A banánhéjat bele szoktátok tenni a komposztba vagy növények mellé, avagy tilos?

A banánhéjban rengeteg ásványi anyag van, nem csak komposztba érdemes tenni, hanem szárítva és porrá őrölve a növények tövéhez szórva felgyorsítja a termések beérését, például a paradicsomét, mert kimondottan sok benne a kálium.

A termés beéréséhez az adagolt táp NPK legjobb aránya 10-10-40 és a banánhéj ezt közelíti.

Csak amíg szárítod, rágyűlnek a muslicák.

Utána meg berothad, ha nedvességet kap a földből.

A növények eleve nem tudnak szerves anyagot felvenni (ez különbözteti meg őket az állatoktól), szerves kötésű káliumot se tudnak hasznosítani, ezért nem szabad növények gyökerének közelébe tenni szerves anyagot. Fél év legalább, mire szervetlenné bomlanak, talaj tetején inkább több, és erre az időre nitrogént kötnek meg a földből, mert ez szükséges a komposztálódáshoz, vagyis szervetlenné alakuláshoz. Szóval, ez egy teljesen felesleges rongálása a növény életkörülményeinek.

Nekem bevált, egészen addig, amíg meg nem untam a sok muslicát.

Eleve a szárítás egy drasztikus módja a szerves anyag szétszedésének, aztán az pont jó, hogy nem azonnal, hanem folyamatosan oldódnak ki a porból a tápanyagok, ahogy az öntözővízzel bemosódnak a talajba és kezelésbe veszik őket a mikroorganizmusok.

Nagyjából hasonló módon készülnek a szerves tápok, csak azokat homogenizálják és adalékanyagokkal segítik a granulációt, ilyen például a drága Viano szerves táp is, pontosabban jellegileg hasonló.

Attól a pillanattól, hogy a granulátum szétázik, mert valójában finom port csomósítanak össze, a tápanyagok felszívódása folyamatosan elindul, pedig az is szerves anyag tartalmú.

A titka a szárítás és a finom porrá őrlés.

Ez mellesleg a komposztálódásra is érvényes, amennyiben az összetevőit előbb szárítja valaki, majd lisztté őrli. A szemcsfinomságtól is függ az átfutási ideje, minél finomabb, annál hamarabb kész a komposzt.

Ezt használja ki egy erdésztechnikus ismerősöm, szinte ingyen készít manufakturális módon elég nagy mennyiségű tápot.

Kitanította a fél falut, azok ősszel összeszívják a száraz faleveleket, ami össze is szecskázza és ledarálják az ágakat, gallyakat, még kölcsönben is ad ágdarálót, pénzért persze, majd viszik hozzá őrletni.

Tápokat is csinál, megnövelt ásványianyag tartalommal a palántáknak gyökérkondícionálót, a növekedési szakaszhoz erőteljes nitrogéntartalmút, virágzásindítónak meg bórt, meg mit tudom én, milyen mikroelemeket tesz bele.

Nem kerül neki sokba, mert csekély mennyiség amit hozzáad, és szeret természetes anyagokat használni, így olcsón is adhatja, mert neki is majdnem ingyen van, leszámítva a munkát, meg az energiát, (mondjuk az most drágulni fog,) meg a felszerelése költségeit.

A komposztot sem rohasztja egy évig, gyakorlatilag lisztként szárazon tartja tavaszig, meg azok is, akiknek megőrli.