Hogyan lett saját tulajdonú ingatlanod? 🏡

Kb. 3 évet spóroltunk pályakezdőként nagyon keményen és minimális önerővel beleugrottunk egy lakáshitelbe a párommal.

Egy akkor 8 éves újszerű lakás volt, ki kellett festeni és költözhető volt. Ahhoz, hogy álomlakás legyen, meg kellett volna csinálni rajta ezt-azt, de tudtuk, hogy néhány évre vesszük, így nem öltünk bele nagyobb összegeket, mint amit feltétlenül szükségesnek tartottunk.

Tavaly költöztünk tovább családi házba a babánk születése előtt felvett babaváróval és minimális piaci hitellel. Egy kicsit kijjebb van, mint szerettük volna és meg kellett alkudni az elrendezésben, de alapvetően mindenben megfelel ezeken felül az elvárásainknak. A műszaki állapot tökéletes, az esztétika nem teljesen a mi ízlésünk (egyébként teljesen élhető), de az majd idővel sorra kerül. Egy új fürdőszoba filléres tétel mondjuk egy komplett tetőcseréhez képest, így nem az esztétika volt az elsődleges szempont. Mi nagyon szeretjük és szerencsésnek érezzük magunkat.

Mindent ketten építettünk fel a nulláról a férjemmel és büszke vagyok magunkra.

A férjemmel letoltunk jó pár évet külföldön két munkahelyen és spóroltunk ezerrel ÉS még azelött vettük meg itthon a házat, hogy totál elszálltak volna az árak. Akkor is megdrágultak már, így 4 millió hitel is kellett végül, de mondjuk most nem is tudnánk házat venni ebből a pénzből, csak panelt. Szóval sok-sok munka+ jó időzítés.

De egyébként a velem egykorú barátok, rokonok, akiknek van saját ingatlana, kivétel nélkül kaptak komolyabb családi segítséget, pénzt vagy a nagymama lakását vagy ilyesmi, igazából magunkon kívül senkit nem ismerek, aki öneröből vett volna házat.

Ez sajnos ilyen, ez az igazság. A többség csak akkor jut ingatlanhoz, ha a szülei segítenek.

Mi egy hónapja kaptuk meg a kis házikónk kulcsait. Párommal közösen vettük, mindketten tulajdonosok vagyunk az ingatlanban. Ez egy kis falusi vályog családi ház (nem a tipikus parasztház), szerintem mutatós, szépet lehet belőle majd idővel kihozni.

Nem terveztük, teljesen váratlanul jött, hogy idén házat vegyünk, párom hitelt vett fel, az én félretett pénzem pedig az önerőbe ment. Ez egy felújítandó ház ami nekem direkt fontos is volt, hogy ne legyen itt-ott felújítgatva, tehát csak legyen egy szép alap, ami a szememben nincs összevissza ízléstelenül felújítgatva, amire elkérik pluszba a pénzt, pl. hogy az előzőtulaj felújította piros csempével a fürdőt és ezért drágább az ingatlan ára, miközben én amint lehetőségem lenne rá eltüntetném azt a csempét a fürdőből. Fontos volt az is, hogy ne legyen elkezdve a felújítás, ne legyen itt-ott műanyag nyílászáró. Tehát ez amit vettük egy jó alap ház, ahol megszeretném hagyni a régi hagyományos dolgokat, régi fa ajtókat, ablakokat stb, csak szépen felújítani.

Úgy szamoltuk, hogy még legalább 2 év mire betudunk költözni. Addig az albérletünkben lakunk, ami szerencsére nagyon kedvező árú mert ismerőstől béreljük.

2021ben vettünk 30 millióért egy 54nm kis lakást kezdésnek. Akkor voltunk 26-29 évesek.

3-8 éve dolgoztunk, folyamatosan raktunk félre, akármilyen szűkös is volt a pályakezdő évek.

Végül abban az évben 10 milliós babaváróval és kis családi segítséggel (örökségből előre kivásárlás) összejött az ára.

Azóta is gyűjtünk szorgosan, 2 év múlva tervezünk 65-70 nm lakást venni.

Családi ház vidéken: szülői ház, amit (mára sajnos) megörököltem. De mivel nem költöztem el az iskola befejezése után sem, a saját házra szánt pénzemet folyamatosan ráköltöttem. Bővítés, tetőcsere, belső felújítás, új fűtésrendszer, stb.

Nyaraló szintén vidéken: részben a nagyszülői örökség befektetéséből, részben a félretett pénzemből.