Csak engem aggasztanak a mai fiatalok?

Adócsökkentésről:

egyszerű példa: van 1000 forintod, amit el szeretnél költeni

vegyünk mondjuk egy bort 750ft + 250ft áfáért

adócsökkentés után:

750ft + 150ft áfa = 100 forint marad

100 forintból vegyünk egy csokit

adócsökkentés után nőhet a fogyasztás, mivel nő a fogyasztás nagyobb az igény a termékekre

ezt szorozd meg 5-8 millióval...

a megnövekedett igények miatt új munkahelyek nyílnak, mert növelni kell a termelést

nő a pénz vásárló ereje, nő a jólét

A tizenéveseknél teljesen természetes, hogy azt hiszik, mindenben nekik van igazuk. Szerintem amiket felsoroltál, azokkal nagyrészt nincs probléma, életkori sajátosság, hogy a tinédzserek okoskodnak. Majd kinövik.

Az igazi gondok ott kezdődnek, hogy manapság sok gyerek el van kényeztetve, nincs jobb dolguk otthon, mint tévézni és internetezni. Nem azzal foglalkoznak, hogy műveltek és értékes emberek legyenek (ez ezen az oldalon is meglátszik sok ember helyesírásán), hanem a bulikkal, diszkóval, szexszel, mert ezt sugározza a média. Az a menő, aki minden hétvégén síkrészegre issza magát vagy betép, aki pedig olvas, tanul, esetleg segít otthon a háztartásban, az stréber, idióta meg nem tudom, mi.

Valami nagyon nagy baj van a világban... És ez leghamarabb a fiatal generáción ütközik ki, ők a társadalom tükre.

A fogyasztói társadalom, és a szabad verseny egy olyan világot teremtett nekünk, ahol a Pénz a minden, és ha nincs pénzed, akkor értéktelen senki, "lúzer" vagy. Azok a fiatalok, akik szegényebb családba születtek, állandó komplexusokkal küszködnek a mindennapokban. Ők azok, akik aztán a szélsőségesebb, radikálisabb hangvételű pártban láthatják a "szebb jövőt".

Az, hogy legtöbbjük nem képes az értelmes vitára, az az életkorukból adódik. Az pedig, hogy ha elfogynak az "érveik", akkor sűrű anyázásba kezdenek, az annak "köszönhető", hogy tudatosan beléjük lett nevelve, hogy övék a "Legfelsőbb Tudás", és mindenki más "agymosott". (Tehát bármilyen jól érvelsz is, te akkor is csak a média által belédprogramozott lózungokat hangoztatod.)

Az is életkori sajátosság, hogy úgy érzik, az ő dolguk megváltani a világot. Egy nemzetben gondolkodó párt, akinek saját zenekarai, jelképei, és persze elvei vannak, az nagyon erős csapatformáló erő tud lenni, ahová a valahová tartozni akaró fiatal szívesen csatlakozik.

Van nekünk egy médiánk, amely képtelen valódi értékeket sugározni. (Elég csak a Mónikára, vagy a minden esti kötelező félmeztelen celeblánykákra gondolni.) Van egy beteg, pénzközpontú társadalmunk, ahol közel sem az jut előbbre, aki sokat dolgozik, hanem az, aki képes ügyeskedni, másokon átgázolni. Van egy korrupciós botrányokkal teli, egymásra mutogató, egymást pocskondiázó politikai elitünk. És van mellette egy összeomló gazdaságunk, tele hitelekkel, amelyeket még az unokáink is fizetni fognak.

A mai felnőttek felelőssége, hogy a fiatalok teljesen össze vannak zavarodva. Mi alakítottuk ki ezt a beteg, valódi értékeket nélkülöző világot. A mi felelősségünk, hogy eltávolodtunk a gyerekeinktől, hogy rossz értékrenddel fertőztük meg őket. Csak a saját fejünket verhetjük érte a falba...

A magyar társadalom nem volt még elég felnőtt a demokráciához. A legtöbb ember szereti, ha megmondják neki, hogy mit tegyen, és cserébe csak normális életre vágyik. Így lehetséges az, hogy sokaknak egyáltalán nem elrettentő ötlet a diktatúra. Egyrészt, mert maguk sem tudják, mi is az valójában, másrészt pőedig azért, mert vágynak már arra, hogy valaki megmoindja nekik, hogy mi a helyes, és mi a helytelen. (Mananpság ugyanis ehhez már komoly intelligencia szükségeltetik, mivel ebben az országban sajnos mindig, mindent meg tudnak magyarázni nekünk...)

"Csak engem aggasztanak a mai fiatalok?"

Nem. Egy bizonyos életkor felett az ember kezdi nem érteni a "mai fiatalokat", és ha megfeledkezik erről a szabályról, akkor elkezd olyan pesszimista elmélkedésekbe belemenni, mint te.

Már az ókori Egyiptomból előástak az "ezek a mai fiatalok"-ra panaszkodó írásokat, szóval ez egy általános jelenség. Én a magam 29 évével szintén elég értetlenül szemlélem a mai 16-17 éveseket, viszont pontosan tudom, hogy amikor 16 éves voltam, nyilván ugyanilyen aggasztóan hülyének és érthetetlennek tűntem az akkori 29 évesek számára.

Ha jó az emlékezőképességed, vagy fiatal korodban vezettél naplót, akkor vedd elő és nézd meg, milyen riasztóan primitív módon gondolkodtál 16 éves korodban. Én is nagyokat szoktam röhögni a saját 16 éves kori elmékedéseimen. Kicsit olyanok, mint az itteni jobbikzombik sablonos demagógiája.

Persze ott kezdődnek a bajok, amikor valaki szellemileg 16 éves marad. AZ tényleg baj.

Amiket írsz, azok egyébként nem a mai fiatalok jellemzői, hanem a fiatalság ilyen.

Aki 15-20 éves, az nem lehet művelt (nem volt ideje olvasni), persze, hogy szó szerint szajkózza az üres szlogeneket. Érveléstechnika? Ahhoz, hogy valaki képes legyen érvelni és objektívnek lenni (azaz képes legyen, és főleg: igénye legyen az igazságot tudni és nemcsak az egóját védeni), fejlett jellem kell, olyan erkölcsi tulajdonságok, mint alázat és pártatlanság. Egy 18 éves ember egész más harcokat vív, ő még az alulfejlett kis egóját igyekszik minden módon hizlalni és védeni a sérülésektől. Semmi sem áll távolabb egy ifjú titántól, mint a színvonalas érveléshez szükséges objektivitás. Ami a katonaságot illeti, minden fiú "tűzoltó és katona" akar lenni, ebben semmi furcsa nincs. A világmegváltó gazdasági tervektől szintén nem kell félni. Amelyik közgázt tanul majd, az elfelejti a hülyeséget, amelyik nem felejti el, az nem lesz közgazdász és nem kerül döntési pozícióba.

"Bár szerencséjükre sose éltek diktatúrában, arról beszélnek, hogy a demokrácia rossz" - tipikus ifjútitán jelenség. Nem tudtad, hogy minden politizáló tizenéves vagy fasiszta, vagy kommunista, és a szemükben unalmas szürke birka az, aki nem szélsőséges? Ez is életkori sajátosság, nem kell tőle félni.

Szóval nem kell félni a fiataloktól. Te is voltál fiatal, és pont ilyen voltál (persze lehet, hogy másban nyilvánult meg a szélsőségességed és a dacosságod).

Én 15 lány éves vagyok és agyilag azért "érettnek" tartom magam.Eléggé sok rossz dolgot éltem már meg és ezek hatására az a célom hogy jó életem legyen.Szeretnék megtanulni angolul ezért már tettem is lépést,heti 12órában tanulok angolt.A suliban probálok jól teljesíteni és tanulni utálok de csak ezzel tudom elérni a célom.A feladataimat próbálom 100%-osan teljesíteni.A körülöttem lévők nagy része sz*rik mindenre bejár a suliba és alszik órákon vagy hülyéskedik.Őket nem nézem le,mert nekik biztos más kicsapongó céljaik vannak,csak kicsit zavar hogy órán másokat nem hagynak tanulni.Nem tartom magam strébernek ,nem vagyok az aki a nap 24órájában tanul és művelődik.Mindenkivel barátkozok aki számomra szimpatikus.

Amúgy én is szoktam káromkodni és ezért nem okolom a szüleimet.A suliban ilyen környezetben nősz fel, nagyvilágban ezt hallod, valamennyire e szerint változol meg.És igazából politizálok is néha mert amikor látom a híradóban hogy megint emelik ennek annak az árát akkor felháborodok,mert ez a családra is kihat és nem vagyunk gazdagok és minden forint számit.Lehet Kérdező te általánosítod az utcán látott lézengő kölyköket a tinédzserekkel(vagyis inkább magával a fogalommal)

Egy csomó tizenévesre én is negatív véleményekkel vagyok de szerencsére normális barátaim vannak és tudom hogy vannak még hozzájuk hasonló emberek itt Magyarországon.Nekem nincs bajom a magyarságommal,szerintem nincs miért szégyenkeznem.

A mai fiatalok tudnak beszélni csak nagyon sok küönböző beszédstílus van ami mondjuk nem megszokott pl. egy 60-70éves embernek.Érveléstechnikához meg annyit hogy valakinek jobb valakinek rosszabb.

Egy gyereket nem mindig a szülő ront el hanem talá a környezete meg akiket a barátainak hisz.

Nekem ennyi a véleményem erről.

A válasz megírásának időpontja: ma 13:43

Miért érzed magad felogosítva arra, hogy egy egész csoport felett ítélkezz?

Bár én már messze nem vagyok tini, de én teljesen jól kijövök ezzel a korosztállyal. A kiindulópont mindig az, hogy el kell fogadni őket olyannak, amilyenek, és ha te tiszteled őket, ők is tisztelni fognak téged és meg is hallgatják a véleményedet. Igazuk van azoknak, akik arra utaltak, hogy a felvetett problémák életkori sajátosságból is adódnak. De szerintem nem csak abból, és ennyiben osztom a kérdező aggodalmait. Én három olyan dolgot látok, ami az életkori dolgoktól függetlenül probléma:

a) Az iskolai oktatás színvonala, hatóköre borzalmasan gyenge. Ma a fiatalok elemi történelmi, alkotmányjogi és műveltségi ismereteket nem kapnak meg. Mivel nem tudják, mi az, hogy jogállam, hogy emberi jogok, hogy jogbiztonság stb., így ezeket nem is értik és nem tisztelik. Helyette tényleg tele vagyunk ilyen ökörségekkel itt ezen az oldalon is, hogy legyen diktatúra, legyen királyság stb. És látom a stílusból, hogy ezeket többnyire tinik kérdezik. Na ők felnőtt korukban sem fognak erről többet tudni és tényleg veszélyt jelentenek a demokráciára és a szabadságra.

b) Az oktatás hiányosságaitól függetlenül természetes jelenség is az, hogy pár generáció alatt elszáll a történelmi tapasztalat. Aki még élt a Szálasi- vagy a Rákosi-korszakban, de akár a kádárizmusban is, vagy legalább még a szüleitől hallott ezekről, az nem fogja visszakívánni a diktatúrát. Akinek akár csak a barátját is elvitték egy koncentrációs táborba, az nem fogja harsogni, hogy nem is volt holokauszt stb. Ma már ezek teljesen természetesen elhangzanak, már rá se igen csodálkozik senki.

c) Magyarországon egyébként is egy elképesztő agresszív stílus van, az emberek nem tisztelik egymást semennyire, és ez a rossz tulajdonság az új nemzedékekben már felerősödve jelentkezik. Itt az az élettapasztalat, hogy csak úgy tudsz megélni, ha legázolsz másokat, ez jön le a filmekből is, ez is elég ijesztő.