Ha a Törökökkel nem háborúztunk volna hanem össze fogtunk volna akkor mennyi területet szerezhettünk volna meg?

"A valóságban a Magyar Királyság népesség 1526-ban nagyjából 4 millió fő, ennek körülbelül 80 % volt magyar. 1699-ben, a török kiűzésekor a Magyar Királyság lakossága már csak 2 millió fő körüli, ennek alig 40 %-a a magyar."

Újabb hazugság. Először is ezt csak becsülni lehet. A jelenlegi álláspont szerint az 1500-as évek elején 3 millió körül lehetett Magyarország népessége, 1600-as évek elején pedig 3,5 millió, tehát nőtt a népesség. Szóval hazugság hogy Szulejmán többszázezer magyart gyilkoltatott le. Aki ilyet állít, annak köze nincs a történelemhez.

Itt van egy cikk ami erről szól:

[link]

Idézek a cikkből:

Az általános vélekedéssel ellentétben ugyanis az oszmánok berendezkedése közel sem járt mindenütt olyan látványos és katasztrofális pusztulással, mint azt történetírásunk az utóbbi időkig vélte. A hódoltság centrumának számító budai szandzsák területén például az 1546 és 1559 közötti időszakban az elköltözők csupán a lakosság 8,2 százalékát tették ki. Ők azonban főként szegénylegények és nőtlen ifjak voltak, és csak kivételes esetben hagyták el a török országrészt; általában a 15-20 kilométeres körzetben fekvő falvakba távoztak. Ez azt mutatta, hogy a településhálózat a várháborúk idején – ezen a területen legalábbis – még nem szenvedett nagyobb károkat, így lakói sem ítéltettek megsemmisülésre vagy menekülésre.

Azt írja a hódoltság központi területein nem csökkent a népesség, ami azt jelenti hogy a határvidéken a habsburgok és magyarok támadásai miatt csökkent.

Ráadásul te teljes mértékben a törököket teszed felellőssé a népességfogyásért, ami szintén hazugság. Idézek a cikkből:

A széles sávban évente újra meg újra előrenyomuló több tízezer fős hadak 173pusztítása elől már nem volt menekvés. S ez már valójában független attól, hogy az oszmán sereg fosztogatásban élenjáró alakulatairól (az akindzsik és a tatárok), vagy a királyi hadak rabló zsoldosairól, esetleg a magyar lakossággal gyakran még a törököknél is elvetemültebben kegyetlenkedő szabad hajdúkról volt szó.

Tehát azt írja mind oldal részt vett a pusztításban, a magyar katonák pedig még kegyetlenebbek voltak a magyar lakossággal mint a törökök. Azt is leírja hogy a törököknek saját logisztikai egységeik voltak így nem szorultak fosztogatásra.

"Nem igaz, mert Esterházy Pál nádor és más magyar főurak vezetésével 5000 fős magyar sereg csatlakozott a Habsburg haderőhöz. Bécs ostrománál a török seregben maximum 3-4000 magyar harcolt. Vagyis több magyar volt a Habsburg oldalon."

Szintén hazugság. Thököly Imre vezetésével az erdélyi magyar hadsereg ami 20-25 ezer fő volt a törökök oldalán harcolt. A Dunántúli magyar nemesek pedig átengedték a török sereget mert megegyeztek hogy Bécs bevétele esetén egy nagy mértékben független vazallusállam jött volna létre. Esterházy Pál nádor pedig elmenekült Magyarországról.

"Azaz a Habsburgok alatt mindig létezett egy nagy létszámú magyar haderő császári szolgálatban, volt minek fellázadni."

Parasztok is fellázadhattak volna a törökök ellen de nem tették.

"Vagyis a hódoltságában a török nem túrt meg semmiféle olyan magyar elemet, amely bármiféle fegyveres felkelésre lett volna képes ellene, egyszerűen nem létezett ilyen, ezért nem történt felkelés sem."

Te zseni vagy :) Párászfelkelésről hallottál már? Ilyen sem volt a törökök alatt.

"Pontosan Mátyás megpróbálta, de nagyon nem vált be a dolog. Ugyanis az Ausztria dúlásából hazafelé tartó török sereg kifosztotta és feldúlta a Dél-Dunántúl és Horvátország nagy részét, és gyilkolva, rabolva hagyta el Magyarországot."

Kétlem hogy igaz lenne, de ha igaz is, ekkor nem voltak szövetségek. Ha létrejött volna egy magyar török szövetség a Habsburgok ellen és a magyarok átengedik a török sereget akkor nem történik ilyen.

"És csak a háboruzni akkartak ez nagyon rövid távo gondolkozás"

Neked kellene gondolkodnod mielőtt hülyeséget írsz le. Az Oszmán-Birodalom 1300-tól 1923-ig fennállt, ami nagyon nem rövidtáv. Többszáz különböző vallású kisebb nagyobb népcsoport élt békébe a birodalomban.

Kedves 24-es!

Ezt írtad: " Többszáz különböző vallású kisebb nagyobb népcsoport élt békébe a birodalomban."

Békében? A törökök síita muszlimok, valamint keresztény örmények, asszírok, görögök elleni népirtásairól nem hallottál? Pedig ezeknek több millió bizonyított áldozatuk van.

Hogy jött ki a több száz vallás?

A Török Birodalomban csakis a monoteista, egyistenhívő vallásokat lehetett gyakorolni.

Keresztény felekezetek a Török Birodalomban: katolikus, ortodox, kopt, evangélikus, református, unitárius, plusz 4-5 kisebb keleti keresztény kisegyház.

Iszlám felekezetek: szunnita (ez volt az államvallás). A síita, alavita, drúz iszlám irányzatokat, és 4-5 iszlám szektát hol tűrték, hol tiltották, hol megpróbálták kiirtani a török szultánok. A síiták ellen több százezer áldozattal járó pogromok voltak.

Plusz a zsidók.

Ez mondjuk nagyvonalúan számolva is maximum 25 vallás, nem pedig több száz.

"Békében? A törökök síita muszlimok, valamint keresztény örmények, asszírok, görögök elleni népirtásairól nem hallottál? Pedig ezeknek több millió bizonyított áldozatuk van."

Nem hallottam mert nem volt népirtás. Az igaz hogy sokan meghaltak de nem volt népirtás. Meg egyébként is ezek az események az utolsó időszakban történtek úgy hogy a nagyhatalmak felfegyverezték és lázították ezeket a népcsoportokat.

"Hogy jött ki a több száz vallás?"

Úgy értettem hogy többszáz népcsoport, akinek adott esetben eltérő volt a vallásuk. Szóval nem vallásból volt többszáz. Ezek nem elkülönülve éltek hanem vegyesen egymás mellett mindenfelé a birodalomban, békében. Ha megnézed ma ezeket a területeket, akár a Balkánt, akár a Közel-Keletet, vérfürdő az egész. A törökök meg tudták oldani hogy a sok eltérő etnikumú és vallású ember békében éljen egymás mellett.

Kedves 26-os!

Ha minimum 1,5 millió örmény, asszír és görög lemészárlása nem népirtás, akkor nem tudom mi. A történészek 90 %-a szerint az.

Ugyanis legszerényebb becslések szerint is minimum 1 000 000 örményt, 200 000 asszírt és 300 000 görögöt kiirtottak a török hatóságok. De van olyan számítás, hogy az áldozatok száma meghaladhatja a 2 500 000 főt is.

Fennmaradtak a török kormány ülésének jegyzőkönyvei, ahol megtárgyalták és eldöntötték a vérfürdőket, szintén fennmaradtak a török belügyminiszter, Taalat pasa parancsai a tartományi kormányzók számára. Továbbá az I. világháborúban a Török Birodalommal szövetséges Német Birodalom és az Osztrák Magyar Monarchia isztambuli nagykövetségi jelentései Berlin és Bécs számára is feketén-fehéren leírják, hogy az örmények, az asszírok és a görögök elleni vérfürdőket központilag rendelete el és szervezet meg a török birodalmi kormány, élén a "három pasával", Enver, Taaalat és Dzsemál pasákkal, akik triumvirátusban kormányozták a birodalmat.

Kedves 21-es!

Az általad linkelt cikkben nem egészen az szerepel, mint amit Te kihámoztál belőle.

Például leírod ezt: „Azt is leírja hogy a törököknek saját logisztikai egységeik voltak így nem szorultak fosztogatásra.”

Vagyis a törökök nem fosztogattak. Szerinted. A cikk szerint viszont nem ez volt a helyzet, hanem éppen az ellenkezője.

A cikkben azonban az szerepel, hogy a török akindzsik és a török vazallus krími tatárok élen jártak a fosztogatásban. Ugye a török hadsereg irreguláris alakulatai, a könnyűlovas akindzsik és a vazallus, szintén könnyűlovas krími tatárok nem kaptak zsoldot, maximum élelmet a szultántól, de cserébe privilégiumként élvezték a szabad fosztogatás jogát a hadszíntéren.

Te magad idézted be a cikkből: „S ez már valójában független attól, hogy az oszmán sereg fosztogatásban élenjáró alakulatairól (az akindzsik és a tatárok), vagy a királyi hadak rabló zsoldosairól, esetleg a magyar lakossággal gyakran még a törököknél is elvetemültebben kegyetlenkedő szabad hajdúkról volt szó.”

Továbbá a cikkben szintén szerepel, hogy a tizenöt éves háború során már a törökök sem tudták fenntartani az utánpótlásukat: „A tizenöt éves háború alatt a katonaság fosztogatásai és gyilkosságai mellett az emberi életre az igazi csapást az éhínségek és a járványok mérték. A hadszíntér kimerülése miatt ugyanis az újabb és újabb expedíciók során már a külön élelemellátó alakulatokkal rendelkező oszmán sereg is komoly problémákkal küszködött.”

Diszkréten elhallgattad, hogy a cikk szerint is csak az 1526 környéki 3,3 milliósról nőtt a népesség a 16-17. század fordulójára 3,5 milliósra. De ez a kedvező folyamat csak a 16-17. század fordulójáig tartott. És pont ekkor, a 16-17. század fordulóján robbant ki a véres tizenöt éves, vagy hosszú háború Magyarország területén.

Ugyanakkor a cikked a tizenöt éves háború kapcsán, amit ugye a török kezdett el, a cikkben már ez áll: „Az 1590-es évek elejétől az ország tartós hadszíntérré vált. Az évről évre ismétlődő megrendítő csapásokat a legellenállóbb lakosság sem heverhette ki. Így volt ez mindenütt Európában, ahol évekre elhúzódott a hadakozás. A tizenöt éves háború ezért jelentett vízválasztót mind a településhálózat, mind a népesség pusztulása szempontjából. A széles sávban évente újra meg újra előrenyomuló több tízezer fős hadak pusztítása elől már nem volt menekvés.”

Vagyis a cikk szerint a tizenöt éves háború pusztításai elől már nem volt menekvés, azok katasztrofális demográfiai következményekkel jártak.

Mert ugye a tizenöt éves háború úgy kezdődött, hogy 1591-ben Telli Haszán boszniai pasa seregei megostromolták Sziszek várát. Mivel ez nem sikerült, a pasa ezt 1592-ben megismételte az ostromot, és Bihács várát is bevette, valamint csatában szétverte Erdődy Tamás horvát bán hadait.

Árulkodó, és éppen a Te álláspontodat cáfolja, hogy 1598-ban Magyarország lakosságának több, mint fele, azaz 1 800 000 millió fő a Habsburgok Királyi Magyarországán élt, a hasonló területű török hódoltságban alig 900 000 fő, még Erdélyben 800 000 fő élt. Vagyis a népesség több, mint fele a Habsburgok az ország összterületének terület alig egyharmadára rúgó Királyi Magyarországán lakott.

Az ország népességének több, mint fele pontosan azért koncentrálódott a Habsburgok Királyi Magyarországán, mert ott kedvezőbbek, jobbak voltak az életfeltételek, mint akár a török hódoltságban, akár Erdélyben. Ha rosszabbak lettek volna, akkor a nép a „lábával szavaz”, és átköltözik a török hódoltságba, vagy Erdélybe. De nem tette, mert a török hódoltság és Erdély is szegényebb és elmaradottabb volt, mint a Királyi Magyarország.

A cikk a következő megállapítást teszi: „ Ez az általános népességgyarapodás nem kerülte el a Duna medencéjében fekvő Magyarországot sem – miként ez a legvédettebb területeken elhelyezkedő rohonc–szalonaki (Vas megye) Batthyány uradalomban valóban nyomon követhető. Pusztán a szomszédos osztrák és cseh területek lakosságnövekedésének arányával számolva tehát a 3,3 milliónyi népességnek a századfordulóra éppen 4 millióra kellett volna gyarapodnia. A mintegy félmilliós abszolút népességcsökkenés volt tehát az ország hadszíntérré válásának egyik legsúlyosabb következménye.”

Vagyis a cikk szerint az ország hadszíntérré válása tulajdonképpen abszolút népességcsökkenést jelentett.

Az előzőt javítanám:

Kedves 21-es!

Az általad linkelt cikkben nem egészen az szerepel, mint amit Te kihámoztál belőle. [link]

Például leírod ezt: „Azt is leírja hogy a törököknek saját logisztikai egységeik voltak így nem szorultak fosztogatásra.”

Vagyis a törökök nem fosztogattak. Szerinted. A cikk szerint viszont nem ez volt a helyzet, hanem éppen az ellenkezője.

A linkelt cikkben az szerepel, hogy a török akindzsik és a török vazallus krími tatárok élen jártak a fosztogatásban. Ugye a török hadsereg irreguláris alakulatai, a könnyűlovas akindzsik és a vazallus, szintén könnyűlovas krími tatárok nem kaptak zsoldot, maximum élelmet a szultántól, de cserébe privilégiumként élvezték a szabad fosztogatás jogát a hadszíntéren.

Te magad idézted be a cikkből: „S ez már valójában független attól, hogy az oszmán sereg fosztogatásban élenjáró alakulatairól (az akindzsik és a tatárok), vagy a királyi hadak rabló zsoldosairól, esetleg a magyar lakossággal gyakran még a törököknél is elvetemültebben kegyetlenkedő szabad hajdúkról volt szó.” Ennek ellenére le merted írni: „Azt is leírja hogy a törököknek saját logisztikai egységeik voltak így nem szorultak fosztogatásra.” Hoppá.

Továbbá a cikkben szintén szerepel, hogy a tizenöt éves háború során már a törökök sem tudták fenntartani az utánpótlásukat: „A tizenöt éves háború alatt a katonaság fosztogatásai és gyilkosságai mellett az emberi életre az igazi csapást az éhínségek és a járványok mérték. A hadszíntér kimerülése miatt ugyanis az újabb és újabb expedíciók során már a külön élelemellátó alakulatokkal rendelkező oszmán sereg is komoly problémákkal küszködött.”

Diszkréten elhallgattad, hogy a cikk szerint is csak az 1526 környéki 3,3 milliósról nőtt a népesség a 16-17. század fordulójára 3,5 milliósra. De ez a kedvező folyamat csak a 16-17. század fordulójáig tartott. És pont ekkor, a 16-17. század fordulóján robbant ki a véres tizenöt éves, vagy hosszú háború Magyarország területén.

A tizenöt éves háború úgy kezdődött, hogy 1591-ben Telli Haszán boszniai pasa seregei megostromolták Sziszek várát. Mivel ez nem sikerült, a pasa ezt 1592-ben imegismételte az ostromot, és Bihács várát is bevette, valamint csatában szétverte Erdődy Tamás horvát bán hadait.

Ugyanakkor a a tizenöt éves háború kapcsán, amit ugye a török kezdett el, a cikkben már ez áll: „Az 1590-es évek elejétől az ország tartós hadszíntérré vált. Az évről évre ismétlődő megrendítő csapásokat a legellenállóbb lakosság sem heverhette ki. Így volt ez mindenütt Európában, ahol évekre elhúzódott a hadakozás. A tizenöt éves háború ezért jelentett vízválasztót mind a településhálózat, mind a népesség pusztulása szempontjából. A széles sávban évente újra meg újra előrenyomuló több tízezer fős hadak pusztítása elől már nem volt menekvés.”

Vagyis a cikk szerint a tizenöt éves háború pusztításai elől már nem volt menekvés, azok katasztrofális demográfiai következményekkel jártak.

Árulkodó, és éppen a Te álláspontodat cáfolja, hogy a cikk szerint 1598-ban Magyarország lakosságának több, mint fele, azaz 1 800 000 millió fő a Habsburgok Királyi Magyarországán élt, a hasonló területű török hódoltságban alig 900 000 fő, még Erdélyben 800 000 fő élt. Vagyis a népesség több, mint fele a Habsburgok az ország összterületének terület alig egyharmadára rúgó Királyi Magyarországán lakott.

Az ország népességének több, mint fele pontosan azért koncentrálódott a Habsburgok Királyi Magyarországán, mert ott kedvezőbbek, jobbak voltak az életfeltételek, mint akár a török hódoltságban, akár Erdélyben. Ha rosszabbak lettek volna, akkor a nép a „lábával szavaz”, és átköltözik a török hódoltságba, vagy Erdélybe. De nem tette, mert a török hódoltság és Erdély is szegényebb és elmaradottabb volt, mint a Királyi Magyarország.

A cikk a következő megállapítást teszi: „ Ez az általános népességgyarapodás nem kerülte el a Duna medencéjében fekvő Magyarországot sem – miként ez a legvédettebb területeken elhelyezkedő rohonc–szalonaki (Vas megye) Batthyány uradalomban valóban nyomon követhető. Pusztán a szomszédos osztrák és cseh területek lakosságnövekedésének arányával számolva tehát a 3,3 milliónyi népességnek a századfordulóra éppen 4 millióra kellett volna gyarapodnia. A mintegy félmilliós abszolút népességcsökkenés volt tehát az ország hadszíntérré válásának egyik legsúlyosabb következménye.”

Vagyis a cikk szerint az ország hadszíntérré válása tulajdonképpen abszolút népességcsökkenést jelentett.

Kedves 22-es!

Ezt írtad: „Szintén hazugság. Thököly Imre vezetésével az erdélyi magyar hadsereg ami 20-25 ezer fő volt a törökök oldalán harcolt.”

Az erdélyi hadsereg sehogy sem harcolhatott Thököly parancsnoksága alatt, mivel nem ő volt Erdély fejedelme, hanem I. Apafi Mihály. Az erdélyi hadakat maga I. Apafi Mihály vezette 1683-ban a Bécs elleni hadjáratban. Ezek az erdélyi hadak ekkor 5000 főből álltak.

Ezt állítottad: „Parasztok is fellázadhattak volna a törökök ellen de nem tették.”

Képzeld, 1570-ben volt egy kisebb törökellenes parasztfelkelésecske, Karácson György vezetésével, amit le is vertek.

Komoly parasztfelkelésre egyébként a Habsburgok ellen sem került sor.