Mi értelme van annak, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem viselhetik egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe, nem vehetnek részt emberi reprodukcióra irányuló eljárásban?

Az árvák helyzete más. Őket a "sors" megfosztotta attól, hogy legyen apukájuk, és anyukájuk. Ez egy "vis maior" helyzet.

Az viszont, ha szándékosan két ember úgy dönt egy gyermekkel kapcsolatban, hogy annak akaratán kívül, a saját "örömükre" (?) megfosztanak egy gyereket attól, hogy legyen az életében egy apa, és egy anya, úgy mint a többi gyereknek, akkor az nem "vis major", az valakinek a felelős, vagy inkább felelőtlen személyes döntése.

Annyi kérdésnél annyi ember megfogalmazta neked hogy miért nem jó egy gyerek szempontjából ha melegek nevelik fel és te még mindig csak azt hajtogatod hogy márpedig jó...

Van egy gyanúm hogy téged valójában nem is érdekel hogy mi jó a gyereknek. Felnőtt vagy és meleg aki pont úgy mint egy hetero érzi hogy ketyeg az óra, aki kétségbeesetten próbálná a gyermektelenség miatti űrt betölteni és ezért nem tudod elfogadni hogy nem lehet gyereketek. Mert ez az igazság és el kell fogadni (a gyerekek miatt!): egy gyereknek 1 azaz egy db APÁRA és 1 azaz egy db ANYÁRA van szüksége.

Vajon mit érezne a gyereketek ha látná hogy másnak van anyja aki megöleli stb. de neki nincs? Nem lenne szerinted olyan rossz neki mintha félárva lenne?

Érdekes a gondolat, hogy bemegy egy homoszexuális pár egy gyermekotthonba, és tíz, vagy száz gyerek közül kiválasztanak egyet, és úgy döntenek, hogy neki mondjuk két anyukája lesz, és nem lesz apukája, esetleg kettő apukája lesz.

A mellette ülő másik gyereknek viszont lesz apukája is, és anyukája is, mert az ő sorsa más.

Ki fogja magának kisajátítani a jogot, és milyen jogalap szerint, hogy eldöntse a sorsát annak az embernek, aki akkor még gyerek?

Az sem logikus, hogy mások felelőtlen döntéseit (abortusz stb....) próbáljuk meg egy másik felelőtlen döntéssel "helyrehozni".

"ha állami gondozásból kerül jobb környezetbe, akkor nem hiányérzete lesz, hanem minőségileg javul az élete."

Ezt hogyan értsük?

Előre tudni véled, vagy "eldöntöd", hogy lesz-e hiányérzete valakinek azért, mert a te döntésed miatt nem lehetett a családjában férfi, vagy nő szülő?

Tudni véled, hogy jobb neki, mintha egy férfi, és egy nő fogadta örökbe.

Annak ellenére teszed ezt, hogy könyvtárnyi irodalma van annak, hogy egy gyermek életében mekkora a szerepe az "apa-képnek", vagy az "anya-képnek"?

Az életminőség pedig teljesen szubjektív tényező. Mitől javulna jobban egy gyerek életminősége attól, ha azonos nemű emberek nevelik, mintha különböző neműek nevelnék?

Esetleg ha minden heteroszexuális pár örökbefogadási igényét sikerült teljesíteni, akkor térjünk vissza erre a kérdésre.

Ugyanis nem látom az okát annak, hogy egy heteroszexuális, és egy homoszexuális pár igénye közül, miért is kellene a homoszexuális pár igényének helyet adni.

Ugyanis itt a gyerek elemi érdeke döntő, nem pedig az, hogy amúgy a homoszexualitást, mint tényezőt miképpen ítéljük meg.