Régen tényleg mindenki fillérekért hozzá jutott ingatlanhoz, ha igen miért?

Nem, régen se kerültek fillérekbe az ingatlanok. Kérdezd meg szüleidet, hogyan tudtak "valahogy" venni jó helyen ingatlant önerőből.

A legtöbben évtizedekig fizették a hitelt.

Régen se volt olyan egyszerű. Szüleim, 1975-ben nagyjából fél millióból épitettek egy ikerház felét,persze hitelből,de akkor ketten kerestek 10-15 ezer forintot.

Önkormanyzati bérlakásokat lehetett nagyon olcsón a bentlakóknak megvenni. A 80-as években 100-ezer forintot fizettek magyszüleim a lakásukért, és onnantól az övek lett.

"A legtöbben évtizedekig fizették a hitelt."

Na igen, csak milyen feltételekkel. Szüleim a 80-as években vettek fel hitelt, az akkor havi 800 forintos részletre, ez kb. kettejük fizetésének 10%-a volt.

2000-ben csodálkozva láttam náluk csekket, kérdeztem ezt hogy a fenében nem fizették ki, amikor már akkorra apámnak külföldi munkával száezreknek megfelelö havi több százezres jövedelme volt.

A válasz az volt, "minek? kamat nincs rá, inflációt nem követi, ez már 20 éve 800 forint, és mág a következö 5-ben is ennyi lesz. Minek siessünk vele?".

Hol kapsz ma ilyen hitelt?

Egyébként ennek ellenére akkoriben a kaján kellett egyébként spórolni, és pl. a balatonra is vittük a kaját, mert akkor is ment már a hiszti, hogy milyen drága a lángos.

A hozzájutni nem csak egy szó, de nagyon találó kifejezés arra, hogy nehezen lenyomozható miképp szereztek lakhatási jogot az emberek. A tisztességesebb megoldások közé tartozott a fusizás - mivel a szocializmusban sokáig nem volt hivatalosan magánvállalkozás, így adózási kérdések sem merülhettek fel azzal kapcsolatban, ha valakinek magántevékenységből lett bevétele. Aztán volt akinek a külföldre származott rokonok küldtek haza vagy pénzt vagy olyan értéktárgyakat amit itthon mindig jó áron pénzé lehetett tenni, megkönnyítve a takarékosságot. Apropó takarékosság: az is tisztességes mód, hogy sokan takarékbetétben tartották a pénzt - annak ellenére, hogy a tőkefelhalmozás rendszerellenes ötletnek minősült, valójában nagyon is jó hozamokat lehetett kifogni néhány engedélyezett befektetési terméken (amíg nem jött az infláció).

Aki nem tulajdonolta az ingatlant, hanem munkaviszonyhoz kötve utaltak ki neki lakást (pl. a tanárokra jellemző) az gyakran 1989 után olcsón meg tudta vásárolni, így nem kellett kiköltöztetni az embereket aztán piacra dobni egy csomó állami meg önkormányzati lakóingatlant.

Ami már kevéssé tisztességes az a világháború alatt vagy után így-úgy szerzett lakások. Zsidóktól elkobzott villák jellemzően nem eredeti tulajdonosukhoz kerültek vissza, hanem a szocialista elit megtartotta magának. Persze kisembereknek is jutott egy-két kevésbé értékes vidéki ingatlan a SZEB-en keresztül, egy átlagos lakáshoz azért nem kellett totál rákosistának lenni, de az emberek utólag nem szívesen beszélnek róla. A fronton, harcokban elesettek lakásai szintén bekerültek az alapba, de van aki önként költözött be elhunyt szomszédja lakásába gondolván a halottnak már úgy se lesz szüksége rá. Még 1948-ban is elég rendezetlen volt hogy ki melyik ingatlanban lakik vagy lakhat - sőt, tudtommal a rendszerváltást követően is van aki még igényt tartott a szülők/nagyszülők ingatlanára.

A csehszlovák-magyar lakáscsere során szintén üresedtek meg ingatlanok, mert bár Magyarországnak több családot kellett fogadnia mint ahányan elköltöztek, a területi eloszlás nem volt egyenletes. Akadtak falvak amik szinte teljesen megüresedtek.

Ezen felül persze a nagy lakásépítési programok és kalákázás sokáig alacsonyan tudta tartani az árakat. Az volt a ritkábbik eset, hogy egy családi ház építésénél valaki pénzért dolgozott - a többség szívességből ment rokonokhoz, ismerősökhöz építkezni, hiszen neki is viszonozták a segítséget vagy fusizásban vagy ugyanúgy építkezésben.

7. az, hogy a kettejük fizetésének 10%-át fizették, az nem jelent semmit: mennyi volt a futamidő, mennyi volt a hitelösszeg és az önrész és mennyi volt a hitel kamata?

Ma is lehet felvenni 20 millió Ft lakáshitelt 20 évre havi 140ezer Ft-os részlettel. Ez a 14%-a két, fejenként havi 500ezer nettót (azaz bruttó 750ezer Ft-ot) kereső fizetésének. Ez egyáltalán nem egy ritka, kivételes fizetés két 30-40 év közöttinek.