Finnugor vagy hun származás?

"ma 21:14"

nem nekem az az észérvem hogy a nyelvészek világszerte kategorikusan a finnugor nyelvcsaládba sorolják a magyart. Van rengeteg tanulmány, lehet olvasgatni. Ezek észérvek, a tiéd csak maszlag.

„Magyarellenes körök: mindenki, aki az utóbbi évszázadokban itt uralkodott, tehát a Habsburgok (ők találták ki a finnugor mesét), majd az oroszok, most pedig a... nem írom le, mert egyrészt kitörlik, másrészt abba kapaszkodnál bele. ”

Nekem megírod privátban?Nagyon kíváncsi vagyok.

#32 Volt szerencsém hasonló erőltetett levezetéseket olvasni. Pl. olvastam ilyet, hogy Emese neve, ami ugyebár anyácskát jelent, a finnugor "em" szóból származik, aminek a jelentése szopni, szoptatni. Mit ad isten, ez a szó törökül "emmek", ahol az igazi szótő "em", a -mek a főnévi igenév képzője.

Vagy a szokincshalo.hu pl. az anya és az atya szavakat is finnugor/uráli eredetűnek veszi. A török ana és ata szavakkal való hasonlóság nyilván a véletlen műve.

A legnagyobb kedvencem a ház szó: "Ősi finnugor örökség: osztják kat, mordvin kud, finn kota, észt koda (‘ház, kunyhó’)." Még véletlenül sem német Haus, annak ellenére, hogy az őshazában még a házat, mint olyat, nem is ismertük.

" ma 16:49"

Legyél nagyfiú és tiszteld meg a nagyérdeműt azzal, hogy adsz forrást is az agymenésedhez. A ház szó nagyon is jól mutatja hogy laikus vagy, akár tettszik neked akár nem.

olvasgass, remélem értelmezni is tudod majd amit látsz és nem vágod rá hogy angol mert abban is van d betű.

[link]

#35, 36, 37

Bocsánat, hogy beleszólok.

A „szopik” nosztratikus eredetű (és érdekes módon hiányzik a többi uráli nyelvből): [link]

Ahogy az „emlik” is (uráliban és altajiban is megvan): [link]

Az „anya” szintén (uráliban és altajiban is megvan): [link]

Az „apa” szintén (uráliban és altajiban is megvan): [link]

De még az atya is (ez a többi uráli nyelvből megint hiányzik): [link]

A „ház” szó nem tartozik az alapszókincshez (nem véletlenül nem szerepel a Swadesh-listában sem), így eredetének nincs különösebb jelentősége. De egyébként azt is nosztratikus eredetűnek tartják, bár ez bizonytalan, mert egyes nyelvekben jelentésváltozást is feltételeznek (bár szerintem hasonló szóról beszélünk, amit az adatbázis hibásan összevon). De nagon valószínű, hogy a mai angol „house” és a német „Haus” szintén ugyanabból a nosztratikus szóból vezethető le, mint a magyar „ház” vagy a finn „kota” szavak. Sajnos a Starling adatbázisából az angol és német house/Haus szó etimológiája hiányzik, de nyilván ez az adatbázis sem lehet tökéletes.

[link]

Máshol is bizonytalan etimológia szerepel ezeknél, de az itt szereplő rekonstruált proto-germán alak abszolút illik a nosztratikus alakhoz.

[link]

#36: A nyesttel nagyon óvatosan kell bánni, mert az az egyik legelfogultabb áltudományos blog (mivel valóban tudományos eredményeken alapuló, de logikailag hibás feltételezéseket kezelnek bizonyított tényként). A bejegyzéseik igen egyoldalúak, ha az ember észérvekkel vitába száll velük, akkor neked esnek (persze nem tudományos érvekkel, hanem személyeskedve), esetleg azt mondják, hogy nyiss saját oldalt és írd le ott a véleményed, mert ők erre ott nem kíváncsiak. De amit írsz, azt persze nem tudják megcáfolni észérvekkel. Amit a szabályos hangmegfelelésekről linkeltél, az egy viszonylag korrekt cikk egyébként (tőlük főleg az), de a kivételekről valahogy megfeledkeznek.

Továbbá arról is, hogy a szabályos hangmegfelelés is lehet véletlen következménye 1-1 szónál, és ha még jelentésváltozást is megengedünk, akkor egyre könnyebb lesz mesterséges etimológiákat kreálni a szabályos hangmegfelelésekre, csak megfelelő szinonímaismeret és türelem kell hozzá. Hiszen a nem tetsző alakot bármelyik nyelvben kicserélhetjük egy sémába illő alakra, amelynél belemagyarázzuk a jelentésváltozást.

OFF: Délelőtt a nyest egy másik posztjukat részletesebben is kielemeztem, ide is bemásolom:

Pl. [link]

A finnugor „elmélettel” kapcsolatban leírja, hogy tudományos értelemben nincs ilyen, majd a következő mondatával lényegében pont azt támasztja alá, hogy miért kellene mégis elméletnek hívni („A tudományban az elmélet egy olyan feltevésrendszer, mellyel tapasztalati tényeket magyarázunk”). Aztán azt írja, hogy a finnugor „elmélet”-ről laikusok szoktak beszélni, de ha ez igaz lenne, csak azt bizonyítaná, hogy a laikusok jobban tudják, hogy mit jelent a finnugorizmus, mint maguk a kutatók. Később megemlíti, hogy a nosztratikus elmélet a finnugor elméletet terjeszti ki, lényegében nem is hoz fel ellene semmilyen érvet (nem is tudna, mivel ugyanazzal a módszertannal dolgozik), majd pár sorral lejjebb már arról beszél, hogy ezek az elméletek mind „finnugorellenesek” (de szerintem maga sem tudja, hogy miért lenne pl. az urál-altaji vagy a nosztratikus elmélet finnugorellenes; de azt sem, hogy ha a finnugor elméletet nem lehet elméletnek hívni, akkor a finnugoellenes elméleteket miért lehet). Később is összevontan ír minden „finnugorellenes” elmletről, hogy nincs mögöttük semmiféle tudományos elképzelés, holott ez pl. a nosztratikusra nem igaz. Aztán végül mégis a gyökelméletet hozza fel ellenpéldának. A cikk hangneme szintén figyelemreméltóan elfogult, a valódi tudományban viszont nincs helye elfogultságnak, csupán tudományos érveknek. A cikk „zseniális zárómondata”:

„„Az expedíció a finnugor rokonságot sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudja.” Arra számítottam, hogy a hölgy csalódni fog, de erről szó sem volt. Ragyogó arccal fordult a mellette ülőkhöz: „Na, hallottad? Nem tudja megerősíteni!””

Ha pl. hun-magyar rokonságról lenne szó, akkor pont a finnugor nyelvészek az elsők, akik

azt hangoztatják, hogy „Na, hallottad? Nem tudja megerősíteni!”. Elfelejtve, hogy ez nem is elsősorban nyelvészeti kérdés. De az urál-altaji nyelvcsaládot is azért vetik el, mert ugye „nem tudták eléggé megerősíteni”.

A sátor finnül teltta, törökül çadır. A török yurt szó jelentése otthon, szállás. Ugyanez finnül koti.

Egyértelmű a finnugor eredet, nem? :)