Régen tényleg mindenki fillérekért hozzá jutott ingatlanhoz, ha igen miért?

Mért nem a szüleidet kérdezed meg? Ők vették.

Egyrészt nem, nem igaz, másrészt privatizációnak hívják, amire gondolsz, de csak egy rétegnek volt rá lehetősége.

Azért, mert ez a 2 gazdasági esemény váltogatja egymást: államosítás, privatizáció.

Az utolsó államosítás 1949-ben volt, az utolsó privatizáció pedig 1971-től tart napjainkig.

És lóg a levegőben egy újabb államosítás.

Ha regisztrálhattál ide, akkor ezeket töriből tanulnod kellett.

De a felmenőidtől is tudnod kell.

9# "az, hogy a kettejük fizetésének 10%-át fizették, az nem jelent semmit:"

Nem is ez volt a lényeg, ha nem jött volna át. Az, hogy nem volt olyan átbaxás, mint a valutahiteleknél. 25 évre vették KAMAT NÈLKÜL, és még olyan szopatás sem volt, mint sokaknak a devizahitelnél késöbb.

"Ami már kevéssé tisztességes az a világháború alatt vagy után így-úgy szerzett lakások. Zsidóktól elkobzott villák jellemzően nem eredeti tulajdonosukhoz kerültek vissza, hanem a szocialista elit megtartotta magának. Persze kisembereknek is jutott egy-két kevésbé értékes vidéki ingatlan a SZEB-en keresztül, egy átlagos lakáshoz azért nem kellett totál rákosistának lenni, de az emberek utólag nem szívesen beszélnek róla."

Ez sem volt fekete-fehér. Mi pl. ezalapján "nemtisztességesen jutottunk telekhez".

A felmenöimet felpakolták a marhavagonokba szlovákia területén, és eltranszportálták magyarorszára olyan faluba, ahol a svábokat pakolták fel marhavagonra, és küldték vissza németekhez, és a svábok házaiba tették be öket.

12. senki nem kényszerített senkit devizahitel felvételére. Logikus, hogy egy deviza alapú hitelnél ha az adott deviza árfolyama változik a forinthoz képest, akkor a törlesztőrészlet is változik. Akinek ez nem logikus, annak a szerződésben is benne volt amit aláírt.

Nem volt kamat: de volt kamat, csak mesterségesen alacsonyan tartva. Közvetve midnenki fizette mások hitelét. Szeretnéd ha ma is mások hitelének fizetésére költenék a befizetett adódat? Ja, hogy ezt most is megteszik a kedvezményes hitelekkel (CSOK, stb.)? Akkor tessék, lehet örülni, hogy mások hitelét te is fizeted, mint régen mások pl. a szüleidét is.

Nagyon-nagyon-nagyon nem lehetett fillérekért ingatlanhoz jutni.

1991-2005 időszak egyenesen katasztrófa volt lópikulát nem értek a bérek.

2005-2008 már javult a helyzet

2008-2014 megint durván visszaestek a reálbérek

2014-2018 viszont egy kivételesen jó időszak volt. A bérek gyorsabban emelkedtek, mint a lakásárak.

Visszatérve a 80-as évekre, szerintem a legnehezebb időszak volt saját ingatlanhoz jutni. Persze az emlékek megszépülnek, viszont az igazság az, hogy aránytalanul nagy lemondással jutottak silány minőségű házakhoz az átlagemberek.

5 évig előtörlesztettél (fizetted a pénzt a semmire) aztán mutattak 2 házat. Az egyik rozogább volt mint a másik. Ha nem tetszett, akkor majd jövőre talán megint mehettél a Tanácsba. Nem volt szabad ingatlanpiac, mindennel be voltál korlátozva. Egyedülálló nem csókosként esélytelen volt ingatlanhoz jutni.

61 éves vagyok.

Aki arról ír, hogy a szocializmusban felvett alacsony kamatozású lakáshitelek a rendszerváltozás után is megmaradtak, azok nagyon el vannak tévedve, mert ez nem így volt.35. oldal alján van leírva: [link]

1992-től vagy 15 %-ra növelik a kamatot vagy elengedik a hiteleinek egyik felét, a másik felére pedig piaci (32 %-os kamatot) számítanak.

"Aki arról ír, hogy a szocializmusban felvett alacsony kamatozású lakáshitelek a rendszerváltozás után is megmaradtak, azok nagyon el vannak tévedve, mert ez nem így volt.35. oldal alján van leírva"

Erre most mit mondjak, elmondtam, konkétan nálunk hogy volt. Te meg jössz, hogy nem úgy volt, mert te valahol olvastad. Rendben, akkor nem úgy volt.

"Szeretnéd ha ma is mások hitelének fizetésére költenék a befizetett adódat?"

Igen szeretném, ha mondjuk nem háborús országoknak tolnák a milliárdokat az adómból, nem töltenék fel az üres ingatlanokat válogatás nélkül menekültekkel (csak aki tényleg rászorul), és nem az én adómból fizetnének 15-20 eurót naponta lakhatásra emberenként 2016-óta.

Sokkal szívesebben venném, ha az adómból megfizethetö ingatlanra és alacsony kamatokra költenének annak az országnak a polgárai számára, akik közt élek.

"Ja, hogy ezt most is megteszik a kedvezményes hitelekkel (CSOK, stb.)? Akkor tessék, lehet örülni, hogy mások hitelét te is fizeted, mint régen mások pl. a szüleidét is."

Én ugyan nem, maximum te. És pont ez a szégyen, hogy magyarországon még ezt is irigylik egymástól az emberek.

Kiváncsivá tettél, szerinted mire kéne költeni a befizetett adót? Bár ha jól sejtem, erre nem fogok választ kapni.

Nekem az rémlik szüleim baráti köréből és rokonaink vidéki házaiból, hogy mikor lakható állapotba került beköltöztek. A most lakható meg a 30-50 éve lakható között óriási a néző pont beli különbség.

Nagyszüleim és sok hasonló korú családnál teljesen általános volt, hogy megcsináltak egy szobát és abban élt mindenki, a ház többi része még munka mellett kalákába készülgetett. Pottyantós wc és lavorban fürdés éveken keresztül.

A szüleim és a baráti köre általában akkor költöztek be a házakba mikor a fürdő elkészült. tehát itt már volt egy nagyobb szintugása a min körülmények terén. A burkolat sima beton volt többnyire mindenkinél, fűtés kályhákkal, elejinte csak 1-el aztán lett több, burkolatot idővel kiváltotta az olcsó szőnyeg padló és a pvc padló. Akiknek jobban ment azok már járólapot is raktak le.

Villany bojler vagy volt vagy nem, ha nem akkor tűzhelyen melegítették a vizet a fürdéshez, és 1 kád vízbe fürdött az egész család egymás után, sokszor akkor is ha volt bojler. A 80-as évek végen kezdett terjedni a gravitációs központi fűtés vegyes kazánokkal. Ritka kezdetleges, de működő rendszerek voltak. Este 26-28 fok reggelre meg hideg függvényében le tudott hűlni 10-15 fokra is! Azok a szép idők mikor olyan vastag toll paplanom volt, hogy nem bírtam el gyerekként, és még 2 pléd volt rajta, hogy reggel ne fagyjak meg a 11-12 fokos házban. Ilyenkor mindig jégvirágos volt az ablak. Reggel munka előtt begyújtottak, jól megrakták szénnel a kazánt így mire haza értem a suliból kellemes 18-20 fok volt, a reggeli hőmérséklethez képest.

Nem rövid naciba pólóba voltunk a házakba télen, hanem hosszú nadrágba pulóverbe. Rengetegszer volt olyan, hogy nem bírtuk kifűteni a házat, olyan hideg tél volt, és a 20 fok elérésekor mál boldogság volt. Ilyenkor éjfélig rakták a kazánt és már hajnal 4kor újra gyújtották.

Én a szerencsésebbek közé tartoztam, mert ekkoriban az általános iskolai osztályomba csak nekünk volt központi fűtésünk. A többség kájhákkal fűtött, néhányan cserép kályhával.

A hőszigetlés kimerült a gerébtokos ablakba és ~5cm nád stukaturba a mennyezeten. A csóróbbaknak nem volt nád és vaskeretes egy rétegű ablakok voltak ott ahol nem látszott. Az ilyen házak akár 8-10 fokra is le tudtak hűlni!

A burkolatok: akartál venni fehéret aztán volt kék. Az eladó annyit mondott ez van kell, vagy nem. Alap színek: rózsaszín, kék, piros, zöld, fehér, de azt vettél amiből találtál annyit amennyi kellett. És többnyire azért rakták vegyesen 2 színt mert egy féléből nem volat annyi amennyi kellett volna. Metlakiból is volt néhány féle, szintén nem volt választási lehetőség.

És el lehet gondolkodni azon milyen gigászi méretben nőttek az igények az elmúlt 20-25 évben. Ez igaz a háztartási gépekre is ,mert 50 éve is volt klíma, színes tévé, mosogatógép, stb. de még sem vették meg mert nem volt miből, ha pedig 1-1 kéz alatt bekerült az országba szinte licitáltak rá. 89 után lehetett venni mindent még sem vettek meg minden olyan gépet mint ami jenleg is van egy házban az IT dolgokat leszámítva.