Mitévő legyek az ingatlanvásárlás terén?

Költözés előtt állunk, de a férjemmel sajnos nem teljesen egyezik az elképzelésünk a helyet illetően, az idő azonban sürget mert már eladtuk a lakásunkat. Eleinte megbeszéltük, hogy neki kedvezve az ő szeretett gyermek és fiatalkori környékén nézünk lakást és én fogok alkalmazkodni a “szarabb” környezethez nőként kicsi gyerekkel, kutyával, csak hogy közelebb legyünk az ő igényeihez (munka, barátok, plázák, minden a szánkban 3 percen belül). Miután már szinte meg is barátkoztam a gondolattal, meglepetésünkre 7-ből 7 megtekintett ingatlanból fordultunk ki, minden alkalommal kutyaszarba léptünk, parkolni alig tudtunk, csak 3 házzal odébb, zöld övezet az a paneltömbök és parkolók közti zsebkendőnyi területek, sok negatív a helyi ovikról/sulikról, este már nem

olyan biztonságos, sok a kocsi feltörés… elkezdett ő pozitívan hajlani az én környékem felé, a legutóbbi lakást már ő találta és szaladt be boldogan megmutatni. Mindenhol nagy parkok, gyalog 5 percre Duna-part, nyugalom, normális emberek, jó intézmények (itt éltünk évekig, tehát ismerjük, csak ő vágyik vissza mert innen vagy 20 perc egy mozi).

Jelenleg ott tartunk, hogy van 3 esélyes lakás az én mérlegemen, de mit ad isten pont felraktak egyet az övére is, ami tényleg abszolút gyönyörűen megcsinálva, teljesen a mi pénztárcánkra szabva. Így most a fejet hajtása előtt még szeretné azt is mindenáron megnézni mert az olyan álomlakás neki.

Jelenleg 2 dolgon gondolkodom.

Menjünk, nézzük meg és imádkozzak, hogy ez se legyen olyan jó mint a képeken (a többivel abszolút így jártunk) üljön 5 részeg a kapualjban esetleg még raboljanak is ki a ház előtt :D … hogy végre elengedje ezt a környéket, de lássa, hogy én megadtam az esélyt. Vagy mivel kizárólag én telefonálgatok a tulajoknak/ingatlanosoknak, egyszerűen anélkül, hogy felhívnám kajlikázzam azt, hogy nem felel meg nekik a fizetési ütemezésünk ami a mi vevőink miatt tényleg nem a legjobb.

Kb 0.1% esélyt látnék rá, hogy felhívja ő is mert átlát a szitán… de az ördög sosem alszik.

Hozzávetőlegesen nem 2 órára van egymástól a 2 hely hanem kb 35 percre autóval.

Természetesen mindkettő oldalra szól pro-kontra nekem is, (pl hogy ne legyenek anyámék olyan közel) ha nem lenne a gyerek talán tényleg szó nélkül mennék oda, de így nekem sokkal többet számítana a mindennapi környezet, minthogy a fentebb említett dolgok közelebb (vagy távolabb) legyenek. Rajta viszont nagyon látom az őrlődést, mert a jobbat akarná a gyereknek, de extrém módon oda húz a szíve.

Tartok tőle, hogy ha az enyém fog nyerni, akkor ez évekig tartó konfliktusforrás lesz köztünk.