Az európai államok miért erőltettek sokáig a lovagi harcmodort?

"Már a kalandozó magyarok ellen is alulmaradtak"

Amikor a kalandozó magyarok nem kolostorokat fosztogattak, hanem megfelelően felszerelt lovagsereggel találkoztak, szinte mindig vesztettek. Pock, Augsburg, Merseburg. Ezért vettük fel a kereszténységet és ezért vettük át a nyugati fegyverzetet ezek nélkül mert nélkül kivertek volna minket Európából. H.lye lett volna Géza és István megkeresztelkedni és átvenni a nyugati harcmodort ha a mienk jobb.

A lovagkor pedig 1000 környékén már javában elkezdődött, tehát az oszmán időszakra majdnem 400 éves öreg taktika volt de még így is eredményesen harcolt, csak a tűzfegyverek lassan kiszorították ezt a formát. Kinizsi, Hunyadi a legtapasztaltabb hadvezérek is a nehézlovasságot tartották a legfőbb ütőerőnek.

A mohácsi csatánál se a harcmodoron múlt a siker hanem a nyugati lovagok forrófejűségén akik meg sem várva a parancsot egyenesen belevágtattak az ágyútűzbe. Ha a sereg egyszerre támad normális taktika szerint akkor a földbe gázolják a lovagok török gyalogságot és ágyúkat.

A hadviselés a világon mindig is a leggyorsabban fejlődő területek közé tartozott, mert aki nem tartotta az iramot, elpusztult. Az, hogy a lovagi harcmodor több mint 400 éven fennmaradt, azt jelentette, hogy nem volt olyan ami legyőzte volna. És ezt bizonyítja, hogy mennyire hatásos volt.

"Hát nem egészen. A mongolok megverték a magyar lovagsereget a Muhi csatában"

Nem verték meg a magyar hadsereget, hanem legyőzték, nem ugyanaz. Az első összecsapás egy hídon történt, ahol a mongolok nem tudták érvényesíteni a létszámfölényüket. A lovagok visszafordídották őket. De úgy látszik, akkor is létezett már a magyar módszer (vezetni, aztán veszíteni az utolsó percben :D), ugyanis a magyarok jókedvűen visszavonultak a táborba piálni, ünnepelni, gondolván hogy az egész sereget legyőzték. Ekkor a mongolok átjöttek a hídon, bekerítették a tábort és megsemmisítetették az ünneplő sereget. Azt se felejtsük el, hogy amikor az Arany Horda visszajött folytatni a hódítást, a magyarok visszafordították őket. Plusz a mongol sereg fele nagyon hasonló harcmodort alkalmazott a lovagihoz, ugyanúgy lándzsás nehézlovasság volt a seregük magja, aminek a könnyűlovasság készítette elő a terepet.

"és általában minden lovagi harcmodort alkalmazó sereget kelet-európában."

Kelet - Európában nem volt elterjedt a lovagi harcmodor. Főleg ortodox államok voltak ott, akik bizánci harcmodort folytattak, sok könnyűlovassággal és zsoldossal. Magyarország volt ennek a dolognak a legkeletebbi csücske.

"Na ez sem igaz. Az oszmánok már a tüzfegyverek megjelenése előtt is tönkreverték az európai lovagseregeket. Például a Rigómezei csatában, Nikápolyi csatában vagy Várnánál. A nehézlovasságra épülő kelet-európai hadseregek sorra elbuktak az oszmánok ellen."

Megint, az első valóban lovagi harcmodort alkalmazó ország, amivel találkoztak Magyarország volt, amin 100 évig nem is tudtak áttörni, továbbá az ottománok a fejlett, rendszeresített hadseregük miatt nyertek, ami egyedülálló volt akkoriban.

"A nehézlovasság ellen nyilván nem az a megoldás hogy ott állsz előttük. Az oszmán-törökök ennek megfelelően alakították ki a taktikát."

Pedig ha ismernéd a csata menetét pont ez történt az elején, a nehézlovasság átgázolt az oszmán gyalogságon és visszaszorították a sereget, ekkor visszavonulót kellett volna fújni, de nem ez történt és a magyarok szépen belelovagoltak az ágyútűzbe.

"De megverték és a lényeg az hogy ez is engem igazol. Lehet a mongol seregben is volt nehézlovasság de többségében könnyűlovas taktikát alkalmaztak."

Már hogy igazolna téged az, hogy bekerítették a tábort és a leszerelt katonákat legyilkolták? Ember, gondolkozz már. Nem "lehet", hogy volt nehézlovassága a mongoloknak is, hanem pontosan tudjuk feljegyzésekből, hogy a mongol sereg fele nehézlovasság volt. Máshogy nem tudtak volna mást, csak gerilla harcmodort folytatni.

"Egy olyan nagyobb döntő csata nem volt ahol a magyar lovagsereg győztesen került ki az oszmánok ellen."

Már elmondtuk, hogy az oszmánoknak a korhoz képest a legfejlettebb hadserege volt. Ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a nehézlovasság rossz volt. Elavultnak elavult volt. De, amúgy Nándorfehérvárral mi van? Az valamiért nem számít?

"Ismerem. A török taktika része volt hogy az ágyuk és puskákkal felszerelt janicsáralakulatok elé csalják a magyar nehézlovasságot. Tehát nem áttörés volt magyar részről hanem besétáltak a csapdába. A csata 2 óra alatt véget is ért a magyar sereg teljes megsemmisülésével."

Ez szintén nem az egység gyengeségét, hanem a vezetők inkompetenciáját mutatja. Milyen rosszak voltak ezek a lovagok, még az ágyútűzet sem tudták kivédeni :D .

Az eredeti kérdésre visszakanyarodva nem erőltették, addig használták, amíg elavultnak nem számított, egészen addig pedig sikeresen használták, a mórok, szaracénok ellen például. A te véleményed szerint mit kellett volna használniuk a puskapor széleskörű elterjedéséig?

"Lényeg az hogy a magyarok lovagi harcmodort alkalmaztak ami alul maradt a mongolok vegyes összetételű seregével szemben."

Kiderül, hogy nem volt igazad, akkor máris nem lényeges, csak az amit te mondasz ugye? El mondom mégegyszer: A mongolok rajtaütöttek a leszerelt katonákon, tehát, nem történt szemtől szembeni külzdelem. Ami szemtől szembeni külzdelem volt a Muhi csatában azt a magyarok pedig megnyerték a hídon. És még amit most tartasz lényegnek sem igaz, ugyanis a magyarok is vegyes hadsereget használtak, nagy hangsúly volt például a számszeríjászokon.

"Ami elavult az egyben rossz is. :)"

Jó, akkor elavultak/rosszak voltak akkorra.

"A mórok, szaracénok ellen sem volt sikeres. A közel-keleten a keresztes hadjáratok összességében sikertelenek voltak."

Ez viszont egyszerűen csak nem igaz. Az első keresztes hadjárat önmagában sikeres volt, mindössze nem tudták később megtartani a megszerzett területeket. A második egy katasztrófa volt, a keresztények sorra árulták el egymást. A harmadik szintén sikeres volt, többször is visszaverték Szaladin támadásait, több erődöt is elfoglaltak, egészen Jeruzsálemig jutottak, ahol Szaladin békét ajánlott, amit a III. Richárd elfogadott. Végül a törökök verték meg őket 100 évvel később. A szaracénokat pedig kiverték Ibériából.

"Mindenképpen professzionális hadsereget a különböző fegyvernemek kombinációjával."

Sok helyen használták ezt. A nehézlovassághoz, gyalogság is társult, meg íjászok. A ptofesszionális hadseregek pedig a svájci őrökkel, spanyol terciókkal, német landsknechtekkel jelentek meg. A középkori hadseregekben ritkán volt a nehézlovasság a többség, tehát az általad említett "lovagseregek" nem is léteztek

Világszerte használtak nehézlovasságot, a mongolok is nagy hangsúlyt fektettek rá. A japán szamurájok szintén nehézlovassági alakulat volt, annyi külömbséggel, hogy ők íjat is használtak lóról. Még a 19. századra is megmaradtak, a curiasserek, dragonyosok, vértesek formájában. Azt állítani, hogy en bloc ez az egység rossz volt nem túl reális.