Hogyan lett saját tulajdonú ingatlanod? 🏡

Már az egyetem alatt elkezdtünk pénzt félretenni a párommal, havonta keveset, amennyit sikerült. Kollégiumban laktunk és elvállaltunk kollégiumi tanári munkát - a diplomázás után is több évig, így egyikünknek nem kellett a kollégiumért fizetni.

Voltunk külföldön tanulni ösztöndíjasként és nem elköltöttük a pénzünket hanem beértük kevesebbel, amennyit lehetett abból is félretettünk. Közben nyaranta dolgoztunk amit, amennyit tudtunk.

A kezdő pénzt így tudtuk összerakni és a család adta a többit. az egyikünk családjától ajándékba kaptunk kevesebbet, a másikunkétól meg kölcsönbe sokat. A kölcsönre nem kellett kamatot fizetnünk, az a visszafizetés évei alatt annyi lett volna ha banki hitel, mint amennyit a másik család ajándékba tudott adni.

Elsőre egy mini panelt vettünk, így nem kellett bérleti díjat fizetnünk a lakásunkért. Tovább takarékoskodtunk, az első gyerekkel is ebben a kis lakásban maradtunk, közben lakáskasszát fizettünk. Arra lett annyi hitelünk meg befizetésünk, hogy ennek eladása után egy nagyobb panelbe tudtunk költözni évekkel később. Aztán megint sok év takarékoskodás, tudtunk telket venni. Eladtuk a lakást és elkezdtünk építkezni. Ebben is segített a család, barátok. Amikor nekünk kellett kölcsön akkor ők adtak - amikor utána a barátaink építkeztek, akkor meg mi adtunk kölcsön nekik. Soha nem annyit ami megterhelő lett volna és nem kértünk senkit, hogy hitelfelvételhez vállaljanak kezességet - mi se vállaltunk ilyet.

Nem kulcsrakész házba költöztünk be, hanem vakolatlan, szigeteletlen de működő házba, és utána az évek során haladtunk helységről helységre, ahogy a pénzünkből telt. Nem vettünk fel gyerekek után járó támogatást.

örököltem, máshogy nem ment volna

de megnyugtatlak az emberek java részének csak így van.

Matematikailag sem jön ki, hogy valaki félrerakjon még egy olcsó lakás árát sem rövid időn belül.

40 millió Ft alatt már kb sehol sincs normális lakás, hol termeli ki valaki ennek az árát? még egy átlag fölötti fizuból is nehéz volna.

Örököl valaki vagy a szülei tudatosan gyűjtögettek és vettek vagy besegítettek.

Ez kb. most a kulcsa.

Van egy Kollégám aki 50 év körül vette meg az első saját lakását és akkor is úgy, hogy kb. örökölte az ingatlan felét a saját szüleitől.

Ezt ő mesélte maga.

Azért az ritka, hogy valaki saját lakást hitel nélkül 30-as éveiben kifizet nullára, ha teljesen önmaga szedte össze.

Hát mondjuk úgy, hogy "nyaraló". :) Az üdülőterülettől kb. 500m-re, de igazából a tótól nem vagyok messzebb, mint az üdülőterület.

Ebből sejthető, hogy vidék, de az egyik kisvárostól nem vagyok messzebb, mint 1km, megyeszékhelytől meg kb. 20km-re vagyok. Az első pillanattól fogva szeretem. Gyerekként olyan házban nőttem föl amihez relatíve nagy telek tartozott, ehhez is tartozik egy 3200m2-es telek, szempont volt, hogy ne egy köpet telek legyen. Halálos nyugalom, síri csend, tiszta levegő, szép kilátás. Állt rajta egy pici ház, ezt felújítottam, egyedül, az ég egy adta világon mindent én csináltam. Hozzá lett építve, így egy embernek teljesen elégséges. Két embernek is elégséges igazából, de én azzal nem tervezek! :)

Sokat kellett érte dolgozni, (a pénzért is, amiből vásárolva lett), de sokat kellett dolgozni a házon is, minimális kölcsön is lett felvéve, de azt már letudtam. Semmi nem hiányzik a városból! A buszmegállótól 10 perc sétára vagyok, a városba beérsz autóval pár perc alatt, biciklivel 10 perc. Ha kedvem van hozzá lemegyek a tóra reggel, lehet úszni egyet, akkor még senki nincs ott, max. egy-két helyi, akit meg ismerek. Ha nem akarok főzni, akkor van egy étterem meg van egy gyorskajálda. Vannak ilyen elsőre talán kényelmetlen dolgok, hogy kukával le kell sétálni a közöshöz, de 500 méter, hetente egyszer meglehet tenni, nem teher! Sétálok egyet, elszívok egy cigit...

Az, hogy készbe beleülj az szerintem csak keveseknek megy, mégis úgy látom, hogy annál többen várják el ezt az élettől, vagy nem tudom kitől, akárkitől, ne menjünk ebbe bele... Sokaknak az elképzelése az otthonról merőben más, mint az enyém, így számukra azért is közel elérhetetlen. Sokan vannak azok is, akik beleszületnek egy nagyvárosi létbe és ragaszkodnak is hozzá és abszolút megértem, hogy ragaszkodnak hozzá... na ők vannak csak igazán nehéz helyzetben.

2011-ben nyàron az OTP 235-be váltotta a svájci frankot.

Volt 145 ezer svájci frankom készpénzben.

Tudtam belőle venni 2 újépítésű lakást meg 2 garázst meg egy használt autót 3 millióért .

Nagyon pangott a lakáspiac is.Alacsonyak voltak az àrak.

Kihasznâltam