártak, de az csak szám adat, technikai fejleszésekkel meddig jutottak volna egyedül?
A németek a nyílt szláv gyűlölettel egy adut kidobtak a kezükből, azt a hábirút valószínűleg akkor is elbukják, ha a Szovjetuniónak egywdül kellett volna megvívni azt, csak tovább tartott volna.
1918-ból volt tapasztalatuk, harcoltak már különböző intervenciós csapatok ellen, és minden évben beköszönt az esős ősz, a fagyos tél, amivel egyetlen hódító sem tudott megbírkózni, a német technika sem.
Kedves Kérdező!
Német-szovjet erőviszonyok a II. világháborúban:
HADERŐ LÉTSZÁMA:
Németország: 18 000 000 fő
Szovjetunió: 34 000 000 fő
TANKOK ÉS ROHAMLÖVEGEK:
Németország: 67 429 db
Szovjetunió: 119 769 db
ÁGYÚK:
Németország: 73 484 db
Szovjetunió: 516 648 db
GÉPPUSKÁK:
Németország: 1000 730 db
Szovjetunió: 1 477 400 db
LÉGIERŐ:
Németország: 133 387 db
Szovjetunió: 136 223 db
Az adatokból kiderül, hogy a Szovjetunió katonák számában, szárazföldi nehézfegyverzetben, azaz páncélosokban és tüzérségben masszív fölényben volt egymaga is a németekkel szemben, légierőben darabszámra hasonló erővel rendelkeztek.
Egy waffen ss wermacht polgárháborúban azt is vegyétek figyelembe hogy az SS bármire képes lenne a saját lakosság ellen is a wermacht harci moralja valószínűleg a béka segge alatt lett volna
Last a 300 e afgán haderőt 50 e tálib harc nélkül győzött
Morál is óriási tényező
Szovjetek óriási erővel rendelkeztekde a németek hatékonyabban osztották be a sajátjukat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!