Feministák, nem élnétek egyszerűbb és őszintébb életet, ha szimplán csak beismernétek, hogy utáljátok a férfiakat?

Férfiként én feminista vagyok és nem utálom magamat. Egyszerűen csak nem gondolom azt, hogy attól, hogy férfi vagyok, bármiben is jobb, vagy több lennék, mint a nők.

Nem utálom a férfiakat. El kéne ezt felejteni. A kritika, pláne ha jogos, nem egyenlő az utálattal.

Én férfi is vagyok, meg feminista is, és egyáltalán nem utálom a férfiakat.

Férfi vagyok, feminista. Semmi bajom a férfiakkal. Alapjában véve tartom ostobának az embereket, amin nem segített sajnos ez a kérdés sem.

Miért ismernék be valamit, ami nem igaz?

Miért kéne beismerni? Ez egyszerűen nem igaz.... Nagyon kevered a feminizmust( tehát a nemek közötti teljes egyenjogúság elérésére létrehozott mozgalmat) és a matriachátust (nőuralmat akaró nézet)

A feminizmus addig tart, amíg fel nem kell cipelni a hűtőt a negyedik emeletre.

A feminizmus és a nemek közötti egyenlőség az egy szép dolog ez TÉNY! Azonban van a dologban egy kis nüansz: Még ha legjobb esetben is egyenlő a nő és a férfi, tisztelik is egymást, akkor is a nő identitásában, szexuálisan (alárendelt), "lényéből fakadva" egy kicsit, valamennyire alá kell rendelődjön a Férfinak, mert ezt nem veheti el a Férfitól. (cserébe kap elvileg udvariasságot, kedvességet, csodálatot, stb.) Ha ezt elveszi, akkor oda a Varázs....oda a Játék, és semmi nem marad. (felborul az egyensúly) Sajnos ez erről szól, hogy miért így van, kérdezzétek meg Istent. Ez van gyerekek.