Mivel magyarázható, hogy a fiatalok többségét nem érdekli a politika?

Azért mert a politikáról vitatkozni kívülállóként meddő és felesleges időtöltés. Már 15 évvel ezelőtt, mikor én voltam fiatal akkor is látszott, hogy a hatalmi elit tili-tolija amit politikának neveznek. Senkinek nem érdeke odafent, hogy változzon bármi is. Bejutni haveri alapon lehet, hozzáértők maximum az idióták parancsait teljesíthetik arrafelé. Elmondhatod a véleményed, csak nem érdekel senkit. Az nyer aki többet ígér és jobban bohóckodik. Nálunk most azért sem nagyon érdekes a téma mert sikerül bebetonozni magát az egyik pártnak kb örökre a hatalomba.

Van pár téma amiről egyszerűen nem érdemes barátokkal beszélgetni ha továbbra is barátokat akarsz. Évek óta ismert normális emberek teljesen kifordulnak magukból ha nem ugyanazt a bálványt imádjátok a TVben.

Az emberek érdeklődése, vitakészsége, sőt témaválasztása is nagyon sok mindentől függ. Mindenekelőtt az otthoni neveltetéstől, a környezeti hatásoktól, továbbá attól a tapasztalattól, hogy miképpen reagálnak a vélekedésükre.

Nem igaz, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Viszont különbség van aközött, hogy valakit a politika érdekel, vagy erről beszél is, vitázik is. Egy 16-25 éves fiatalt természetes, hogy egy csomó más sokkal inkább érdekli, de ebből nem következik, hogy a politika nem. Csak hátrébb van a rangsorban. Ez a normalitás. De hogy milyen sokakat érdekel, mutatja e fórum, ahol rengeteg - néha naiv - érdeklődés van: mit gondoljak, mit tudni, mindjárt szavazni fogok, meséljetek. Százával van ilyen típusú kérdés.

Ma nemcsak a fiatalok, az idősebbek is ódzkodnak politikai témáról vitatkozni, és ennek oka roppant egyszerű. A kormánypropaganda évek óta sulykolja, hogy azt kell gondolni, amit a kormány mond, aki mást gondol, idegenszívű, nemzetgyűlölő, hazaáruló, és hasonlók. Nagyon sok ember gondol mást, de nem szeretne magára venni ilyen jelzőket, inkább nem mond semmit. A kormánypolitika olyan mértékben megosztó, hogy politikai kérdéseken fiatalkori barátságok hullnak szét, családok, rokonság válnak ellenségekké. Az emberek jó részében él a természetes érzés ennek abnormitásáról. Védekezni egyféleképpen tudnak, nem beszélnek. Ez valójában nagyon káros, mert a hatalom tetszés szerint tobzódhat, célját elérte, az összefogás, közös cselekvés lehetetlen. Akkor is, ha a cél, a gondolat közös, hiszen ez ki sem derülhet, ha nem beszélünk róla.

Van még egy probléma, ami itt nagyszerűen látszik. Az oktatás tönkretételéve, módszeres megcsúfolásával elképesztő mértékben nő a butaság. A buta embernek is van egy fontos emberi alaptulajdonsága, sikerekre vágyik. Ez neki ilyen közegben nem adatik meg, hacsak... Hacsak nem hisz a propagandádnak, és harsogva, erőszakosan fel nem lép. Nőtt a testépítők tábora. Nem az egészség megőrzésének érdekében. Hanem azért, mert a buta embert erőszakosra nevelik, sikert a fizikai bántalmazásban ér el. ÉS így az erőszak, a gátlástalanság, az ostobaság közszemléletté válik. És kinek van kedve megveretni magát, ki megy szembe a "közakarattal"? Jó érzésű ember nem. Nem mutatja, hogy érdekli a politika. Tessék megnézni az itteni válaszokat, miféle minőségűek. Tessék megnézni a megosztó kérdéseket, minden válasz erősen le van pontozva. Jön a buta ember és pontoz. El se olvassa, ha nem azonos az ő nézetével, mínuszt neki! Mindegy mi a válasz, melyik oldalról jön. Mindegyiknek nő az ellentábora a butaság között.

Az ilyesminek egyetlen ellenszere van. Nem kell törődni vele, beszélni kell, és főleg összefogni mindenkinek, akiről kiderül, még van önálló gondolata. Mindegy, melyik oldal! Mindenütt vannak jó és rossz elképzelések. A jó érvényesülésének, a rossz elfelejtésének egyetlen lehetősége, ha egymást elfogadva beszélünk róla. Én például sose nézem, fideszes, jobbikos, mszp-s, lmp-s, vagy miféle. Csak az számít, mit mond. Ha értelmeset, hozzáteszem a magamét, és dűlőre juthatok bárkivel. Ha ostobaságot, maximum taníthatom, ha hagyja még.