Szülőként egyetértenél azzal, hogy transznők (=nőnek öltözött férfiak) ugyanabba a vécébe, öltözőbe mehessenek, mint a kislányod?

#42 Attól még ezek mentálisan beteg emberek.

#43 Olyan szempontból jobb eset, hogy egy fokkal kevésbé van eltorzulva az elméje annak, aki gyerekeket molesztál.

Olyan vicces és szánalmas ez. Neeem, transznemű nőket nem engedünk be egy vécébe a gyerekkel (mintha nem annyit jelentene az egész, hogy van egy közös ELŐTÉR, ahol nem történik semmi, legalábbis női vécék esetében), de ezen logika alapján gondolom a tesztoszterontól duzzadó szőrös-szakállas transz férfiak gondolom simán bemehetnek, hiszen ők egyes elborult nézetek szerint ugye nők. Abból biztos nem lenne kavarodás...

Azért megnyugtatok mindenkit: jelenleg is bemehetnek a transz nők a női mosdókba, sőt, kapaszkodj meg, női ruhás férfiak is, legalábbis én soha sehol nem találkoztam olyannal, hogy valaki kromoszómavizsgálatot végzett volna, mielőtt beengedett volna az illemhelyre, sőt, a nemi szerveimet se kellett prezentáljam. Tulajdonképpen női mosdó esetében meg fölösleges is ezen hisztizni, egy közös ELŐTÉRRŐL van szó, mi nem pisilünk egymás arcában, mint a férfiak. Minden a fülkékben zajlik, ahova csak egy ember mehet be (oké, nagyon kis gyerekeket bekísérhet a szülő), akit meg az zavar az, hogy a mellette kezet mosó nőnek esetleg másmilyen nemi szerve van, ahhoz nem tud az egész társadalom alkalmazkodni.

Az öltözők meg szintén egy teljesen más probléma, ami ott kezdődik, hogy alapból külön öltözőket kellene létesíteni a gyerekek számára. Akkor megoldódhatna az a probléma is, hogy ha a gyerek apukával megy, és mondjuk még kell neki segítség az öltözködésnél, akkor nem igazán tud hova menni + védelem lehetne a férfi és női pedofilok ellen is. Vagy nem tudom, itt egyesek számára csak az a baj, ha a kislányoknak pedofil férfiakkal kell együtt öltözniük, de ha pedofil nőkről van szó, akik ráadásul nem is transzneműek, az tök oké, ugye? Meg az is, ha ugyanezek a férfiak a kisfiúkkal öltöznek? Ilyenkor bukik ki, hogy a gyerekek védelme igazából a legkevésbé sem számít senkinek, csak az a lényeg, hogy a saját beteges elképzeléseiteket erőltessétek rá a társadalomra.

"Veled szemben ő hivatkozott konkrét esetekre amiket ismer"

Ugyan nem nekem jött ez a válasz, de hangosan felröhögtem.

Egyrészt, az "elvileg hallottam egy videóban, hogy ez meg ez történt" meg az ismert genetikus állítására LINKKEL való hivatkozás nagyon nem egy súlycsoport. Az előbbi anekdotikus érvelés, az utóbbiban tények vannak megfogalmazva. Hogy valaki úgy gondolja, hogy az előbbi erősebb érv, mint az utóbbi, az nincs tisztában a kritikus tájékozódás és érvelés alapelveivel.

"Mindenki gondolkodjon úgy magáról ahogy akar, csak nem értem, másoknak ezt mért kéne elfogadni."

Látod, itt a probléma. Mert CSAK. A nemi identitás távolról sem azon múlik, hogy milyen nemi szerveket dobott neked a gép, ez mélyen elavult, tudománytalan és káros gondolkodás. A társadalom legalapvetőbb szabálya, hogy addig fogadunk el valamit, amíg az más számára nem káros. Jelen esetben az, ha egy nő (igen, a transznemű nők nők, ez ugyanolyan tény, mit hogy az ég kék, az RTL meg kettő, dolgozd fel) nőnek vallja magát, és ennek értelmében egy másik előtérből nyíló fülkében szeretné elvégezni a dolgát, az nem káros, nem árt senkinek, és aki mást mond, az téved vagy hazudik. Statisztikák is kimutatták, hogy nem nőtt meg a vécékben történő erőszakok száma azokon a helyeken, ahova beengedték a transznemű nőket. Ellenben az, ha kétségbe vonod másnak a privát identitását, amihez neked az égvilágon semmi jogod nincs (hiszen nem élsz az ő bőrében, egyszerűen nem rád tartozik), az ártalmas ezekre az emberekre nézve, hiszen súlyos pszichés problémákat okoz.

És nem akarok javaslatokat adni, de azért egy IP-cím lekérdezést végigfuttatnék, ki az, aki azt írta, hogy a gyerekmolesztálás kevésbé beteg dolog, mint az, hogy valaki transznemű. Itt már nem arról van szó, hogy valaki nincs tisztában a tudományos álláspontokkal (amik nyíltan, világosan és több indokon alapulva kimondják, hogy a transzneműség nem mentális betegség), hanem arról, hogy a világ egyik legkárosabb, legbetegebb dolgát (ami a gyerekek molesztálása) nem hogy össze meri hasonlítani a transzneműséggel, hanem még kevésbé hozza ki betegnek? A gyerekmolesztálást? Komolyan azt hiszed, hogy a gyerek pszichés egészségére károsabb hatással lesz az, hogy a mellette lévő fülkében pisilő néni eredetileg József néven látta meg a napvilágot, mint az, ha konkrétan molesztálják?

Megint: jól látszik, hogy ezek a transzellenes kérdések a világon utoljára gondolnának a gyerekekre, sőt. Nem sűrűn mondok ilyet, de légyszi, ha így gondolkodsz, inkább ne menj utcára.

"A nemi identitás távolról sem azon múlik, hogy milyen nemi szerveket dobott neked a gép, ez mélyen elavult, tudománytalan és káros gondolkodás."

Te ezt komolyan elhiszed? Na, emiatt kell betiltani az LMBTQP-propagandát.

"A nemi identitás távolról sem azon múlik, hogy milyen nemi szerveket dobott neked a gép, ez mélyen elavult, tudománytalan és káros gondolkodás."

"Te ezt komolyan elhiszed? Na, emiatt kell betiltani az LMBTQP-propagandát."

Dr. Czeizel Endre

A nemi identitás zavarról

VISSZHANG - LIII. évfolyam 17. szám, 2009. április 24.

Nagyítás

Kicsinyítés

Nyomtatható

Cikk küldése

Ajánlom

Hétvégeim kedvenc olvasmánya az ÉS. Ritkán találok benne genetikával kapcsolatos írásokat, de az elmúlt hét a kivételek közé tartozott. Bérczes Tibornak a holland Transzszexualitás és Nemi Identitászavar Munkacsoport koordinátorával készített interjúját közölték. Elolvasása hiányérzetet keltett bennem.

Rögtön a koordinátornak az első kérdésre („Van-e már egyértelmű magyarázat a transzszexualitásra...?") adott válasza, miszerint „Nincs" - is. Zhou és munkatársai közleménye 1995-ben jelent meg a Nature-ben, amiben igazolták, hogy esetükben az agy szexuális központjában (a hy­poth­ala­mus­ban) az STN (stria terminalis nucleus) alapvetően eltér a szokásostól, ami lényegében magyarázatát adja a transzszexualitásnak. Kutatási eredményeiket később megerősítették, és ez a felismerés két szempontból fontos.

Egyrészt korábban a nem kialakulásának öt lépését különítettük el. 1) A genetikai nemet a fogamzás pillanatában a megtermékenyítő ondósejt nemi kromoszómája dönti el. 2) Ha ez Y, akkor a benne lévő SRY-gén miatt a magzatban here alakul ki, e hatás nélkül petefészek. 3) A magzati here által termelt hormon hatására férfi nemi szervek alakulnak ki. 4) A születéskor a nemi szervek látványa dönti el a társadalmi nemet, hiszen ennek alapján lány- vagy fiúnevet adnak az újszülöttnek, később eszerint nevelik őket, illetve illeszkednek be az emberi közösségekbe. 5) Végül a tizenéves korban - elsősorban a petefészek vagy a here nemi hormonjainak köszönhetően - kialakuló másodlagos nemi jellegek teszik egyértelművé az emberek nemi hovatartozását.

Az 1990-es évek kutatásai azonban igazolták a nemi orientációjukban eltérő (vagyis a homoszexuálisok) és a nemi identitás zavarú (tehát transzszexuális) emberek agyában észlelhető eltéréseket, ami hozzájárult e biológiai kisebbségek genetikai eredetének értelmezéséhez. Mindezek miatt a nem kialakulását a „nemi agy" bevezetésével ki kellett egészítenünk.

Másrészt ezek a kutatások orvosi szempontból is új helyzetet teremtettek a transzszexuálisok megítélésében. Addig a szakemberek többsége is elmebetegnek tartotta azokat, akik hibátlan nemi szervekkel és másodlagos nemi jellegekkel rendelkeztek, mégis a másik nemhez tartozónak tartották magukat. Engedélyezték nemük orvosi beavatkozásokkal történő átalakítását. Ez előtt azonban szükségessé vált kromoszóma-vizsgálatuk, amit Magyarországon a korábban általam vezetett intézmény vállalt magára. Így 44 ilyen személlyel találkoztam, 42 bizonyult transzszexuálisnak (lényegében azonos arányban származtak mindkét nemből), míg kettő tudathasadásos téveszmében szenvedett. A valódi transszszexuálisok számára egyetlen gyógymód ismert, külső nemi szervük és másodlagos nemi jellegük orvosi eszközökkel történő megváltoztatása. Enélkül náluk három nagyságrenddel gyakoribb az öngyilkosság.

A holland koordinátor szerint könnyebb a nőknek férfivá válniuk, mint fordítva. Az én tapasztalatom ezzel ellentétes. Az elmúlt másfél évben öt transzszexuális keresett fel tanácsadónkban, közülük hárman már túl voltak nemük átalakításán. A két nővé lett személy nemcsak azért volt boldog, mert sikerült a személyiség-azonosságukat agyi nemükhöz igazítani, hanem azért is, mert a szeretkezésben is örömüket lelik, egészen az orgazmusig. Ezzel szemben a férfivá operált személy arról panaszkodott, hogy számára a szeretkezés fárasztó testgyakorlat, hiszen az ondókilövellés hiányában az orgazmus nem adatik meg neki.

Végül, mint az interjúból kiderült, Hollandiában az egészségbiztosító téríti az orvosi beavatkozás tetemes költségét. Nálunk nem, éppen ezért kevés transzszexuális képes a kezelések sok millió forintos fedezetét előteremteni.

Még orvosi körökben is érzékelem, hogy sokan feleslegesnek érzik az ő problémájukkal foglalkozni. Valóban létezik sokkal több embert érintő probléma az egészségügyünkben. Mégis, szerintem az emberi közösségek humanitása a kisebbségekkel kapcsolatos viszonyukon mérhető le leginkább.

"Hétvégeim kedvenc olvasmánya az ÉS."

Ez sok mindent megmagyaráz :D