CSOK Plusszal vett házba mikor kell beköltözni?

#40 az egyetlen dolog, amit egy normális pár sem tud előre tervezni az egészségügyi komplikáció, és hát ha képes lennél a tájékozódásra tudnád, hogy ilyen esetekben van lehetőség halasztásra, mérséklésre vagy akár elengedésre is. Pl. igazolt meddőség esetén, de akkor is, ha az első megszületett gyerek fogyatékossággal született, vagy a szülők lesznek megváltozott munkaképességűek.

Az meg az én személyes véleményem, hogy aki úgy vállal gyereket, hogy nem biztos benne, hogy nem akar pár éven belül mégis elválni a párjától az egy végtelenül felelőtlen, előrelátásra képtelen, pillanatnak élő ember, és ez teljesen független a CSOK-tól, az ilyet akkor is elítélem, ha ilyen kapcsolatba gyereket vállal ha nem veszi fel a támogatást.

45

En most irtam ide eloszor.

Eskuszom, neked vmi mentalis betegseged lehet - oszinten aggodom a gyerekeidert..

Sajnos nagyon elment ez a beszélgetés, pedig hű, azért bőven van igazságtartalma.

Én azt gondolom, hogy nem családtámogatás kellene, hanem egyéntámogatás, és akkor jobban megjönne magától a gyerekvállalási kedv is.

Sajnos az, hogy ma a fiatalok kénytelenek aláírni 1-2-3-4 gyereket, mindezt csak azért, hogy lakhassanak valahol, vagy esélyük legyen csupasz hátsóval ingatlanhoz jutni, az végtelenül szomorú.

Mi a férjemmel nem csokozunk (6 éve vagyunk együtt, fél éve házasok), gyerekünk még nincs. Mi külön vásároltunk ingatlant házasság előtt, 10 évig rohadtunk egyetemen, karriert építettünk, éljük az életünket, és sajnos ilyenről is beszélni kell, de egy esetleges válás esetén sem fogunk bajba kerülni.

Vonzó volt, hogy egyből vágjuk be magunkat újépítésű kecóba, írjunk alá egy csomó gyereket, és adjuk elő hogy a Lilaakácköz lakói vagyunk, de ennél azért mi sokkal jobban a földön járunk.

Erősen felújítandó ingatlant vettem, őszintén már 3 éve dolgozom rajta, még a homlokzat továbbra is várat magára, de ez így jó, önerőből csinálom, csináljuk, lassan, de szépen nő a vagyonunk ezáltal, napról-napra.

Babakényszer nincs, azt sem tudjuk mennyit szeretnénk, azt gondolom ezt csak menetközben láthatja az ember. Mi van, ha már az első szülésem annyira traumatikus lesz, hogy azt mondom ezt többször nem? Ettől függetlenül lehet meg sem állunk 6-ig :)

Ezzel annyit akartam mondani, hogy előre senki nem tudhatja, hogy mennyi gyereket szeretne! Azt igen, hogy mennyit tervez, de az évek, a karrierutak, a sorsok folymatosan változnak.

Nekem csak annyi a bajom a CSOK és társaival, hogy az embereknek hamis financiális tükröt mutat, megveszik az új kis sorházat zsebkendőnyi kerttel, babaváróból futja még 2 autóra is, és tényleg élik a kis modern kertvárosi életüket, lenézve azt aki éppen a hátsó kertben levő kis vályog disznóólat alakítja át nyári konyhává.

Mivel én szeretek előbb gyűjteni és megdolgozni azért amit elköltök, ezért nyilvánvalóan az én projektem 5 évig tart, de hallottam már a csoki szomszédoktól, hogy milyen csóró vagyok, és úgyse lesz belőle semmi :)

Két diplomám, doktori fokozatom van, nem túlfizetett, de biztos megélhetésem, azt hiszem tisztességesen csinálom a dolgom, mégis én vagyok a proli, mert nem hitelből és támogatásból húzok be mindent.

A jó hír viszont, hogy mi boldogok vagyunk, nincs kényes, teher, szomszédban pedig a hirtelen jött 3 gyerek viszont nagy teher, sokat veszekednek, anyuka becsavarodva, valahogy a gyerekeikkel sem úgy bánnak ahogy kellene, még kézenfogva se láttam őket, pedig nagyon törpék. 1 babakocsis, meg 2 tipegős baba, amúgy nagyon cukik, csak valahogy.. Az ember nem ilyennek képzel egy boldog 3gyerekes családot.

Sajnálom az ilyen családokat, mert a szép új kis takaros házak rendezett környezettel tényleg sokkal vonzóbbak, mint egy 70-es években épült ház, amit ki kell pofozni, és munka van vele.

Hosszútávon viszont nem kérdés, hogy mi jobban jártunk, remélem ők is átvészelik a következő éveket, rosszat én senkinek nem akarok.