Mi ez a nagyon erős, mélyről jövő hazaszeretet?

Sokan azt gondolják, hogy mások csak szajkózzák a múltunk hibáit. De ahogy a tanár is, egy pszichológus is, de még egy orvos is felhozza sokszor a hibáidat, rossz szokásaidat, azt azért teszi, hogy te abból tanulj, vagy változtass az életeden. Azért teszik ezt, mert törődnek veled. Azért teszik, mert még nem tanultál belőle, és még mindig a régi rossz szokások rabja vagy.

Amíg sokan azt mondják, hogy a Hideg napok nem történtek meg, addig sokan fogják szajkózni azt. Amíg sokan nem értik meg, hogy hova vezethet egy nép kollektív gyűlölete, addig szajkózni fogják a kitelepítéseket, a numerus clausust és zsidó holokausztot. Amíg sokan azt hangoztatják, hogy Felvidéket a szlovákok „elrabolták” a magyaroktól, addig szajkózni fogják, hogy a Magyar Királyság nemessége nem adta meg azokat a jogokat a Királyság többi nemzetiségének, amikkel a magyarok rendelkeztek. Amíg sokan azt mondják, hogy inkább mennének vissza a kommunizmusba, addig sokan fogják szajkózni a csengőfrászt, a koncepciós pereket meg az ÁVH-t. Azaz amíg az emberek nem néznek szembe ezekkel a hibákkal (és valóban szembenéznek, nem csak a „jóvanna, ééértem” felkiáltással szabadulnának a témától), és nem tanulnak a magyarok történelem során elkövetett hibáiból, addig azokat a hibákat „szajkózni” fogják.

Nem vagyok politikus, csak nem vagyok híve az árokásásnak. A buzgó, vak érzelmeket nem tudom elfogadni, legyen az jobb- vagy baloldali, legyen az „magyarimádat” vagy „külföldimádat”. Lásd reálisan a dolgokat, lásd az igazat!

Ha az ATV-n azt mondják, hogy igen, a magyarok kivégeztek igazságtalanul több tízezer zsidót/szerbet/szlovákot/stb…, és ezt alá tudják támasztani, és igazuk van, akkor el kell fogadni, hogy a magyarok is követtek el hibákat. Ez nem a hazaszeretet hiánya. De ha azt mondják, hogy a kommunizmus alatt mindenki boldog volt, akkor meg nem kell elfogadni, még ha magyarok is mondják az akkori Magyarországról. Ez igaz a kuruc.infora is. Ha azt írják, hogy Felvidéken csak magyarok laktak, a szlovákok soha nem voltak ott, akkor az hazugság, hiába mondják magyarok az akkori Magyarországról.

És nem vonom kétségbe az érzéseidet. Csak lásd, hogy a szerelem nem egyenlő a szeretettel. Ugyanis csak a szerelem lehet vak, az sokkal intenzívebb, egy idealizált kép irányába kifejezett érzelem, míg a szeretet sokkal mélyebb, mert reálisabban látja a másik felet, annak hibáival együtt.

egyetértek az utolsó hozzászólóval. egy dolog a hazaszeretet és egy dolog a fanatizmus. amit Te csinálsz, az a második kategóriába tartozik. én nem akarlak felbőszíteni Téged, de a JÓZAN hazaszeretethez hozzátartozik az, hogy lásd: követtünk el hibákat a múltban, jelenben, fogunk a jövőben, de ki ne tenné? senki, semmi nem tökéletes.

ha Téged anyukád leszidott kiskorodban, akkor az nem azt jelentette, hogy nem szeret, hanem azt, hogy ismeri a hibáidat, és tudja, hogy válhatná jobbá.

és EZ A SZERETET! amikor szeretsz valamit, de jobbá akarod tenni, és ennek az érdekében muszáj egy kicsit szidnod is. ha egy idealizálsz képért rajongsz és aki nem ért egyet veled, azt elküldöd a p*csiába (jelen esetben: a bitóra) az a fanatikus imádat, ami már egy fokon veszélyes. próbálj reálisabban gondolkozni, a saját érdekedben is!

ott kezdődne a hazaszeretet5, hogy mindenki befizeti az adót, és senki nem bliccel a BKV-n

amíg ez meg nem valósul, addig nincs értelme hazaszeretetről pampogni

Én is érzek ilyet, és ma egyre több ilyen van. És most nem arra gondolok, hogy ha valaki építő kritikát fogalmaz meg, és segíteni akar, hanem arról, aki gyalázkodik össze-vissza, hogy Magyarország egy mekkora sz@r hely, húzzunk el innen erről a koszfészekről, stb. De tenni, nem tesz semmit. Vagy a másik: mikor külföldről pofázik.

Az a baj, hogy építő jellegű kritikát egyre kevesebbet hallani, és ha megszólom a rágalmazókat, akkor meg én vagyok a szűklátókörű és soviniszta.