Igy nez ki a komposzt?

Akep nem toltodik be.

Olyannak kellene lennie mint a fold. Neress ra a neten.

Ha neeves saras az meg szerintem nem jo.

Egyreszt kevergetni kellene (nem telen), es ha tul nedves akkor tenni kell bele szaraz anyagot pl apro szaraz agnyesedeket, szaraz fuvet esetleg kis foldet es felkeverni. Kicsit igy jobban tudd levegozni.

Nem suabad tulsagosan kiszaradnia se es tul nedves se legyen.

Most bejott a kep. Ugy latom sok fu darabka van meg benne. Nem vagyok biztos benne, hogy teljesen elbomlott ott minden.

Turelmesnek kell lenni.

Mindkét esetben földdel be kell keverni, veteményesben én úgy szoktam hogy kapával meglazítom a talajt és elkezdtem szórni a komposztot, kvázi mintha kukoricát szórnék a tyúkoknak. A lényeg az, hogy úgy szórd, hogy kb. egyenletesen legyen szétszórva, utána el kell egy gereblyével egyengetni a talajt és össze is van keverve a földdel.

Én még a veteményezés előtt ecetes vízzel felszoktam locsolni, de nem használok túl sok ecetet, 10 literes kannába 1 dl. Fertőtleníti a komposztot, én reteknél szoktam ezt az ecetes módszert használni, soha nem volt még hogy kukacos lett volna a retek, vagy bármi rágás lett volna rajta.

A veteményezést én mindig az ecetes locsolás után 1 nappal kezdem el. (csak a komposztos részt szoktam így ecetes vízzel, ami az én esetemben kb egy 2mx4m fóliasátor).

Fa esetében valami takaróréteget érdemes a komposzttal bekevert föld fölé tenni, erre a célra tökéletes az apródarabos fakéreg.

#3-as vagyok, a képen ez olyan komposzt amit én szívem szerint leszitálnék, fóliába ebben a formában nem tenném be. Veteményesbe földdel elkeverve célnak megfelelő.

Kicsit darabosnak tűnik, én a szalmaszál átmérőjű gallyakat külön szedném, azoknak sokszor 2 év sem elég még így komposztkörnyezetben sem a lebomláshoz.

Ez még nem komposzt, csak elkezdődött a komposztálódás. Akkor lesz komposzt, ha felismerhető növényi részeket nem nagyon fog tartalmazni.

Viszont ez az edény se ér semmit. Zártak az oldalai, a komposztálódásnak meg ellensége az oxigénhiány. Ha bűzösnek érzed (akár nyáron, akár most) a benne lévő cuccot, akkor rosszul mennek a dolgok. Kellemes gombaszagúnak v. földszagúnak kell érezni. Ha túl nedves, nyálkás benne az anyag, az is utalhat a baktériumos rothadásra, vagyis oxigénhiányra.

Mindegy, ha kész komposztod lesz, azt nem szabad csak úgy a föld tetejére szórni, hanem be kell dolgozni. Különben egy része simán eltűnik. A tápanyag megmarad, de az minimális, az egész komposztálódban van mondjuk annyi tápanyag, mint egy evőkanálnyi műtrágyában. A komposzt haszna a szerkezetében (is) rejlik. Az pedig úgy tud hasznosulni, ha beforgatod a talajba.

Ez a komposzttal úgy működik, hogy van először a növényi anyag. Megfelelő körülmények közt komposztálódik, miközben egy része CO2-vé válik, és elillan. (Ezért lesz egy m3 hulladékból 50-100 l komposzt.) A komposzt megfelelő körülmények közé kerülve humusszá alakul. Közben egy része CO2-vé válik, és elillan a levegőbe. A talajba került humusz túlnyomó része kb. 10 év alatt CO2-vé válik, és elillan a talajból. De ez idő alatt javítja a talaj szerkezetét.

Ha a felszínre teríted a komposztot, akkor ennek jelentős része humuszképződés nélkül válik CO2-vé és nitrogéngázzá. Beforgatva viszont a hasznos anyagok hozzákötődnek a talajrészecskékhez, és innen a növények fel tudják venni őket.

Virágcserépbe nem nagyon érdemes komposztot tenni (teljesen érettet se), mert bizonytalan az összetétele, a felhasznált anyagoktól függ, bevizsgálni meg nem tudod, mint a profi virágföldgyártók. Nekem anno elég sok problémám volt ebből eredően.

Használd el a kertbe, a sok m3 földhöz képest elenyésző ez a kis komposzt, nem tudod vele elrontani az összetevők arányát.

Legjobb ásás előtt kiszórni, és azonnal be is ásni. Rotációs kapával beforgatni is jó tavasszal, de az neked biztos nincsen. Még azt lehet, hogy kiszórod, és mélyen átkapálod, hogy bekeveredjen.