Magyar származás elmélet, finnugor, turáni?

Nem akarok belemenni a "vitába", mert ez nem is vita, hanem mindenki vagdalkozik és a saját vélt igazságát hangoztatja.

Csak két megjegyzésem lenne a turbómagyaroknak.

1. a középkori kódexek, amikre szerettek hivatkozni, általában geszták, pl. ilyen Anonymus műve is, ami nagy hatással volt a későbbi kódexekre. A geszta az nem történetírói műfaj, hanem szépirodalmi. Anonymusnak fogalma nem volt sem a hunokról, sem a honfoglalás-kori magyarokról, a saját korának politikai viszonyait vetítette vissza a kitalált meséjébe, és a szereplőinek is saját korabeli népszerű neveket adott. Pl. Csaba királyfi... semmilyen V. századi forrás nem erősíti meg ilyen személy létezését, a Csaba egy 13. századi népszerű magyar név volt. Vagyis ez a személy fiktív, kitalált. Ugyanez igaz a 7 törzsfő nevére is, de igaz arra, hogy románok ellen harcoltak Árpádék (amire a románok szeretnek hangoztatni, hogy lám, ők itt voltak már a magyarok előtt is!)...

A kódexeket kritikával kell kezelni, nem szó szerint.

2. A nyelvrokonságról... Ebbe nem fogok belemenni, mert ez itt a hitvita kategóriája. De annyi a lényeg, hogy a nyelvrokonság nem arról szól, hogy hány közös szavunk van más nyelvekkel! Valaki írta, hogy alig van a magyarban finnugor szó, ezért nem is vagyunk velük rokonok... Ez hülyeség, a nyelvrokonság nem a szavak hasonlóságáról szól! Egészen más, sokkal bonyolultabb és laikusok számára kiábrándító tudományos alapja van két nyelv rokonságának. És természetesen a genetikai rokonság (aminek egy nép kapcsán semmi értelme nincsen) és a nyelvrokonság között különbség van, nem érdemes összezagyválni a kettőt. Sőt, a kulturális rokonság és a nyelvrokonság sem ugyanaz a kategória. Két nép kultúrája lehet hasonló attól függetlenül, hogy a nyelvük nem rokon - és két nép nyelve lehet rokon attól függetlenül, hogy a kultúrájuknak semmi köze egymáshoz.

Vagyis: attól függetlenül, hogy MA, a 21. században elég sok kulturális különbség van a finnek és a magyarok között, mindkét nép nyelve a finnugor nyelvcsaládba tartozik, ha tetszik, ha nem. (Megjegyzem: a törökök és a magyarok között még nagyobb a különbség kulturálisan, de érdekes, ezt egyik turbómagyar sem firtatja...)

A másik pedig, hogy a finnekkel kb. 4000 évvel ezelőtt volt közös a nyelvünk. Sokan, akik azzal jönnek, hogy semmit nem lehet érteni a finn nyelvből, és nincs is közös szó, szerintem nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen hosszú idő! Akkor alkotott a magyar és a finn nyelv egy alapnyelvet, amikor még az ókori egyiptomi birodalom létezett!

A szlávok vagy az újlatin nyelvek hellyel-közzel megértik egymást (de már ők sem nagyon). De ezek a nyelvek kb. 1200 évvel ezelőtt váltak el! És azért már így is vannak különbségek, amik a megértést akadályozzák. Hát 4000 év ennél sokkal több! Természetes, hogy semmilyen látható, érzékelhető jele nincs a magyar és a finn nyelv rokonságának legalábbis egy laikus számára. A nyelvészet viszont tudományos módszerekkel ki tudja mutatni a rokonságot.

21/21, ma 13.17:

“mindenki vagdalkozik és a saját vélt igazságát hangoztatja.”

Szerintem mindenkinek jogában áll véleményt nyilvánítani. Egyetértened nem kell vele, de nehogy már baj legyen, hogy nem csak a te véleményed létezik.

“Csak két megjegyzésem lenne a turbómagyaroknak. “ Ez már inkább vagdalkozás, turbómagyarozás nélkül nem megy?

1. “a középkori kódexek, amikre szerettek hivatkozni, általában geszták” De nem mind. És senki sem állította, hogy ezek bármit is bizonyítanának. De azért ez is egy szempont a sok közül. Az augsburgi csatát sem szokták megkérdőjelezni, pedig arra sincsen semmilyen valós bizonyíték, mégis mindenki úgy kezeli, mintha történelmi tény lenne.

“A kódexeket kritikával kell kezelni, nem szó szerint. “ Ez így ebben a formában igaz.

“2. A nyelvrokonságról...”

„Egészen más, sokkal bonyolultabb és laikusok számára kiábrándító tudományos alapja van két nyelv rokonságának.”

Igen, és ugyanezen az alapon hasonló súlyú nyelvészeti érvek szólnak a magyar-török, illetve a finnugor-török rokonság mellett is, de ezt már feljebb leírtam.

“És természetesen a genetikai rokonság (aminek egy nép kapcsán semmi értelme nincsen) és a nyelvrokonság között különbség van, nem érdemes összezagyválni a kettőt.”

Ezt inkább a finnugoristák szokták, mikor ősnépről és őshazáról beszélnek. Mert ez pontosan a 2 rokonság összemosása.

“ Sőt, a kulturális rokonság és a nyelvrokonság sem ugyanaz a kategória. “ Ez is igaz ebben a formában, de ezek összemosása sem csak a “turbómagyarokra” jellemző.

“A másik pedig, hogy a finnekkel kb. 4000 évvel ezelőtt volt közös a nyelvünk.” Ez spekuláció. A nyelv változásának dinamikája egyedül az indo-európai nyelvcsaládnál ismert (ha egyáltalán), és ott is csak részlegesen és rövid távon, más nyelvcsalásoknál a folyamat akár sokkal gyorsabb és lassabb is lehetett. Így óvatosan kell bánni az időpontokkal. Nyilván valakinek ez a kutatási területe, hogy matematikai formulákat dolgoz ki, hogy ősnyelvek szétválási időpontját határozza meg, és nem is haszontalan a dolog, de azért ezt is kezeljük a helyén. Vagy sikerül eltalálni, vagy nem. Ráadásul a finnugor mellett a török rokonságot is figyelembe kell menni, mivel pl. a 2 nyelvcsalád személyes névmásainak azonossága a legjobban az urál-altáji-elmélettel magyarázható (és számos más érv is mellette szól ezen kívül is). És akkor más ősnyelvre kellene visszavezetni.

„Természetes, hogy semmilyen látható, érzékelhető jele nincs a magyar és a finn nyelv rokonságának legalábbis egy laikus számára. A nyelvészet viszont tudományos módszerekkel ki tudja mutatni a rokonságot.“ De vannak érzékelhető jelek, ld. általános iskolai tananyag: szabályos hangmegfelelések, számnevek azonossága, stb. De ugyanilyenek a töröknél is vannak, amik akár még jövevényszavak is lehetnének, ha nem az alapszókincsben lennének nagy számban. Mivel azonban vannak későbbi török jövevényszavaink, így a kettőt szeretik egybemosni a nyelvészek, de ez súlyos hiba. A Swadesh-listát sem véletlenül találták ki, az legalább valamennyire objektív. De amíg a finnugorista nyelvészek csak azt hajlandók alapszókincsnek tekinteni, ami finnugor, míg a nyelv ugyanazon ősi rétegében található törökkel rokon szavakat jövevényszónak tartja, a finnugorral és törökkel is rokon szavakat pedig egyértelműen finnugornak, addig nem várható, hogy tisztuljon a kép. A tudomány attól tudomány, hogy nem enged meg kettős mércét. Az a kutatási terület, amely az eredményeit csak erős feltételezések, csúsztatások és kettős mérce árán tudja igazolni és fenntartani, nem tekinthető komoly tudománynak.