Miért nem akarnak sokan egységes Európát?

Miért kellene összefogni ellenük?

Kína és az USA nem fenyegeti Európát, utóbbi a legtöbb uniós tagállamnak szövetségese is (az EU 28 tagállamából 23 NATO tag).

A nagy európai birodalom, az Európai Egyesült Államok kialakításának több okból is alacsony a támogatottsága. A nemzetek féltik függetlenségüket, az emberek jobban szeretik ha maguk dönthetnek a sorsukról, politikáról, mintha egy távoli központból akarják eldönteni, hogy mit kellene tenni. Ezért terjedtek el az utóbbi évtizedekben a nemzetállamok, területi autonómiák és a politikában általában a decentralizáció volt a jellemző Európában. Persze a központosításnak is lehetnek előnyei, például a közös európai pénz, közös monetáris politika gazdasági előnyei, ugyanakkor itt is megmutatkozott, hogy ennek komoly hátrányai is lehetnek. Történelmi, gazdasági, társadalmi okok miatt nagy érdekellentétek alakulhatnak ki a külpolitikában, védelmi politikában, monetáris politikában, belpolitikában ami szétfeszítené a föderációt.

Például az utóbbi években, évtizedekben ilyen vitás kérdések voltak az iraki háború, líbiai háború, afrikai beavatkozások, egyes uniós tagállamok elkötelezettek voltak ezek mellett, mások határozottan elutasították. Hasonlóan vitatott tagállamonként, kormányonként az atomfegyverek és atomenergia megítélése, valahol be vannak tiltva, máshol fejlesztik, nem akarnak lemondani róla. Az Oroszországhoz fűződő viszonyban is nagy különbségek vannak. Ha a monetáris politikát nézzük, vannak tagállamok melyek eleve nem is hajlandók feladni saját pénzüket és nem kívánják bevezetni az eurót. Az euróövezeten belül is konfliktusok lehetnek az árfolyam, kamatláb meghatározásában, mivel más lehet az érdeke a legfejlettebb, legversenyképesebb tagállamoknak és más a déli, keleti államoknak.